15_eves

2019.02.12

Indiából indult, flamand utazók révén terjedt el Európában a 8. században. Ma már sok helyen csak muzeális értéke van, nálunk azonban ma is működik hat műhely. Az élő hagyomány feltétele volt annak, hogy a kékfestés felkerülhessen Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetőjét, dr. Csonka-Takács Esztert kérdeztük.

kekfesto7
Fotó: kekfestomuzeum


Az elismerésről szóló UNESCO dokumentumot ma adják át a Magyarországon működő kékfestő műhelyek képviselőinek a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum Kékfestő Múzeumában. Hogyan kerülhet fel egy örökségelem erre a listára?

Többéves eljárás előzi meg. Ez esetben öt ország – az élén Ausztriával – kezdeményezte a kékfestés közös felterjesztését. Ennek feltétele, hogy a szellemi örökség szerepeljen a felterjesztő államok saját nemzeti jegyzékeiben. Amikor Magyarország csatlakozott az UNESCO nemzetközi szellemi kulturális örökség egyezményéhez, vállalta, hogy számba veszi a területén élő közösségek által létrehozott, fenntartott szellemi tevékenységeket. Magyarország 2015-ben vette fel a nemzeti jegyzékére a kékfestés örökségét, a többi felterjesztő országgal közösen csaknem két évig dolgoztunk a végleges anyagon, amelynek része a közösségi támogatással készült dokumentáció, film- és fényképanyag. Az elbírálás is mintegy két évet vett igénybe: 2018 novemberében mauritiusi tanácskozásán döntött a kormányközi bizottság a kékfestés hagyományának felvételéről Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Most pedig megkaptuk az erről szóló hivatalos oklevelet.


bacsalmasi_kekfesto
Fotó forrása: oroksegnapok.hu


A közös felterjesztésben Magyarország mellett Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia vett részt. Gyakori, hogy több ország összefogásával kerül fel a listára egy-egy szellemi örökség?

Az UNESCO alapvetése, hogy a több ország területén megtalálható kulturális örökségek megóvására közösen próbáljuk meg felhívni a figyelmet. A világörökség és a szellemi kulturális örökség esetében egyaránt lehetőség van arra, hogy több állam közösen jelöljön egy-egy, a mai határokon átnyúló helyszínt, vagy több helyütt nagy hagyománnyal rendelkező tevékenységeket. A solymászat esetében is hasonló együttműködés részese volt Magyarország.


tolnai_kekfesto
Fotó: kekfesto.com


Jellemzően az említett országokban van a kékfestésnek komoly hagyománya?

A kékfestés nagy utat járt be a történelem során, így Európa-szerte számos országban van hagyománya. Kékfestésnek eredetileg az Indiából származó indigó festékkel és nyomódúccal történő eljárást nevezzük. Flamand utazók révén terjedt el Európában már a 8. században. Bécsben a 13. század elején nyílt az első kékfestő műhely, Magyarországon az 1600-as évektől működtek ilyenek, és a kézműves technológia fejlődésével párhuzamosan alakultak ki a gépesített technikák. Közép-Európában többfelé is elterjedt a német telepeseknek köszönhetően. A mostani felterjesztésben öt ország szerepel, mivel a reprezentatív listára való felkerülés elengedhetetlen feltétele, hogy ma is élő közösségi gyakorlatról legyen szó. Így például Szlovénia, Lengyelország vagy Hollandia hiába rendelkezik kékfestő hagyománnyal, ha ma már mindössze muzeális emlékeket őriz minderről.


fej_vagott-1
Fotó: kincesbaranya.ertektar.hu


Milyen előnyökkel jár az, ha egy szellemi kulturális örökség felkerül erre a listára?

Ez nem pályázat, amelytől pénzt remélhetünk, de komoly presztízs felkerülni egy világszerte nyilvántartott kiválósági listára, és nagyon fontos elismerés a közösségek számára. Emellett népszerűsíti az eljárást, és növeli a tekintélyét. Fontos, hogy az emberek megtanulják megkülönböztetni az eredeti kékfestéssel készült termékeket a géppel gyártott, silányabb változatoktól. Ez egyébként rendkívül egyszerű: a géppel nyomott szövetek hátoldala ugyanis fehér, míg a hagyományos festéssel készült anyagok egésze – tehát a visszája is – kék színű. Hiszen a kékfestés lényege, hogy a fehér anyagra valamilyen rezerv – tehát taszító hatású – anyagot nyomnak, amely nem engedi megfogni a mintás részt, majd az anyag egészét indigó vagy indantrén festékbe mártják.


kekfestes_szko
Forrás: szko.hu


Ma már csak hat kékfestő műhely működik Magyarországon, ez jóval kevesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ugyanakkor több, mint a környező országok bármelyikében. Az öt felterjesztő ország közül a műhelyek számát tekintve a második helyen állunk Németország mögött, a többi ország csak egy-két aktív műhellyel büszkélkedhet.


Miként maradhatnak életben ezek a műhelyek?

Mivel a műhelyeknél a tudás generációról generációra száll, el kell érnünk, hogy a fiatalok is perspektívát lássanak benne, és szívesen vigyék tovább a hagyományos eljárást. A kékfestés rendkívül bonyolult és munkaigényes eljárás: kémiai, fizikai, matematikai ismereteket és művészi tudást egyaránt igényel, ezért a képzés is sokrétű; ráadásul komoly felszerelésre van szükség. Ma a kézművesség is piaci alapon működik, ezért fontos, hogy igény legyen rá. Eredetileg a kékfestő anyagokat népviseletekhez, a falusi társadalom számára készítették. Mára sokat változott az öltözködési kultúra, és bár ma is vásárolják az emberek a végvásznakat, a műhelyeknek alkalmazkodniuk kell a trendekhez. Nagyon sok újdonsággal álltak elő az elmúlt évtizedekben. Az egyik irány a divat: sok népviseletkészítő vagy divattervező ma hordható, modern ruhákat készít az anyagaikból. A másik út a lakáskultúra: a háztartásban, lakásbelsőben is sokféleképpen használható a kékfestő vászon. De akadnak kísérletező kedvű mesterek is: már cipők és ékszerek is készülnek kékfestő anyagból.


SzS

 

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma