Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.10

A fotózás klasszikus műfaját, a tájképet értelmezte újra vagy helyezte a hagyományostól eltérő, újító közegbe közel 50 fotóművész azon a sokszínű, gondolatébresztő kiállításon, amely a Kiscelli Múzeumban nyílt április 5-én Tájak/Távlatok – Kortárs magyar tájkép címmel.

Szobahegy
Balázs Zsolt – Szobahegy, 2018


A fotózás mindennapjaink részévé vált: mindent megörökítünk magunk körül, a gázóra állásától a kirándulások élményéig, a megfőzött ételeink fotóitól a természeti jelenségekig. Mégsem válik mindenki fotóművésszé, mert az egyéni látásmód, a fotó, mint kifejezőeszköz csak kevesek kezében válik művészetté. A Kiscelli Múzeum tárlata nagyon merész és modern alkotásokat sorakoztat fel élményszerűen és magas színvonalon.

A Budapest FotóFesztivál immár harmadik alkalommal hirdetett pályázatot, ezúttal is egy klasszikus műfajt megjelölve inspirációs forrásként. A pályázatra érkezett fotók közül Somosi Rita és Szarka Klára kurátorok választották ki a művészi mondanivalót, esztétikai újítást leghatásosabban megragadó alkotásokat.


Kiscelli_Muzeum_kiallitas


Szinte mindegyik alkotó túllépett a tájkép hagyományos értelmezésén, csupán eszköz maradt a táj érzéseik, mondanivalójuk kifejezésére.


A fényképek eszköztára is kibővült multimédiás elemekkel például, így létrehozva az örök hóesést vagy örök esőzést, de akár egy erdei patak is képes valóságosan „csörgedezni" a képen. Sőt, van olyan fotó is, amely hangot tud kiadni, a néző szólaltatja meg, kezünk közelítésére hangokat bocsát ki, némi mozgatással egyszerű zenemű is létrehozható.


zenelo_kep

Pátkai Rozina Részlet a Tájszólás beszédes képek sorozatból


Készült olyan alkotás is, amely a valóságot igyekszik megkérdőjelezni: a montázs sok apró részlete mind eredeti, de összerakva a képrészleteket már nem a valóságot kapjuk, filozofikus gondolatokra késztetve a szemlélőt.


Több művész az emlékképeit ragadta meg, különleges fotótechnikát alkalmazva érték el a „retro" életérzést, például a balatoni vitorlások, a balatoni hegyek sziluettjei mintha szűrőn, az emlékek szűrőjén át jelennének meg. Más alkotók lelki útkeresésük egy-egy állomását rögzítik tájkép segítségével, hasonlóan a lélek megtisztulásához, a tájat is a maga lecsupaszítottságában ragadják meg.


Gyoker_Sarolta
Gyökér Sarolta Szömörce erdő / Téli bolygó / Amit el kell engedni


A tájkép fotózása maga is témává vált. A tömegturizmus egy visszás jelenségére hívja fel a figyelmet az alkotó, amikor témaként a varázsos táj előtt pózoló embereket választotta, akik számára már nem is fontos, hogy gyönyörködjenek, csupán a „trófeát" – a fényképet – kívánják begyűjteni.


Volt olyan pályázó is, aki nem különleges technikát, hanem különleges témát választott. A tájkép szóhoz önkéntelenül pozitív hangulatot, szépséget társítunk, míg itt volt olyan művész, aki a tájba az emberi környezet elhanyagolt építményeit, elhagyatott katonai épületeket, sportpályát, vagy egyszerűen egy otthagyott vasdarabot állított éles kontrasztként, az ember felelőtlen és sokszor értelmetlen környezetpusztítására utalva.


Végül pedig akadt alkotó, aki csupán játékosságát, kísérletező kedvét igyekezett a fotók révén a nézők elé tárni.


Gombai_Gellert
Gombai Gellért Ösvények


A kiállítás május 19-ig tekinthető meg a Kiscelli Múzeumban.


Budai Kriszta


Nyitókép: Bartis Attila Férfi az óceán felett, 2016

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma