Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.05.01

„Az operetthez szmoking, a musicalhez kisestélyi dukál. A Carouselhez, amely a hétköznapi kisemberek hétköznapi története, elég egy farmer” – mondja Béres Attila. Az ő rendezésében mutatta be április 26-án az Operettszínház Molnár Ferenc Liliomának Broadway-musical változatát. A mű népszerűségét jelzi, hogy You'll never walk alone (Sose leszel egyedül) című betétdala nemcsak a végzős amerikai egyetemistákat köszönti a diplomaosztókon, hanem a Liverpool futballcsapatának is himnusza lett.

Dolhai_Vago
Az egyik szereposztásban Dolhai Attila Liliom, Vágó Zsuzsi pedig Julie Jordan
Forrás: operett.hu


Richard Rodgers és Oscar Hammerstein sokszoros Tony-díjas alkotása Carousel címen jelenleg is nagy sikerrel fut New Yorkban, Londonban és Bécsben. Prózai változata Béres Attila életében is eddig már legalább hatszor megjelent.

 

A ’90-es évek közepén Babarczy László asszisztenseként dolgozott, amikor színre vitte a Liliomot, amelynek szerinte „ott a helye a nemzetközi panteonban, a nagy nemzeti műveink – a Csongor és Tünde, a Bánk bán vagy Az ember tragédiája – között. „Fontosnak tartom, hogy ez a darab nem az amerikainak a félreértett változata, hanem a mi történetünk” – állította Béres Attila egy korábbi interjújában. Hiszen valamennyiünk életében megjelent már a csendes, mély szerelem, akinek pedig még nem, az pont erre vágyik. Két szerelmes ember egyszerűen nemes történetére, amelyben a gondok mögött értelmet nyer a Társ – tette hozzá.


Liliom_-_Carousel_operett
Fotó: Gordon Eszter


Molnár Ferenc művét korábban Puccini és Gershwin is szerette volna megzenésíteni, ám a jogokat az író csak később, amerikai emigrációja idején adta oda a New York-i Broadway egyik legendás szerzőpárosának – a vásári legendák szerint mindössze egy autó áráért. A zeneszerző Richard Rogers és a librettista Oscar Hammerstein 1945-ben írt musicalt a jólelkű, de meggondolatlan városligeti csibész életéről, haláláról és túlvilági kalandjairól.


Liliom_-_Carousel_operett_2
Fotó: Gordon Eszter

 

Béres Attila a Carousel – Liliom fordítójával, Lőrinczy Attilával és a dalszövegíró Závada Péterrel meglehetősen nehéz munkára vállalkozott, amikor az amerikaival szemben kísérletet tett Molnár Ferenc briliáns eredeti szövegének visszaemelésére. A rendező az amerikai jogtulajdonossal folytatott egyeztetésről elmesélte: a főszereplő Billy Bigelowból visszakapja eredeti nevét, és ismét Liliom lehet, a többieknek viszont továbbra is kötelező használni az amerikai megszólítást. „Liliomról azzal sikerült meggyőznöm a képviseletet, hogy Amerika sem örülne, ha a valóság és a képzelet határán vergődő ügynök, Willy Loman nevét (Az ügynök halálában) egy Broadway-i előadásban Szergejre kellene változtatni csak azért, mert az oroszok megvásárolták a színdarab valamennyi jogát” – mondta.

 

Szeles_Flora
Széles Flóra a próbán
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A bemutató utáni fogadáson könnyű dolga van az újságírónak: kivétel nélkül olyan felszabadult művészekkel találkozik, akikben a hosszú ideig tartó, fergeteges tapsvihar mostanra szépen feloldotta a premierrel járó szorongást. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves színész hallgatója, Széles Flóra (Julie Jordan szerepében) a musical női főszereplőjeként nyűgözte le a nézőket. Az első főiskolai felvételin kieső fiatal művészből mára már eltűnt a „mindenáron szépnek kell mutatnom magamat" kényszere, az általa végtelen egyszerűséggel, szerénységgel és nagy alázattal megformált szerepben nyoma sincs a korábbi gátlásosságnak, félénkségnek. Julie Jordanként felbátorodva saját magát mutatja meg.


Julie_Szeles_Flora
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Széles Flóra Novák Eszter és Selmeczi György zenés színész osztályának hallgatója a színművészetin. Idén végez, de még hátravan a prózai előadásokban lévő ének és zene témájában írt szakdolgozatának megvédése. Jelentős szerepeket játszott Veszprémben, a Petőfi Színházban, Székesfehérváron és Szegeden, ez utóbbiban a Bob herceg című operettben, de ő az egyik Kölyök a Vígszínház Padlásában is. Julie szerepét az Operettszínházban még Lőrinczy György főigazgatósága alatt kapta meg egy casting után.


„A rendezői instrukciók mellett sok minden segített a szerep kidolgozásában, például olyan apróságok, mint a hajfonat, az egyszerű, hétköznapian színes jelmez. Ezeknek a kereteknek köszönhetően a saját életem rejtett és rég elfelejtett, ám feldolgozatlan részletei is felszínre kerülnek” – mondja.


Szeles_Flora_Sandor_Peter
Széles Flóra, Sándor Péter
Fotó: Gordon Eszter

 

Ezek szerint az Ön számára a Carousel valóságos mentálhigiénés terápia?

Pontosan. Julie szerepének köszönhetően számos dolog a helyére kerül bennem. Például a korábban sok mindent megbénító önbizalomhiány mára szertefoszlott. Megtanultam kezelni érzelmeimet. A darabbéli párom, Liliom halálakor már nem sírom el magam, erős vagyok, hiszen megtanultam, hogy ellenkező esetben megfosztanám a darabot a legfontosabb üzenetétől: „sose leszünk egyedül".

 

Hallgatom a felszabadult Széles Flórát. A szüleiről mesél, akikhez hasonlít. Arca, testalkata pontosan olyan, mint a testnevelő és atlétikaedző édesanyjáé, habitusa pedig tábornok édesapját idézi, aki „csak a munkahelyén tábornok, otthon apa". Megtudom, hogy a sikertelen felvételi után öt évig – amíg másodjára, huszonnégy évesen fel nem vették a színművészetire – a jogi egyetemre járt. Már csak az államvizsga maradt vissza. (Nem tudom elképzelni, hogy ez a törékeny lány bíróként életfogytiglant adjon egy sorozatgyilkosnak.)


Bordas_Barbara_Szeles_Flora_Jazna_Kata
Bordás Barbara, Széles Flóra, Janza Kata
Fotó: Gordon Eszter

 

A Carousel nézője az előadás után mit visz haza magával?

Sok mindent. Szomorúságot Liliom halála miatt, akire egyébként képtelen haraggal gondolni. Megkönnyebbülést, belenyugvást és örömöt, hogy a magánéleti terheit ő is a körhintán felejtette.

 

A Liliomot megszemélyesítő Sándor Péter színes személyiség. Az általános iskolában számos népdal-énekversenyt nyert, az Országos Balladamondó verseny különdíjasa volt. Tíz évig az utánpótlás NB1-ben focizott, majd a színház iránt kezdett érdeklődni. 2004-ben lépett fel először, és teljesen magával ragadta a színpad légköre. Gimnáziumi évei alatt Kecskeméten beiratkozott az iskolában működő musical stúdióba, ahol Jámbor Zsolt énektanárral és Vargáné Pulai Edina drámatanárral dolgozott együtt. Érettségi után a Kecskeméti Katona József Színházban a Juronics Tamás által rendezett Hairben játszotta Claude szerepét. Ezt követően felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol zenés színész szakra jár Novák Eszter és Selmeczi György osztályába.

 

Liliom_es_Julie_2
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Liliom pontosan olyan, mint Ön?

Természetesen van közünk egymáshoz. A vidéki léttel együtt járó nehézségek leküzdésében szerzett tapasztalatok sokat segítettek a hintáslegény megformálásában. Az igazi hátteret azonban nem ezek, hanem az édesapám iránt érzett, ellentmondásokkal teli kapcsolat adta. A hozzám közel állók szerint nagyon szeret, hisz bennem, én azonban ezt sohasem éreztem igazán, mert felém képtelen kimutatni a szeretetét. Ezt a számomra mindmáig megfejthetetlen vonzást és taszítást, a folyamatos vergődést ültettem át a Liliom szerepfejlődésébe. Az apám építette hatalmas falat, amelyre feljutni képtelenség. Erről sokszor szerettem volna vele beszélgetni, de sohasem hagyta.


carousel_operettszinhaz
Jelenet az előadásból
Fotó: Gordon Eszter


Sándor Péter életében a legfontosabb Zsombor, a kisfia. Tíz hét elteltével – a folyamatosan érkező feladatok miatt – nemrégiben találkoztak ismét. Óbányán, a falusi környezet segítette az újbóli egymásra találást. Arról is lehetett álmodozni, hogy mi lenne, ha hasonló parasztházban élnének, ahogyan a most nyolcvanhat éves nagymama tette annak idején. A fiatal színész gyermekkori életét meghatározó idős asszony egy stroke után most éli újból a gyermekkorát. Néha után többször is megkérdezi, hogy hívják az unokáját. Fájdalmas érzés, de ez van.

 

A Liliomban számomra a legfontosabb az önmagát megfogalmazó ember, aki Molnár Ferenc költészetében szépen megélheti az érzelmeit. A vidéki magyar ember, aki nem picsog – mondja a fiatal színész, aki szerint nem neki, hanem egy nálánál idősebbnek járna ez a főszerep. Olyannak, aki érettebb.

 

Sándor Pétert a Carousel visszarepítette az Operettszínházba, ahol a vastaps alatt, a halálból visszatérő Liliomként – a közönség és a kollégái előtt – letérdelve köszöni meg az együtt eltöltött időt.

 

Marosi Antal

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma