tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.01.27

„Nem tudom, miért, meddig maradok meg még neked, de a kezedet fogom, s őrizem a szemedet” – szól a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse, amelyből már érződik, hogy a költő búcsúzik. Ady Endre 1916 januárjában írta a verset. Három év múlva január 27-én, éppen 97 éve halt meg.

8
magyar-irodalom.elte.hu
A költő 1877. november 22-én született Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Édesapja: Ady Lőrinc, paraszti sorban élt, és gazdálkodással próbálta megszilárdítani anyagi helyzetüket. Az édesanya, a papleány Pásztor Mária pedig gyermekeik: Endre és öccse nevelését vállalta. A szülők becsvágyóak voltak, nagy terveket dédelgettek a fiúkkal kapcsolatban, ezért mindkettőjüket gimnáziumba, majd főiskolára járatták – olvasható a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Ady Endre a középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban és a zilahi református kollégiumban végezte, és már ekkor írt, sőt: Kossuth-ódája meg is jelent a helyi lapban. Érettségi után a debreceni jogakadémiára iratkozott be, de nem fejezte be jogi tanulmányait, inkább újságíró lett, és 1899 áprilisában a függetlenségi párti Debrecen című lap munkatársává vált. Itt jelentette meg első verseskötetét is Versek címmel 1899 júniusában. Majd Nagyváradra ment, ahol a Szabadságba írt.

 

Nem bújt elefántcsonttoronyba

Ismereteit a kávéházi beszélgetések során szerezte kollégáitól, valamint az újságokból: a fontosabb lapokat naponta elolvasta. Vérbeli újságíróként tájékozott volt, és kiváló érzékkel talált rá a hiteles hírforrásra. Költőként is elsősorban „emberi dokumentumokat” kívánt adni, nem hitt semmiféle elefántcsonttoronyban, s állandó aggodalommal figyelte: mit szól verseihez a publikum – írják róla a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Első szerelme Diósy Ödön felesége, Brüll Adél volt, akit – nevét megfordítva – Lédának nevezett verseiben. Találkozásuk sorszerű, és hatalmas változást indított be Ady életében és művészi pályáján. Ady 1904 februárjában utána utazott Párizsba, és az új élmények meghatározták későbbi költészetét.

 

ny064miak10
mek.oszk.hu
Hazatérve a Budapesti Napló munkatársa lett, és munkakedvét mutatja, hogy másfél év alatt csaknem ötszáz cikke jelent meg itt, valamint versei nagy részét is itt publikálta. Harmadik kötete, melyet az első igazi Ady-kötetként tartanak számon, 1906 februárjában jelent meg. Itt már nagyon sajátos hangon szólalt meg, így ehhez szokás kötni a modern magyar költészet születését. A Vér és arany című kötet pedig már egyértelműen jelezte: megérkezett Ady Endre személyében az új idők új dalosa.

 

A Nyugat arca lett

Az 1908 januárjában induló Nyugat újabb mérföldkő volt a költő életében, az első szám két szöveget is közölt Adytól: a Sion-hegy alatt című verset és A magyar Pimodán című, esszévé formált vallomásának bevezető részét). Haláláig főmunkatársként dolgozott a folyóiratnak, amely 1912-től szerkesztőként is feltüntette nevét. Az Osvát Ernő által szerkesztett lapnak azonban nem csak munkatársa, hanem példaképe, reklámja is volt. Erre jó példa, hogy 1909. június 1-én a Nyugat külön Ady-számot jelentetett meg, benne Ady önéletrajzával. Ám az ő vezér szerepét korántsem mindenki fogadta el, s Ady ambícióját (a politikába való beleszólásra) sem elégítette ki a politikától magát tudatosan távol tartó Nyugat. Ezért más lapokba is szívesen dolgozott: 1910-től a szabadkőműves Világ, 1912-ben átmenetileg a Népszava munkatársa lett.

 

Közben a Léda-szerelem a végéhez közeledett, és bár Ady évekig halogatta a döntést, 1912 áprilisában szakított Lédával, a kapcsolat végét két vers is őrzi: egy elégikus vallomás (Valaki útravált belőlünk) és egy kegyetlen leszámolás (Elbocsátó, szép üzenet).

 

Utolsó versében a magyarság jövőjéért aggódott

A költő megállapodni készült, és Boncza Bertát választotta, akivel 1911 óta leveleztek. A verseiben Csinszkának nevezett lányt 1914 áprilisában látogatta meg, majd nyáron megkérte a kezét apjától. Boncza Miklós megtagadta az apai beleegyezést, ám Ady így is a nősülés mellett döntött. Hosszas utánajárással megkapták az árvaszéki engedélyt, és 1915 márciusában megtartották az esküvőt. Közben kitört a háború, amelyet a csucsai kastély menedékében szenvedtek végig.

 

Bár 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb válogatott gyűjteményt készített elő, amely 1918 augusztusában látott napvilágot. Az őszirózsás forradalom Budapesten érte, ekkor már halálos beteg volt, amikor utolsó versét írta - mély aggodalommal a magyarság jövőjéért (Üdvözlet a győzőnek címmel).

 

Forrás: magyar-irodalom.elte.hu

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma