2018.10.21

Szász Attila Örök tél című alkotása nyerte a legjobb európai tévéfilmnek járó díjat a Prix Europa filmes és tévés seregszemlén, Berlinben – írta október 20-án a hirado.hu Köbli Norbert forgatókönyvíró Facebook-posztjára hivatkozva. Az Örök tél című történelmi dráma az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel.

orok_tel
Újabb díjakat kapott az Örök tél című történelmi dráma


Mint Köbli Norbert fogalmazott: az Örök tél „ZDF-es, BBC-s, RAI-s filmek között” lett a legjobb. Az alkotók nevében Gera Marina, a film főszereplője vette át a díjat október 19-én, pénteken. A színésznő az M5 Kulturális csatorna október 20-ai esti híradójában elmondta, hogy nem számított ilyen fogadtatásra: zokogtak a nézőtéren. „Producerek, rendezők, írók Európából azért már sok mindent láttak, de annyira hatással volt rájuk, hogy reszkettek” – hangsúlyozta.


Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró filmje, amelyet a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én mutatott be a Duna Televízió, az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel. A történelmi dráma Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novelláján, megtörtént eseményeken alapul. Mint Szász Attila az M5-nek elmondta: azt tapasztalták, hogy külföldön nem nagyon ismerik ezt a történetet, Kelet-Európán belül még valamelyest ismert, de elég agyonhallgatott ez a téma. „Ezen is szerettünk volna változtatni, de az külön élmény, hogy látjuk, hogy Belgiumban vagy Amerikában úgy néznek erre a történetre, hogy na erről még sosem hallottunk, erről a sötét fejezetéről a magyar történelemnek” – magyarázta a rendező.


24297578_521688264852359_853531214996289959_o
Döbrösi Laura és Gera Marina az Örök tél című filmben


Januárban a rendező az MTI-nek elmondta: a forgatás során nehéz volt mindennap szembesülni azzal, hogy ezek a táborok milyenek lehettek a valóságban, és egy idő után rádöbbentek arra, hogy ezt képtelenség bemutatni. Így inkább igyekeztek egy ízelítőt adni abból a pokolból, amelyen a táborokat megjárt nők és férfiak keresztülmentek. Ezt elsősorban szavak nélkül, a főszereplők tekintetével próbálták meg érzékeltetni.


Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak, ám a megszállók marhavagonokba pakolják a falubeli asszonyokat és egy szovjet munkatáborba szállítják őket, hogy ott embertelen körülmények között a helyi szénbányában dolgozzanak. Irén itt találkozik Rajmunddal (Csányi Sándor), aki segít a nőnek túlélni a tábori borzalmakat.


Szász Attila az Örök téllel szeptember elején a 42. montréali filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezésért járó díjat is.


24302063_521688274852358_4447589620001360497_o
Gera Marina és Csányi Sándor alakítja
a két főszereplőt a történelmi drámában


Forrás: MTI



FRISSÍTÉS: Újabb két díjat kapott az Örök tél a hétvégén!


A látványtervezésre fókuszáló szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál nemzetközi játékfilmes versenyprogramjának zsűrije a Zsűri Különdíját ítélte a film látványtervezőinek, Horváth Viktóriának és Nánássy Zsoltnak. A 18th Hungarian Film Festival of Los Angeles zsűrijétől pedig az Örök tél megkapta az Alex Friedman Humanitarian Awardot is: a díj annak a filmnek jár, amely azzal a céllal készült, hogy felvegye a harcot a közönnyel, az intoleranciával és az igazságtalansággal. Az Örök tél vetítése október 21-én, 17 órakor kezdődött Los Angelesben, a Laemmle Royal moziban, a film előtt a Diák Oscar-díjjal kitüntetett A Siege – Ostrom című rövidfilmet láthatta a közönség – írják az Örök tél / Eternal Winter Facebook-oldalán.


orok_tel2
Különdíjat kaptak az Örök tél című film látványtervezői


Fotók: Örök tél / Eternal Winter Facebook-oldala

headerkep
2018.11.22

Jövőre lesz ötven éve, hogy a valamikori Ádám sörözőben Mikó István és Gryllus Dániel megalapította a Kaláka együttest. Most – egy évvel az évforduló előtt – ünnepi évadba kezdtek, amelyben régi zenésztársakkal, határon túli turnékkal és új lemezzel emlékeznek meg erről. INTERJÚ

5._kp_-_Berta_Zsolt_-_Szalon

2018.11.22

Berta Zsolt Márai Sándor-díjas író, dalszerző volt a vendége a Cseh Tamás Archívum 7. Alkotóművészeti Szalonjának november 16-án. A zenészként is ismert íróval Mirtse Zsuzsa, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója beszélgetett.

szabodenes_1120

2018.11.21

Szabó Dénes és a Fotofilm válogatott képei az OSZK gyűjteményéből címmel nyílik kiállítás Marosvásárhelyen november 23-án a Kultúrpalotában. A főleg városképeket és tájképeket bemutató tárlat a két világháború közötti Erdélyt idézi meg, több olyan rögzített pillanattal, amely már csak emlék, a valóságban soha többé nem látható.

Keletről jön a legújabb rockszenzáció! a magyar könnyűzene külföldi jelenlétéről (1957–1989) címmel tartanak konferenciát 2018. november 28-án a Budapest Music Center könyvtárában. Az előadásokban hallhatunk a Kádár-kori magyar könnyűzene külföldi vonatkozásairól, de fény derül arra is, milyen mítoszok öveztek egyes zenekarokat. A konferencia záróeseményén Lévai Balázs Bokor Attilát (Color), Karácsony Jánost (Locomotiv GT) és Pásztor Lászlót (Neoton) kérdezi élményeikről és emlékeikről. A konferencián és beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni 2018. november 27-ig az rsvp@hangfoglalo.hu címen lehet.

Szent Gellért püspök egyedüli megmaradt művét mutatják be Temesváron fakszimile kiadásban, amelyet először jelentetnek meg ebben a formában. A Deliberatio Gerardi Moresauae ecclesiae episcopi supra hymnum trium puerorum (A marosi egyház püspökének, Gellértnek értekezése a három ifjú énekéről) című hittudományi kézirat a magyarországi latin nyelvű irodalom legrégibb maradványa Szent István király intelmei mellett. Az egykori püspök munkája befejezetlen, 1724-ben fedezték fel, majd először gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök adatta ki saját költségén, 1790-ben.

A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy az első vértanú püspök munkáját, személyiségét és korát közelebb hozzák a ma emberéhez. A kiadvány bemutatója november 27-én, a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban lesz.

Egy ősi indián civilizációhoz tartozó, több mint 500 éves sírokat tártak fel Bolíviában a régészek, akik szerint a felfedezés bepillantást enged a terjeszkedő Inka Birodalom és a különböző törzsek kapcsolatába. A szakemberek egy föld alatti sírkamrában találtak rá a sírokra egy La Paztól mintegy 30 kilométerre délnyugatra lévő kőfejtőnél. Úgy vélik, hogy a sírok a pacajes indián törzs több mint száz tagjának maradványait őrzik. A csontok mellett több mint 30 sértetlen állapotban lévő edényt is találtak, amelyeket az inkák használtak annak idején a halotti szertartásaiknál, emellett több mint 150 bronztárgyat, köztük nyakláncot, karkötőt, női hajdíszt.

A pacajes indián törzset is magába foglaló Ajmara Királyság a 15. század közepéig virágzott a Bolíviai-magasföldön, amikor is az inkák leigázták.

Csernus Tibor Saint-Tropez, Jan Van Der Heyden Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal, Giovanni Battista Pittoni Szent József halála, Rippl-Rónai József Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával és Willem Adriaensz Key Férfiképmás című festménye kerülhet hamarosan közgyűjteménybe a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja révén. A jegybankközgyű jteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.

A Metró Galéria legújabb kiállításán, az M2-es, M3-as és M4-es metróvonalakon közlekedő szerelvényekben november 20-tól egy hónapon keresztül a Zbigniew Herbert lengyel költő verseiből választott idézeteket olvashatjuk magyar költők, műfordítók tolmácsolásában. A kiállítást a Herbert-év keretében, a lengyel függetlenség és államiság visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából rendezik meg. A szerelvényeken olvasható idézeteket illusztráló plakátok Krzysztof Ducki Magyarországon élő lengyel származású grafikusművész alkotásai, a versidézeteket pedig Csordás Gábor, Körner Gábor és Nagy László fordította.

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma