NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.05.01

„Az operetthez szmoking, a musicalhez kisestélyi dukál. A Carouselhez, amely a hétköznapi kisemberek hétköznapi története, elég egy farmer” – mondja Béres Attila. Az ő rendezésében mutatta be április 26-án az Operettszínház Molnár Ferenc Liliomának Broadway-musical változatát. A mű népszerűségét jelzi, hogy You'll never walk alone (Sose leszel egyedül) című betétdala nemcsak a végzős amerikai egyetemistákat köszönti a diplomaosztókon, hanem a Liverpool futballcsapatának is himnusza lett.

Dolhai_Vago
Az egyik szereposztásban Dolhai Attila Liliom, Vágó Zsuzsi pedig Julie Jordan
Forrás: operett.hu


Richard Rodgers és Oscar Hammerstein sokszoros Tony-díjas alkotása Carousel címen jelenleg is nagy sikerrel fut New Yorkban, Londonban és Bécsben. Prózai változata Béres Attila életében is eddig már legalább hatszor megjelent.

 

A ’90-es évek közepén Babarczy László asszisztenseként dolgozott, amikor színre vitte a Liliomot, amelynek szerinte „ott a helye a nemzetközi panteonban, a nagy nemzeti műveink – a Csongor és Tünde, a Bánk bán vagy Az ember tragédiája – között. „Fontosnak tartom, hogy ez a darab nem az amerikainak a félreértett változata, hanem a mi történetünk” – állította Béres Attila egy korábbi interjújában. Hiszen valamennyiünk életében megjelent már a csendes, mély szerelem, akinek pedig még nem, az pont erre vágyik. Két szerelmes ember egyszerűen nemes történetére, amelyben a gondok mögött értelmet nyer a Társ – tette hozzá.


Liliom_-_Carousel_operett
Fotó: Gordon Eszter


Molnár Ferenc művét korábban Puccini és Gershwin is szerette volna megzenésíteni, ám a jogokat az író csak később, amerikai emigrációja idején adta oda a New York-i Broadway egyik legendás szerzőpárosának – a vásári legendák szerint mindössze egy autó áráért. A zeneszerző Richard Rogers és a librettista Oscar Hammerstein 1945-ben írt musicalt a jólelkű, de meggondolatlan városligeti csibész életéről, haláláról és túlvilági kalandjairól.


Liliom_-_Carousel_operett_2
Fotó: Gordon Eszter

 

Béres Attila a Carousel – Liliom fordítójával, Lőrinczy Attilával és a dalszövegíró Závada Péterrel meglehetősen nehéz munkára vállalkozott, amikor az amerikaival szemben kísérletet tett Molnár Ferenc briliáns eredeti szövegének visszaemelésére. A rendező az amerikai jogtulajdonossal folytatott egyeztetésről elmesélte: a főszereplő Billy Bigelowból visszakapja eredeti nevét, és ismét Liliom lehet, a többieknek viszont továbbra is kötelező használni az amerikai megszólítást. „Liliomról azzal sikerült meggyőznöm a képviseletet, hogy Amerika sem örülne, ha a valóság és a képzelet határán vergődő ügynök, Willy Loman nevét (Az ügynök halálában) egy Broadway-i előadásban Szergejre kellene változtatni csak azért, mert az oroszok megvásárolták a színdarab valamennyi jogát” – mondta.

 

Szeles_Flora
Széles Flóra a próbán
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A bemutató utáni fogadáson könnyű dolga van az újságírónak: kivétel nélkül olyan felszabadult művészekkel találkozik, akikben a hosszú ideig tartó, fergeteges tapsvihar mostanra szépen feloldotta a premierrel járó szorongást. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves színész hallgatója, Széles Flóra (Julie Jordan szerepében) a musical női főszereplőjeként nyűgözte le a nézőket. Az első főiskolai felvételin kieső fiatal művészből mára már eltűnt a „mindenáron szépnek kell mutatnom magamat" kényszere, az általa végtelen egyszerűséggel, szerénységgel és nagy alázattal megformált szerepben nyoma sincs a korábbi gátlásosságnak, félénkségnek. Julie Jordanként felbátorodva saját magát mutatja meg.


Julie_Szeles_Flora
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Széles Flóra Novák Eszter és Selmeczi György zenés színész osztályának hallgatója a színművészetin. Idén végez, de még hátravan a prózai előadásokban lévő ének és zene témájában írt szakdolgozatának megvédése. Jelentős szerepeket játszott Veszprémben, a Petőfi Színházban, Székesfehérváron és Szegeden, ez utóbbiban a Bob herceg című operettben, de ő az egyik Kölyök a Vígszínház Padlásában is. Julie szerepét az Operettszínházban még Lőrinczy György főigazgatósága alatt kapta meg egy casting után.


„A rendezői instrukciók mellett sok minden segített a szerep kidolgozásában, például olyan apróságok, mint a hajfonat, az egyszerű, hétköznapian színes jelmez. Ezeknek a kereteknek köszönhetően a saját életem rejtett és rég elfelejtett, ám feldolgozatlan részletei is felszínre kerülnek” – mondja.


Szeles_Flora_Sandor_Peter
Széles Flóra, Sándor Péter
Fotó: Gordon Eszter

 

Ezek szerint az Ön számára a Carousel valóságos mentálhigiénés terápia?

Pontosan. Julie szerepének köszönhetően számos dolog a helyére kerül bennem. Például a korábban sok mindent megbénító önbizalomhiány mára szertefoszlott. Megtanultam kezelni érzelmeimet. A darabbéli párom, Liliom halálakor már nem sírom el magam, erős vagyok, hiszen megtanultam, hogy ellenkező esetben megfosztanám a darabot a legfontosabb üzenetétől: „sose leszünk egyedül".

 

Hallgatom a felszabadult Széles Flórát. A szüleiről mesél, akikhez hasonlít. Arca, testalkata pontosan olyan, mint a testnevelő és atlétikaedző édesanyjáé, habitusa pedig tábornok édesapját idézi, aki „csak a munkahelyén tábornok, otthon apa". Megtudom, hogy a sikertelen felvételi után öt évig – amíg másodjára, huszonnégy évesen fel nem vették a színművészetire – a jogi egyetemre járt. Már csak az államvizsga maradt vissza. (Nem tudom elképzelni, hogy ez a törékeny lány bíróként életfogytiglant adjon egy sorozatgyilkosnak.)


Bordas_Barbara_Szeles_Flora_Jazna_Kata
Bordás Barbara, Széles Flóra, Janza Kata
Fotó: Gordon Eszter

 

A Carousel nézője az előadás után mit visz haza magával?

Sok mindent. Szomorúságot Liliom halála miatt, akire egyébként képtelen haraggal gondolni. Megkönnyebbülést, belenyugvást és örömöt, hogy a magánéleti terheit ő is a körhintán felejtette.

 

A Liliomot megszemélyesítő Sándor Péter színes személyiség. Az általános iskolában számos népdal-énekversenyt nyert, az Országos Balladamondó verseny különdíjasa volt. Tíz évig az utánpótlás NB1-ben focizott, majd a színház iránt kezdett érdeklődni. 2004-ben lépett fel először, és teljesen magával ragadta a színpad légköre. Gimnáziumi évei alatt Kecskeméten beiratkozott az iskolában működő musical stúdióba, ahol Jámbor Zsolt énektanárral és Vargáné Pulai Edina drámatanárral dolgozott együtt. Érettségi után a Kecskeméti Katona József Színházban a Juronics Tamás által rendezett Hairben játszotta Claude szerepét. Ezt követően felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol zenés színész szakra jár Novák Eszter és Selmeczi György osztályába.

 

Liliom_es_Julie_2
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Liliom pontosan olyan, mint Ön?

Természetesen van közünk egymáshoz. A vidéki léttel együtt járó nehézségek leküzdésében szerzett tapasztalatok sokat segítettek a hintáslegény megformálásában. Az igazi hátteret azonban nem ezek, hanem az édesapám iránt érzett, ellentmondásokkal teli kapcsolat adta. A hozzám közel állók szerint nagyon szeret, hisz bennem, én azonban ezt sohasem éreztem igazán, mert felém képtelen kimutatni a szeretetét. Ezt a számomra mindmáig megfejthetetlen vonzást és taszítást, a folyamatos vergődést ültettem át a Liliom szerepfejlődésébe. Az apám építette hatalmas falat, amelyre feljutni képtelenség. Erről sokszor szerettem volna vele beszélgetni, de sohasem hagyta.


carousel_operettszinhaz
Jelenet az előadásból
Fotó: Gordon Eszter


Sándor Péter életében a legfontosabb Zsombor, a kisfia. Tíz hét elteltével – a folyamatosan érkező feladatok miatt – nemrégiben találkoztak ismét. Óbányán, a falusi környezet segítette az újbóli egymásra találást. Arról is lehetett álmodozni, hogy mi lenne, ha hasonló parasztházban élnének, ahogyan a most nyolcvanhat éves nagymama tette annak idején. A fiatal színész gyermekkori életét meghatározó idős asszony egy stroke után most éli újból a gyermekkorát. Néha után többször is megkérdezi, hogy hívják az unokáját. Fájdalmas érzés, de ez van.

 

A Liliomban számomra a legfontosabb az önmagát megfogalmazó ember, aki Molnár Ferenc költészetében szépen megélheti az érzelmeit. A vidéki magyar ember, aki nem picsog – mondja a fiatal színész, aki szerint nem neki, hanem egy nálánál idősebbnek járna ez a főszerep. Olyannak, aki érettebb.

 

Sándor Pétert a Carousel visszarepítette az Operettszínházba, ahol a vastaps alatt, a halálból visszatérő Liliomként – a közönség és a kollégái előtt – letérdelve köszöni meg az együtt eltöltött időt.

 

Marosi Antal

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma