IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.07

A Meg Egy Cukorka 2015 szeptemberében alakult, jelenlegi felállásában 2016 novembere óta létezik. A magyar szövegű, brit beatrockot játszó trió az ország egyik legőszintébb zenekara. Nem félnek önmagukkal szemben kritikát megfogalmazni vagy éppen kimutatni az érzéseiket. Hárs Barna frontemberrel és Mihályi Dáviddal basszusgitárossal beszélgettünk.

MegEgyCukorka2


Mit tartotok az eddigi legnagyobb sikereteknek?

H. B.: Nehéz erre válaszolni. Mindig megéljük a sikereinket, az első tehetségkutatónk megnyerése után például olyan jól éreztük magunkat, hogy az egyik helyi metálzenekar – akiknek aznap kevésbé sikerült meggyőzniük a zsűrit – meg is akart verni bennünket. Viszont másnap már mindig a következő nagy dobáson gondolkodunk.


Mit üzentek a zenétekkel, miért tartjátok fontosnak „megfogalmazni dolgokat a világgal kapcsolatban”?

H. B.: Úgy érzem, Magyarországon jelenleg nagyon kevés az őszinteség, és a másik megérteni akarása. A mi zenénk a kommunikációról szól. Érzésekről, a szorongásainkról, mindenről, ami szembejön velünk, és amivel nem akarunk egyetérteni. Egyfajta lázadás ez mindennel szemben, ami konzumgiccs.

M. D.: Nem szeretjük a képmutatást. Esterházy Péter is valami olyasmit írt az Estiben, hogy az a normális, attól lesz egy ember viselkedése természetes, ha nem kell elgondolkodnia azon, hogyan fog viselkedni bizonyos helyzetekben.


Milyen visszajelzéseket kaptatok az első, Zsákutcák című EP-tekről?

M. D.: Az egyik barátom mesélte, hogy amikor az édesapja meghallgatta a Szertefoszlottcímű számunkat a Petőfi Rádióban, az volt az első reakciója, hogy végre valami, ami nem olyan, mint a többi.

H. B.: Fontos tudni, hogy léteznek szép számmal a Szertefoszlotthoz hasonló stílusú dalok, a műfajon belül sokkal jobbakat is fel lehet fedezni. Viszont ebből a reakcióból is látszik, hogy a rádióhallgatóknak is lenne igényük a valódi dolgokról szóló popzenére, nem csak a biztonságos mainstreamre.


MegEgyCukorka4


Ősszel megjelenik a második lemezetek. Milyen újdonságokkal készültök?

H. B.: A lemezen kilenc új dal lesz hallható, a felvételeket Szegeden, a MiracleSoundban készítettük. Szabó Szebi, Sóti Norbi, Horváth Barna és Ligeti Gyuri segítettek a stúdiómunkában. Ligeti Gyuri keverte a dalokat. Megkértük, hogy csinálja oasisesre, szerintem sikerült. Úgy fog szólni, mint egy brit rocklemez, viszont sok, a magyar undergroundra jellemző stílusjegy is felfedezhető lesz az albumon. Gyuri szerint például idegesítően affektálok rajta.


Miért jelentkeztetek a Hangfoglaló Program Induló Előadói Alprogramjába?

H. B.: Elsősorban szerettünk volna felvenni egy nagylemezt. A felvételek költségét a saját zsebünkből nem tudtuk volna előteremteni, vagy ha igen, csak évek múlva gyűlt volna rá össze a pénz.


Mire vagytok a legbüszkébbek az elmúlt egy évből?

H. B.: A koncertjeinkre. Az elmúlt fél évben nagyon sokszor játszottunk vadidegen, véletlenül odatévedt emberek előtt, akik ott ragadtak és végighallgattak bennünket. Ez elképesztően jó érzés. A koncertek után mindig megkérdezik, hogy miért nem hallottak még rólunk.

M. D.: Az elmúlt időszakban igazán összekovácsolódott a banda is, sokat fejlődtünk érzelmileg. Ezen kívül büszkék vagyunk rá, hogy több példaképünkkel is együtt dolgozhattunk, például Ligeti Gyurival, a Supernemmel vagy éppen a 30Y-nal.


MegEgyCukorka5


Terveztek még pályázni a Hangfoglaló Programhoz?

H. B.: Mindenképpen. Rengeteg dal, ötlet van bennünk, amelyek megvalósításra várnak. Sok helyen szeretnénk még fellépni, jó lenne klipet, filmet készíteni, könyvet kiadni… Jöhet bármi!


Mik a további terveitek, hol láthatunk titeket legközelebb?

H. B.: Törökbálintra megyünk szeptemberben, valamint elkísérjük Debrecenbe a Supernem zenekart. A Bagossy Brothers Companyvel októberben lesz egy közös bulink Nagyváradon, november 1-jén pedig megtartjuk a várva várt lemezbemutató koncertünket a Kuplungban. Ha minden jól megy, több vendégelőadó is eljön majd.


Volt olyan szituáció, amelyen változtatnátok, ha lehetne?

H. B.: Az egyik fesztiválon úgy kellett végigcsinálnunk a koncertet, hogy semmit nem hallottunk magunkból. Gyakorlatilag nem volt beállásunk, ezért nem tudtuk azt a színvonalat nyújtani, amit szerettünk volna.

M. D.: Nagyon nehéz leplezni a stresszt, ami egy ilyen helyzetben felgyülemlik az előadóban. Ez kihatással van mindenre, rányomja a bélyegét a produkcióra. Ahogyan korábban is mondtuk, őszinte zenekar vagyunk. Ez azonban nem minden helyzetben pozitív.

H. B.: Olyan ez, mint amikor egy lejtőn lefelé guruló autóban ülsz, de nincs nálad a slusszkulcs. A show-nak viszont mennie kell, ezért mosolyogsz, mert nem tehetsz mást. Komoly tanulópénz volt ez nekünk. A bandával eldöntöttük, hogy legközelebb nem fogunk ilyen körülmények között színpadra lépni. A koncert idejéből fogjuk lecsípni a beállást, vagy ha végképp nincs más lehetőség, és a turnémenedzserünk úgy dönt, hazamegyünk. Tartozunk annyival mind a közönségnek, mind saját magunknak, hogy a tőlünk telhető legjobbat nyújtjuk.


Liska Enikő
Fotó: Meg Egy Cukorka

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma