NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.06.02

„Ez egy olyan szakma, ahol az embert nem feltétlenül szeretik. Legyen a kritika bármily alapos és kellően alátámasztott, az érintett fél rossz néven veszi” – mondja az idén Balázs Béla-díjjal jutalmazott Tóth Klára filmesztéta, publicista, akivel június 3-án találkozhatunk az Uránia Nemzeti Filmszínhában, az idei Balázs Béla-díjasokat bemutató programsorozaton. A magyar film helyzetéről és a dokumentumfilmek hiányosságairól is beszélgettünk vele.

 

toth_klara
Tóth Klára
Fotó: Mirkó István/ Magyar Nemzet

Van, akinek a díj névadója semmit nem mond, pedig a huszadik század egyik fontos művészéről van szó. A filmesztétika szempontjából hol érhető tetten Balázs Béla jelentősége?

Mindannyian, akik filmmel foglalkozunk, tanultunk Balázs Bélától. Nem légből kapott állítás, hogy ő volt az első igazi magyar filmkritikus. Amikor Magyarországon még senki nem írt filmkritikát szakmailag értékelhető módon, akkor ő már rangos osztrák lapokban publikált elmélyült és komoly jártasságról tanúskodó cikkeket. Noha a filmesztétika terén tett egy-egy megfogalmazása manapság vitatható, személyében megkerülhetetlen, rendkívül jelentős alkotót tisztelhetünk.


balazs-bela_2
Balázs Béla előadás közben a DEFA-nál. Németország, 1949.
Forrás: MTAK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye

 

Többször nézi meg a filmet, amiről feltett szándéka, hogy szeretne írni?

Ha tehetem, minimum kétszer nézem meg a filmet, általában moziban. Ha az adott filmről alkotott véleményem döntően nem is befolyásolja, azért a közönség reakcióit is figyelem, arra is kíváncsi vagyok.

 

Hosszú ideje közöl filmkritikát. Manapság nem bonyolult feladat úgy megfelelni a szakmai elvárásoknak és a saját véleményünk szuverenitásának, hogy egy-egy negatív éllel megfogalmazott kritika kellemetlenséget okozhat a kritikusnak?

Az őszinte, tiszta beszéd helyzete nagyon nehéz tehertétel. Ez úgy általában az egész magyar sajtóra érvényes. Akármilyen jóindulatú erőfeszítéseket is teszünk, hogy az érték közös nevezőjét megteremtsük táboroktól függetlenül, mindig kudarc a vége. A megosztott kulturális életben vagy nem vesznek tudomást a másik fél értékeiről, agyonhallgatják, vagy nem megengedett hangon nyilvánulnak meg egy-egy alkotó munkáiról. Meg kellett tanulnom, hogy ez egy olyan szakma, ahol az embert nem feltétlenül szeretik. Legyen a kritika bármily alapos és kellően alátámasztott, az érintett fél minden helyzetben rossz néven veszi. Ezzel számoltam. Alkatomból következően mindig igyekeztem sajtóképesen fogalmazni, megmaradtam a józan ítélőképesség és a jó ízlés határain belül.

 

toth_klara_konyv


A Filmalap sokat tett a magyar film sikeréért. Elégedett?

A Filmalap szorgalmazta forgatókönyv-centrikusság amerikai alap. A forgatókönyv-fejlesztés néha évekig eltart, tudtommal még azt is számolják, hogy a feszültségnek hányadik percben kell megjelennie, mielőtt a film eljut a végkifejletig. Tulajdonképpen ez a felfogás és kivitelezés a magyar, egyáltalán, a kelet-európai filmtől idegen, nem nézem jó szemmel, hogy itthon szintén elterjedt.


Toth_Klara_filmkritikus_R
Tóth Klára
Forrás: mma.hu

Tény, az elmúlt években sok film jól szerepelt a nemzetközi fesztiválokon, de a magyar film sokat veszített a nemzeti jellegéből. Ez alatt azt értem, hogy a magyar életről, az itteni viszonyainkról alig készül mű. Hogy az ellenkezőjére is mondjak példát, Reisz Gábor mindkét filmje és Szilágyi Zsófia Egy nap című munkája elnyerte a tetszésem. Ezekben úgy jelennek meg a sorsunkat érintő kérdések, hogy azokat határainkon kívül is be tudták fogadni, nem igényeltek külön magyarázatot. Mindkét rendező alkotása egyértelműsíti, hogy a nagyon személyes, emberközeli gondolkodáshoz közel álló, úgynevezett szerzői film nem idejétmúlt képződmény. Ezt támasztja alá, hogy a szakma pozitívan értékelte.


reisz
Reisz Gábor: Rossz versek
 

A magyar dokumentumfilm régóta kivívta magának az elismertséget. Akad olyan téma, amivel Ön szerint foglalkozni kellene, de eddig valamiért senki nem kerített rá sort?

A dokumentumfilm sokáig a játékfilmek adósságát pótolta abban az értelemben, hogy a valódi magyar élettel foglalkozott. De azért jócskán akad néhány téma, amiről elszórtan, vagy egyáltalán nem készült dokumentumfilm. Arról miért nincs film, hogyan veszítette el a magyar mezőgazdaság a lába alól a talajt? A téma hosszabb sorozatot is megérne.


A mezőgazdaság tulajdonszerkezetének átalakulásáról Lugosi István csinált a kilencvenes évek vége felé egy szép filmet, nem tapasztaltam, hogy azóta valaki vette volna a fáradtságot, hogy a helyzetet feltárja. Általában a privatizáció feldolgozásáról, hatásairól a kilencvenes évek eleje óta alig készült a témát új megvilágításba helyező dokumentumfilm. És akkor még ott van a rendszerváltás.


A magyar dokumentumfilm egyik jellemzője, hogy a vesztesek oldaláról dolgozta fel a rendszerváltás utáni éveket, a győztesek oldalának nem állt érdekében a nyilvános szereplés, nem férkőzhettek közel hozzájuk. Lenne tehát miről filmezni.


A_kutya_eji_dala
Bódy Gábor: A kutya éji dala (1983)


Június 3-án Önnel és Moharos Attila filmrendezővel is találkozhat a közönség az Urániában. Erről az eseményről mit árulna el?

Az Uránia mozi hagyományosan bemutatja az új Balázs Béla-díjasokat. Célszerű volt minket összekapcsolni, hiszen a Ballada egy szolgafiúról igazi dokumentumfilm, amelyről lesz mit mondanom. És szembesülhet egymással az alkotó és a kritikus.

 

Több könyve jelent meg fontos ügyekben. Jelenleg dolgozik valamin?

Régi tervem, hogy megírjam a rendszerváltás stúdiójaként emlegetett Társulás Stúdió történetét, amely alulról építkező kezdeményezésként komoly szakmai elismerést vívott ki magának. Lényegében ennek a stúdiónak sikerült a Balázs Béla Stúdió szabad, alternatív szellemiségét átmenteni a hivatalos filmgyártásba. Nem klikk volt, hanem az értékek mentén mindenre nyitott műhely. Nem véletlen, hogy a politika és a szakma együtt szüntette meg. Csak néhány filmcím: A kutya éji dala, Vörös föld, Álombrigád, Recsk, Vérrel és kötéllel, s később a Bolse Vita és a Sátántangó. Ez utóbbi sehol másutt nem készülhetett volna el. Eddig tizenöt interjút sikerült megcsinálnom, ez volt a kezdet, hátra van még a levéltári munka. Gyakori mondás, hogy csak az történt meg, aminek meg van írva a története, ennek fényében végzem a dolgom.

 

Ayhan Gökhan

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Goblin_Party_Ezust_kes

2019.09.17

Kortárs koreai performanszokkal készül az évadra a budapesti Koreai Kulturális Központ. A hazai bemutatók között lesz narratív színház, multimédia eszközökkel operáló performansz és térspecifikus tánc is.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Október elején elárverezi Banksy legnagyobb és egyik leghíresebb, Devolved Parliament (Elfajzott parlament) című festményét a Sotheby's Londonban. A brit parlament alsóházának képviselőit csimpánzként ábrázoló alkotás a rejtőzködő brit graffitiművész legdrágább művé válhat, mivel az aukciósház legalább 1,5-2 millió font leütési árra számít. Banksy a négy méter széles képet 2009-ben festette. Még abban az évben kiállították a bristoli múzeumban, ahol több mint 300 ezer látogatót vonzott, és bekerült a világ 10 leglátogatottabb tárlata közé. Ismeretlen tulajdonosa idén ismét kölcsönadta kiállításra a múzeumnak a 10 éves évfordulóra és Nagy-Britannia európai uniós kilépésének idejére.

A 700 méter hosszú híd, amelyet szinte teljes egészében kézzel, viking kori eszközöket és technikákat alkalmazva építettek, a viking infrastruktúrát és szaktudást demonstrálja. A Vikingebro nevű híd egy másolata annak az eredeti szerkezetnek, amely Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán király uralkodása idején, 980-ban állt a területen. A szerkezet megépítésében több mint ezer iskolás gyerek és 400 önkéntes, köztük a hagyományos viking módszereket ismerő ácsok vettek részt. A munkálatok három évig tartottak.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

Rakoczi_Ferenc

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

A Next.Ape tagjai bár mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. Harcsa Veronika belgiumi székhelyű, páratlanul izgalmas, új projektje szeptember 27-én debütál az A38-on.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma