IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.16

Tudatosság és tájékozottság kell, ha valaki hosszú távon költészettel akar foglalkozni – mondja a Magyar Írószövetség Debüt díját elnyert, tizennyolc éves Nagy Lea, aki a versírás mellett táncol és fest is. A rendhagyó gyerekkor és az írás tanulhatósága mellett a költemények születéséről is beszélgettünk.

nagyleabalett
Lea balett közben

Családjában sokan foglalkoznak művészetekkel. Unokatestvérei zongoraművészek, édesapja magyartanár és költő, édesanyja rajztanár és pedagógus.

Szerencsés helyzetben vagyok, a családomon keresztül hamar kapcsolatba kerültem a különböző művészeti ágakkal. Édesanyámnak is köszönhetem, hogy felfedezhettem a költészetet és a képzőművészetet. Kiskoromban az ölébe ültetett, és kortárs költők verseit olvasta nekem.

Performanszokat, kortárs tánc- és színházi előadásokat is néztünk, festményeket, grafikákat tanulmányoztunk korokon át. Ezért már óvodás koromtól rácsodálkozhattam, milyen érdekes dolgokat csinál például Marina Abramović, Ladik Katalin, átérezhettem Fenyvesi Ottó, Tolnai Ottó sorait. Képzőművészeti pályámon Király György és Sinkó István festőművészek indítottak el. A balett mesterségét Szitt Melinda, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára mutatta meg.

Nagy_Lea_viraggal_1

 

Tizenhat évesen iratkozott be írókurzusra. Azt gondolta, hogy az írás tudatosan, más foglalkozásokhoz hasonlóan megtanulható?

Úgy emlékszem, hogy azt írtam a kurzus megkezdése előtt Petőcz Andrásnak, hogy szeretném, ha megtanítana verset írni. Amikor először mutattam neki a verseim, mint utólag megtudtam, nagyon félt, hogy a koromból következően patetikus versekkel kell foglalkoznia. Azt gondolom, hogy valamennyire megtanulható a versírás, de ez így túl tág kijelentés lenne. Talán egy alaphangot, egy ütemet már az elején meg kell ütni, kell valamiféle kiindulás, amit aztán formázhatunk és szikárabbá tehetünk.

A költészet veszélyes műfaj, mert amilyen könnyen jönnek a szavak, olyan gyorsan el is tudnak menni. Kell egy tudatosság, egy tájékozottság, ha valaki hosszú távon ezzel akar foglalkozni. Petőcz András Szépírói kurzusa nekem azért is volt nagy segítség, mert adott egy lökést, mégpedig oly módon, hogy óráról-órára házifeladatokat kaptunk, azokat megnéztük, és ha kellett, javítottunk rajtuk. Egy évig volt szükségem erre a kurzusra, de néha még most is szívesen kérek tanácsot, instrukciót, ahogyan azt sok költő, író is teszi.

FB_IMG_1555310400791
Nagy Lea felolvas

 

Első, Légörvény című verseskötete a Napkút Kiadónál jelent meg. Könnyű út vezetett a megjelenésig?

Megtisztelő számomra, hogy egy olyan kiadóval dolgozhattam együtt, mint a Napkút. Mikor Szondi Bencének, a kiadóvezetőnek elküldtem a kéziratomat, nem gondoltam volna, hogy rábólint. Elég hamar megérkezett a kedvező válasz, hogy kiadásra érdemesnek találták a verseim. A mai napig meglepődöm, hogy az összeállítás könnyen ment. Petőcz András végig a segítségemre volt, együtt választottuk ki, milyen versek kerüljenek a könyvbe. Aztán jött az újabb váratlan meglepetés, amikor pályázatot nyertem a NKA-nál a kötetemmel. Egyik fontos megállója volt ez a megjelenésnek, hiszen saját pénzből nehezebben ment volna a könyv elkészítése.

 

Hogyan állt össze szerkezetileg a kötet?

Először játékként fogtam fel a versírást, ahogyan a kurzust kezdetben. Idővel azonban tudatossá vált bennem. A koncepció az volt, hogy egy kicsit engem is kifejező világot hozzak létre a kötetben. A verseimben motívumként sokszor megjelenik a dohányzás vagy a bláz, a cigaretta. Ha elérem azt, hogy az olvasó láncdohányosnak tartson, az már jó, hiszen az azt jelenti, hogy sikerült hitelesen eladnom magamat, miközben a tény az, hogy csak a verseimben dohányzom. Mint ahogyan Petőcz András a kötet utószavában is említi, illetve a laudációjában is elmondta, a verseimet körbeöleli a szavak játéka, a szavak sajátossága, nem mindennapisága.

nagylea
Dedikálás

Csak hogy néhány ilyen kifejezést említsek a kötetből: „izommemória”, „proletár balkánista”, „detektál”, „balkánista utazó fedorával a fején”, „ráduszai a ragyogásnak”. Ez a játékosság később tudatossá vált, amivel a saját dolgomat is próbáltam könnyíteni azáltal, hogy amikor túl „unalmasnak” éreztem az adott mondatot a versben, akkor csak fogtam az egyik szót, elővettem a szinonima szótárat, és kicseréltem egy izgalmasabb, ritkábban használatos szóra. Ez volt az egyik tudatos „játszadozásom”, a másik pedig tudattalan volt, inkább naiv, hiszen sok olyan szó is megtalálható a könyvben, amit csak én használtam. Ilyen például a „balkánista” kifejezés. Ezt családon belül hallottam gyerekkorom óta, félig horvát kapcsolódásom, származásom miatt. „Mi ilyen balkánisták vagyunk” – mondta az édesanyám mindig, amikor viccelődött velem. Sosem gondoltam azt, hogy ezt így, ebben a formában mások nem használják. Nem véletlenül választottam a Légörvény címet a kötetemnek, ugyanis ez fejezi ki leginkább a könyv metódusát. Az örvényembe hívom be az olvasót is. Érdekessége lehet még a könyvnek, hogy magát a borítót, és a benne található grafikákat is én készítettem.

letoltes
Pataki Tamás, Voloncs Attila és Nagy Lea, az első Debüt díjasok
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Foglalkoztatják a kritikák?

Mint mindenki mást, engem is érdekel a kritikusok véleménye. Úgy érzékelem, hogy az eddigi visszajelzések pozitívak, és talán ezt támasztja alá a Debüt díj is. Megerősít abban, hogy nem olyan rossz, amit csinálok, és érdemes tovább folytatnom a megkezdett utat.

 

A költészeten kívül a képzőművészet és a tánc is érdekli. Hat egymásra ez a három, egymással közvetetten érintkező terület?

Az egészben az a csodálatos, hogy a látszatra különböző művészeti ágak tökéletesen összekapcsolódnak. El nem tudom képzelni, hogy csak költészettel foglalkozzam. Sok inspirációt meríthetek a festészetből és a táncból. Mindegyik reflektál mindegyikre. Nehezebb lenne a dolgom, ha ezekkel nem foglalkozhatnék.

FB_IMG_1555309316931
Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke
és Nagy Lea a díjátadón. Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Jelenleg egy művészeti középiskolában tanul festő szakon, a következő évben érettségizik. Hol tervezi folytatni a tanulmányait?

Mindig is azt terveztem, hogy a képzőművészeti pályát választom, noha kisebb koromban az elsődleges célom a Tánművészeti Egyetem volt. Jelenleg az irodalom és a költészet áll kiemelt helyen az életemben, így ha egyetemet kell majd megjelölnöm, akkor az ELTE bölcsészettudomány karát szeretném megcélozni, azon belül pedig a magyar-horvát szakot. A horvát nyelvet szeretném minél jobban elsajátítani, hiszen az anyai nagyapám horvát volt, és a szüleim is anyanyelvi szinten beszélnek ezen a nyelven.

 

Ayhan Gökhan

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma