2018.09.17

Bár költözése előkészítésén dolgozik a Néprajzi Múzeum, nagy intenzitással van jelen a szakmai életben is. Az őszi palettán külföldre utazó tárlat, folytatódó együttműködések, könyvbemutató-sorozat és muzeológusi továbbképzés is szerepelnek. Az őszi események és a műtárgyak költöztetése mellett folyik az új állandó kiállítás és a kerámiatér megtervezése is.

Keramia
Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook-oldala


A Néprajzi Múzeum számos tervvel és lankadatlan lendülettel indítja az őszt. Az intézmény munkatársai egy időben dolgoznak a műtárgyak költöztetésén, az új állandó kiállítás megtervezésén, az épület nélküli jelenlét biztosításán és tudományos projekteken is. Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban szeptember 12-én nyílik az Erdélyen innen – Alföldön túl. A Fekete-Körös vidéki magyarság a századfordulón című kiállítás. A Györffy István 1911-es kutatását bemutató tárlat először mutatkozik be a határon túl. A századelőn elzárt vidék ma is ismeretlen nemcsak az anyaországiak, de az erdélyi magyarok számára is. Megismerésével nemcsak a térség múltjához, de egymáshoz is közelebb kerülhetnek a látogatók.

 

A Néprajzi Múzeum aktív szerepet vállal a Cselekvő közösségek programban. A múzeum egyedi eszközeivel folyamatos szakmai-módszertani támogatást biztosít Taliándörögd civil szervezetei számára a helyi közösségfejlesztési folyamatok megvalósításához. A „Korlenyomat – Taliándörögd kincsei” című mintaprojekt első fázisa júliusban sikerrel zárult. Az együttműködés folytatásaként a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében óvodás- és iskoláskorú gyermekek számára tartanak múzeumpedagógiai programokat a Néprajzi Múzeum szakemberei – ezek a helyi kutatás tematikájához kapcsolódva a család fogalmával, különféle korok és kultúrák családmodelljeivel ismertetik meg a gyermekeket.


neprajz_document
Fotó: neprajz.hu

 

A múzeumok az elmúlt évtizedekben egyre több teret adnak közönségüknek a kutatásban, a gyűjtemény feldolgozásában, a kiállítások létrehozásában és interpretációjában. Ez a megközelítés izgalmas kapcsolatot teremt a tudományos és a mindennapi diskurzusok között. Fontos kérdés, hogy miként építhető be hosszú távon a múzeumok gyakorlati tevékenységébe ez a részvétel és együttműködés. A Néprajzi Múzeumnak a MaDok-program kiadásában megjelent Nyitott Múzeum kézikönyve ilyen kérdésekre keresi a választ. A kötet Budapest után vidéki városokban mutatkozik be. Szombathelyen, a Savaria Múzeumban a kötet szerzői kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt szeptember 20-án. A sorozat október 16-án Pécsett, majd Debrecenben és Miskolcon folytatódik. A korszerű múzeumok módszertani kézikönyve emellett már online változatban is elérhető.

 

A Néprajzi Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum együttműködésében október 10. és 12. között rendezik meg az országos néprajzos muzeológus továbbképzés konferenciáját. A rendezvény témája a terepkutatás, mely arra a történeti és módszertani sajátosságra utal, miszerint a néprajzi gyűjtemények és a néprajzi múzeumok a néprajz sajátos és egyedi kutatási módszeréhez, a terepmunka-kutatáshoz kapcsolódnak. A néprajzi muzeológia klasszikus terepei, a köznépi-paraszti kultúra és a távoli, ismeretlen, „egzotikus” tájak azonban mára egyaránt átalakultak, legtöbb esetben már nem is léteznek, ezzel párhuzamosan pedig a néprajzi terep fogalma, jellege is alapvetően átalakult. A konferencia célja, hogy ezzel kapcsolatban fogalmazzon meg kérdéseket és keressen válaszokat elméleti, módszertani és gyakorlati példák bemutatásával, szakági és szakágon túlmutató párbeszéd létrehozásával. Újdonság, hogy az esemény a frontális előadások mellett a problémaorientált megközelítéseket, beszélgetéseket is előnyben részesíti.


neprajz_mediumbanner
Fotó: neprajz.hu

 

Az őszi eseményekkel párhuzamosan, folyamatosan zajlik az új állandó kiállítás és a kerámiatér előkészítése és koncepcionálása. Az új múzeumépület egyik leglátványosabb belső attrakciója lesz a lépcsőház hatalmas terében ingyenesen látogatható, két-háromezer tárgyat bemutató kerámiagyűjtemény. E „kerámiatér” megalkotásához a szakemberek jelenleg a 35 ezer darabos gyűjteményt szelektálják úgy, hogy a témákon keresztül megismerhető legyen a múzeumi munka és a gyűjtemény strukturáltsága.

 

A múzeum a Facebook-oldalán és a www.neprajz.hu-n oszt meg minden érdekes aktualitást, így többek között a gyűjtemények költözési fázisairól is láthatóak videók.

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma