2019.02.12

Indiából indult, flamand utazók révén terjedt el Európában a 8. században. Ma már sok helyen csak muzeális értéke van, nálunk azonban ma is működik hat műhely. Az élő hagyomány feltétele volt annak, hogy a kékfestés felkerülhessen Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetőjét, dr. Csonka-Takács Esztert kérdeztük.

kekfesto7
Fotó: kekfestomuzeum


Az elismerésről szóló UNESCO dokumentumot ma adják át a Magyarországon működő kékfestő műhelyek képviselőinek a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum Kékfestő Múzeumában. Hogyan kerülhet fel egy örökségelem erre a listára?

Többéves eljárás előzi meg. Ez esetben öt ország – az élén Ausztriával – kezdeményezte a kékfestés közös felterjesztését. Ennek feltétele, hogy a szellemi örökség szerepeljen a felterjesztő államok saját nemzeti jegyzékeiben. Amikor Magyarország csatlakozott az UNESCO nemzetközi szellemi kulturális örökség egyezményéhez, vállalta, hogy számba veszi a területén élő közösségek által létrehozott, fenntartott szellemi tevékenységeket. Magyarország 2015-ben vette fel a nemzeti jegyzékére a kékfestés örökségét, a többi felterjesztő országgal közösen csaknem két évig dolgoztunk a végleges anyagon, amelynek része a közösségi támogatással készült dokumentáció, film- és fényképanyag. Az elbírálás is mintegy két évet vett igénybe: 2018 novemberében mauritiusi tanácskozásán döntött a kormányközi bizottság a kékfestés hagyományának felvételéről Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Most pedig megkaptuk az erről szóló hivatalos oklevelet.


bacsalmasi_kekfesto
Fotó forrása: oroksegnapok.hu


A közös felterjesztésben Magyarország mellett Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia vett részt. Gyakori, hogy több ország összefogásával kerül fel a listára egy-egy szellemi örökség?

Az UNESCO alapvetése, hogy a több ország területén megtalálható kulturális örökségek megóvására közösen próbáljuk meg felhívni a figyelmet. A világörökség és a szellemi kulturális örökség esetében egyaránt lehetőség van arra, hogy több állam közösen jelöljön egy-egy, a mai határokon átnyúló helyszínt, vagy több helyütt nagy hagyománnyal rendelkező tevékenységeket. A solymászat esetében is hasonló együttműködés részese volt Magyarország.


tolnai_kekfesto
Fotó: kekfesto.com


Jellemzően az említett országokban van a kékfestésnek komoly hagyománya?

A kékfestés nagy utat járt be a történelem során, így Európa-szerte számos országban van hagyománya. Kékfestésnek eredetileg az Indiából származó indigó festékkel és nyomódúccal történő eljárást nevezzük. Flamand utazók révén terjedt el Európában már a 8. században. Bécsben a 13. század elején nyílt az első kékfestő műhely, Magyarországon az 1600-as évektől működtek ilyenek, és a kézműves technológia fejlődésével párhuzamosan alakultak ki a gépesített technikák. Közép-Európában többfelé is elterjedt a német telepeseknek köszönhetően. A mostani felterjesztésben öt ország szerepel, mivel a reprezentatív listára való felkerülés elengedhetetlen feltétele, hogy ma is élő közösségi gyakorlatról legyen szó. Így például Szlovénia, Lengyelország vagy Hollandia hiába rendelkezik kékfestő hagyománnyal, ha ma már mindössze muzeális emlékeket őriz minderről.


fej_vagott-1
Fotó: kincesbaranya.ertektar.hu


Milyen előnyökkel jár az, ha egy szellemi kulturális örökség felkerül erre a listára?

Ez nem pályázat, amelytől pénzt remélhetünk, de komoly presztízs felkerülni egy világszerte nyilvántartott kiválósági listára, és nagyon fontos elismerés a közösségek számára. Emellett népszerűsíti az eljárást, és növeli a tekintélyét. Fontos, hogy az emberek megtanulják megkülönböztetni az eredeti kékfestéssel készült termékeket a géppel gyártott, silányabb változatoktól. Ez egyébként rendkívül egyszerű: a géppel nyomott szövetek hátoldala ugyanis fehér, míg a hagyományos festéssel készült anyagok egésze – tehát a visszája is – kék színű. Hiszen a kékfestés lényege, hogy a fehér anyagra valamilyen rezerv – tehát taszító hatású – anyagot nyomnak, amely nem engedi megfogni a mintás részt, majd az anyag egészét indigó vagy indantrén festékbe mártják.


kekfestes_szko
Forrás: szko.hu


Ma már csak hat kékfestő műhely működik Magyarországon, ez jóval kevesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ugyanakkor több, mint a környező országok bármelyikében. Az öt felterjesztő ország közül a műhelyek számát tekintve a második helyen állunk Németország mögött, a többi ország csak egy-két aktív műhellyel büszkélkedhet.


Miként maradhatnak életben ezek a műhelyek?

Mivel a műhelyeknél a tudás generációról generációra száll, el kell érnünk, hogy a fiatalok is perspektívát lássanak benne, és szívesen vigyék tovább a hagyományos eljárást. A kékfestés rendkívül bonyolult és munkaigényes eljárás: kémiai, fizikai, matematikai ismereteket és művészi tudást egyaránt igényel, ezért a képzés is sokrétű; ráadásul komoly felszerelésre van szükség. Ma a kézművesség is piaci alapon működik, ezért fontos, hogy igény legyen rá. Eredetileg a kékfestő anyagokat népviseletekhez, a falusi társadalom számára készítették. Mára sokat változott az öltözködési kultúra, és bár ma is vásárolják az emberek a végvásznakat, a műhelyeknek alkalmazkodniuk kell a trendekhez. Nagyon sok újdonsággal álltak elő az elmúlt évtizedekben. Az egyik irány a divat: sok népviseletkészítő vagy divattervező ma hordható, modern ruhákat készít az anyagaikból. A másik út a lakáskultúra: a háztartásban, lakásbelsőben is sokféleképpen használható a kékfestő vászon. De akadnak kísérletező kedvű mesterek is: már cipők és ékszerek is készülnek kékfestő anyagból.


SzS

 

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma