IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.12

Indiából indult, flamand utazók révén terjedt el Európában a 8. században. Ma már sok helyen csak muzeális értéke van, nálunk azonban ma is működik hat műhely. Az élő hagyomány feltétele volt annak, hogy a kékfestés felkerülhessen Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetőjét, dr. Csonka-Takács Esztert kérdeztük.

kekfesto7
Fotó: kekfestomuzeum


Az elismerésről szóló UNESCO dokumentumot ma adják át a Magyarországon működő kékfestő műhelyek képviselőinek a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum Kékfestő Múzeumában. Hogyan kerülhet fel egy örökségelem erre a listára?

Többéves eljárás előzi meg. Ez esetben öt ország – az élén Ausztriával – kezdeményezte a kékfestés közös felterjesztését. Ennek feltétele, hogy a szellemi örökség szerepeljen a felterjesztő államok saját nemzeti jegyzékeiben. Amikor Magyarország csatlakozott az UNESCO nemzetközi szellemi kulturális örökség egyezményéhez, vállalta, hogy számba veszi a területén élő közösségek által létrehozott, fenntartott szellemi tevékenységeket. Magyarország 2015-ben vette fel a nemzeti jegyzékére a kékfestés örökségét, a többi felterjesztő országgal közösen csaknem két évig dolgoztunk a végleges anyagon, amelynek része a közösségi támogatással készült dokumentáció, film- és fényképanyag. Az elbírálás is mintegy két évet vett igénybe: 2018 novemberében mauritiusi tanácskozásán döntött a kormányközi bizottság a kékfestés hagyományának felvételéről Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Most pedig megkaptuk az erről szóló hivatalos oklevelet.


bacsalmasi_kekfesto
Fotó forrása: oroksegnapok.hu


A közös felterjesztésben Magyarország mellett Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia vett részt. Gyakori, hogy több ország összefogásával kerül fel a listára egy-egy szellemi örökség?

Az UNESCO alapvetése, hogy a több ország területén megtalálható kulturális örökségek megóvására közösen próbáljuk meg felhívni a figyelmet. A világörökség és a szellemi kulturális örökség esetében egyaránt lehetőség van arra, hogy több állam közösen jelöljön egy-egy, a mai határokon átnyúló helyszínt, vagy több helyütt nagy hagyománnyal rendelkező tevékenységeket. A solymászat esetében is hasonló együttműködés részese volt Magyarország.


tolnai_kekfesto
Fotó: kekfesto.com


Jellemzően az említett országokban van a kékfestésnek komoly hagyománya?

A kékfestés nagy utat járt be a történelem során, így Európa-szerte számos országban van hagyománya. Kékfestésnek eredetileg az Indiából származó indigó festékkel és nyomódúccal történő eljárást nevezzük. Flamand utazók révén terjedt el Európában már a 8. században. Bécsben a 13. század elején nyílt az első kékfestő műhely, Magyarországon az 1600-as évektől működtek ilyenek, és a kézműves technológia fejlődésével párhuzamosan alakultak ki a gépesített technikák. Közép-Európában többfelé is elterjedt a német telepeseknek köszönhetően. A mostani felterjesztésben öt ország szerepel, mivel a reprezentatív listára való felkerülés elengedhetetlen feltétele, hogy ma is élő közösségi gyakorlatról legyen szó. Így például Szlovénia, Lengyelország vagy Hollandia hiába rendelkezik kékfestő hagyománnyal, ha ma már mindössze muzeális emlékeket őriz minderről.


fej_vagott-1
Fotó: kincesbaranya.ertektar.hu


Milyen előnyökkel jár az, ha egy szellemi kulturális örökség felkerül erre a listára?

Ez nem pályázat, amelytől pénzt remélhetünk, de komoly presztízs felkerülni egy világszerte nyilvántartott kiválósági listára, és nagyon fontos elismerés a közösségek számára. Emellett népszerűsíti az eljárást, és növeli a tekintélyét. Fontos, hogy az emberek megtanulják megkülönböztetni az eredeti kékfestéssel készült termékeket a géppel gyártott, silányabb változatoktól. Ez egyébként rendkívül egyszerű: a géppel nyomott szövetek hátoldala ugyanis fehér, míg a hagyományos festéssel készült anyagok egésze – tehát a visszája is – kék színű. Hiszen a kékfestés lényege, hogy a fehér anyagra valamilyen rezerv – tehát taszító hatású – anyagot nyomnak, amely nem engedi megfogni a mintás részt, majd az anyag egészét indigó vagy indantrén festékbe mártják.


kekfestes_szko
Forrás: szko.hu


Ma már csak hat kékfestő műhely működik Magyarországon, ez jóval kevesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ugyanakkor több, mint a környező országok bármelyikében. Az öt felterjesztő ország közül a műhelyek számát tekintve a második helyen állunk Németország mögött, a többi ország csak egy-két aktív műhellyel büszkélkedhet.


Miként maradhatnak életben ezek a műhelyek?

Mivel a műhelyeknél a tudás generációról generációra száll, el kell érnünk, hogy a fiatalok is perspektívát lássanak benne, és szívesen vigyék tovább a hagyományos eljárást. A kékfestés rendkívül bonyolult és munkaigényes eljárás: kémiai, fizikai, matematikai ismereteket és művészi tudást egyaránt igényel, ezért a képzés is sokrétű; ráadásul komoly felszerelésre van szükség. Ma a kézművesség is piaci alapon működik, ezért fontos, hogy igény legyen rá. Eredetileg a kékfestő anyagokat népviseletekhez, a falusi társadalom számára készítették. Mára sokat változott az öltözködési kultúra, és bár ma is vásárolják az emberek a végvásznakat, a műhelyeknek alkalmazkodniuk kell a trendekhez. Nagyon sok újdonsággal álltak elő az elmúlt évtizedekben. Az egyik irány a divat: sok népviseletkészítő vagy divattervező ma hordható, modern ruhákat készít az anyagaikból. A másik út a lakáskultúra: a háztartásban, lakásbelsőben is sokféleképpen használható a kékfestő vászon. De akadnak kísérletező kedvű mesterek is: már cipők és ékszerek is készülnek kékfestő anyagból.


SzS

 

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma