Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.02.12

Indiából indult, flamand utazók révén terjedt el Európában a 8. században. Ma már sok helyen csak muzeális értéke van, nálunk azonban ma is működik hat műhely. Az élő hagyomány feltétele volt annak, hogy a kékfestés felkerülhessen Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetőjét, dr. Csonka-Takács Esztert kérdeztük.

kekfesto7
Fotó: kekfestomuzeum


Az elismerésről szóló UNESCO dokumentumot ma adják át a Magyarországon működő kékfestő műhelyek képviselőinek a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum Kékfestő Múzeumában. Hogyan kerülhet fel egy örökségelem erre a listára?

Többéves eljárás előzi meg. Ez esetben öt ország – az élén Ausztriával – kezdeményezte a kékfestés közös felterjesztését. Ennek feltétele, hogy a szellemi örökség szerepeljen a felterjesztő államok saját nemzeti jegyzékeiben. Amikor Magyarország csatlakozott az UNESCO nemzetközi szellemi kulturális örökség egyezményéhez, vállalta, hogy számba veszi a területén élő közösségek által létrehozott, fenntartott szellemi tevékenységeket. Magyarország 2015-ben vette fel a nemzeti jegyzékére a kékfestés örökségét, a többi felterjesztő országgal közösen csaknem két évig dolgoztunk a végleges anyagon, amelynek része a közösségi támogatással készült dokumentáció, film- és fényképanyag. Az elbírálás is mintegy két évet vett igénybe: 2018 novemberében mauritiusi tanácskozásán döntött a kormányközi bizottság a kékfestés hagyományának felvételéről Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Most pedig megkaptuk az erről szóló hivatalos oklevelet.


bacsalmasi_kekfesto
Fotó forrása: oroksegnapok.hu


A közös felterjesztésben Magyarország mellett Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia vett részt. Gyakori, hogy több ország összefogásával kerül fel a listára egy-egy szellemi örökség?

Az UNESCO alapvetése, hogy a több ország területén megtalálható kulturális örökségek megóvására közösen próbáljuk meg felhívni a figyelmet. A világörökség és a szellemi kulturális örökség esetében egyaránt lehetőség van arra, hogy több állam közösen jelöljön egy-egy, a mai határokon átnyúló helyszínt, vagy több helyütt nagy hagyománnyal rendelkező tevékenységeket. A solymászat esetében is hasonló együttműködés részese volt Magyarország.


tolnai_kekfesto
Fotó: kekfesto.com


Jellemzően az említett országokban van a kékfestésnek komoly hagyománya?

A kékfestés nagy utat járt be a történelem során, így Európa-szerte számos országban van hagyománya. Kékfestésnek eredetileg az Indiából származó indigó festékkel és nyomódúccal történő eljárást nevezzük. Flamand utazók révén terjedt el Európában már a 8. században. Bécsben a 13. század elején nyílt az első kékfestő műhely, Magyarországon az 1600-as évektől működtek ilyenek, és a kézműves technológia fejlődésével párhuzamosan alakultak ki a gépesített technikák. Közép-Európában többfelé is elterjedt a német telepeseknek köszönhetően. A mostani felterjesztésben öt ország szerepel, mivel a reprezentatív listára való felkerülés elengedhetetlen feltétele, hogy ma is élő közösségi gyakorlatról legyen szó. Így például Szlovénia, Lengyelország vagy Hollandia hiába rendelkezik kékfestő hagyománnyal, ha ma már mindössze muzeális emlékeket őriz minderről.


fej_vagott-1
Fotó: kincesbaranya.ertektar.hu


Milyen előnyökkel jár az, ha egy szellemi kulturális örökség felkerül erre a listára?

Ez nem pályázat, amelytől pénzt remélhetünk, de komoly presztízs felkerülni egy világszerte nyilvántartott kiválósági listára, és nagyon fontos elismerés a közösségek számára. Emellett népszerűsíti az eljárást, és növeli a tekintélyét. Fontos, hogy az emberek megtanulják megkülönböztetni az eredeti kékfestéssel készült termékeket a géppel gyártott, silányabb változatoktól. Ez egyébként rendkívül egyszerű: a géppel nyomott szövetek hátoldala ugyanis fehér, míg a hagyományos festéssel készült anyagok egésze – tehát a visszája is – kék színű. Hiszen a kékfestés lényege, hogy a fehér anyagra valamilyen rezerv – tehát taszító hatású – anyagot nyomnak, amely nem engedi megfogni a mintás részt, majd az anyag egészét indigó vagy indantrén festékbe mártják.


kekfestes_szko
Forrás: szko.hu


Ma már csak hat kékfestő műhely működik Magyarországon, ez jóval kevesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ugyanakkor több, mint a környező országok bármelyikében. Az öt felterjesztő ország közül a műhelyek számát tekintve a második helyen állunk Németország mögött, a többi ország csak egy-két aktív műhellyel büszkélkedhet.


Miként maradhatnak életben ezek a műhelyek?

Mivel a műhelyeknél a tudás generációról generációra száll, el kell érnünk, hogy a fiatalok is perspektívát lássanak benne, és szívesen vigyék tovább a hagyományos eljárást. A kékfestés rendkívül bonyolult és munkaigényes eljárás: kémiai, fizikai, matematikai ismereteket és művészi tudást egyaránt igényel, ezért a képzés is sokrétű; ráadásul komoly felszerelésre van szükség. Ma a kézművesség is piaci alapon működik, ezért fontos, hogy igény legyen rá. Eredetileg a kékfestő anyagokat népviseletekhez, a falusi társadalom számára készítették. Mára sokat változott az öltözködési kultúra, és bár ma is vásárolják az emberek a végvásznakat, a műhelyeknek alkalmazkodniuk kell a trendekhez. Nagyon sok újdonsággal álltak elő az elmúlt évtizedekben. Az egyik irány a divat: sok népviseletkészítő vagy divattervező ma hordható, modern ruhákat készít az anyagaikból. A másik út a lakáskultúra: a háztartásban, lakásbelsőben is sokféleképpen használható a kékfestő vászon. De akadnak kísérletező kedvű mesterek is: már cipők és ékszerek is készülnek kékfestő anyagból.


SzS

 

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma