2016. szeptember 1.
Célzó

unnamed

„Buda oppugnata”: 1541 – egy korszakhatár a magyar történelemben címmel tartottak augusztus 29-én a Budapesti Történeti Múzeumban konferenciát, amelynek zárórendezvényeként Varga Szabolcs történész mutatta be a „Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései című kötetet.
2016.01.27

„Nem tudom, miért, meddig maradok meg még neked, de a kezedet fogom, s őrizem a szemedet” – szól a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse, amelyből már érződik, hogy a költő búcsúzik. Ady Endre 1916 januárjában írta a verset. Három év múlva január 27-én, éppen 97 éve halt meg.

8
magyar-irodalom.elte.hu
A költő 1877. november 22-én született Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Édesapja: Ady Lőrinc, paraszti sorban élt, és gazdálkodással próbálta megszilárdítani anyagi helyzetüket. Az édesanya, a papleány Pásztor Mária pedig gyermekeik: Endre és öccse nevelését vállalta. A szülők becsvágyóak voltak, nagy terveket dédelgettek a fiúkkal kapcsolatban, ezért mindkettőjüket gimnáziumba, majd főiskolára járatták – olvasható a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Ady Endre a középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban és a zilahi református kollégiumban végezte, és már ekkor írt, sőt: Kossuth-ódája meg is jelent a helyi lapban. Érettségi után a debreceni jogakadémiára iratkozott be, de nem fejezte be jogi tanulmányait, inkább újságíró lett, és 1899 áprilisában a függetlenségi párti Debrecen című lap munkatársává vált. Itt jelentette meg első verseskötetét is Versek címmel 1899 júniusában. Majd Nagyváradra ment, ahol a Szabadságba írt.

 

Nem bújt elefántcsonttoronyba

Ismereteit a kávéházi beszélgetések során szerezte kollégáitól, valamint az újságokból: a fontosabb lapokat naponta elolvasta. Vérbeli újságíróként tájékozott volt, és kiváló érzékkel talált rá a hiteles hírforrásra. Költőként is elsősorban „emberi dokumentumokat” kívánt adni, nem hitt semmiféle elefántcsonttoronyban, s állandó aggodalommal figyelte: mit szól verseihez a publikum – írják róla a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Első szerelme Diósy Ödön felesége, Brüll Adél volt, akit – nevét megfordítva – Lédának nevezett verseiben. Találkozásuk sorszerű, és hatalmas változást indított be Ady életében és művészi pályáján. Ady 1904 februárjában utána utazott Párizsba, és az új élmények meghatározták későbbi költészetét.

 

ny064miak10
mek.oszk.hu
Hazatérve a Budapesti Napló munkatársa lett, és munkakedvét mutatja, hogy másfél év alatt csaknem ötszáz cikke jelent meg itt, valamint versei nagy részét is itt publikálta. Harmadik kötete, melyet az első igazi Ady-kötetként tartanak számon, 1906 februárjában jelent meg. Itt már nagyon sajátos hangon szólalt meg, így ehhez szokás kötni a modern magyar költészet születését. A Vér és arany című kötet pedig már egyértelműen jelezte: megérkezett Ady Endre személyében az új idők új dalosa.

 

A Nyugat arca lett

Az 1908 januárjában induló Nyugat újabb mérföldkő volt a költő életében, az első szám két szöveget is közölt Adytól: a Sion-hegy alatt című verset és A magyar Pimodán című, esszévé formált vallomásának bevezető részét). Haláláig főmunkatársként dolgozott a folyóiratnak, amely 1912-től szerkesztőként is feltüntette nevét. Az Osvát Ernő által szerkesztett lapnak azonban nem csak munkatársa, hanem példaképe, reklámja is volt. Erre jó példa, hogy 1909. június 1-én a Nyugat külön Ady-számot jelentetett meg, benne Ady önéletrajzával. Ám az ő vezér szerepét korántsem mindenki fogadta el, s Ady ambícióját (a politikába való beleszólásra) sem elégítette ki a politikától magát tudatosan távol tartó Nyugat. Ezért más lapokba is szívesen dolgozott: 1910-től a szabadkőműves Világ, 1912-ben átmenetileg a Népszava munkatársa lett.

 

Közben a Léda-szerelem a végéhez közeledett, és bár Ady évekig halogatta a döntést, 1912 áprilisában szakított Lédával, a kapcsolat végét két vers is őrzi: egy elégikus vallomás (Valaki útravált belőlünk) és egy kegyetlen leszámolás (Elbocsátó, szép üzenet).

 

Utolsó versében a magyarság jövőjéért aggódott

A költő megállapodni készült, és Boncza Bertát választotta, akivel 1911 óta leveleztek. A verseiben Csinszkának nevezett lányt 1914 áprilisában látogatta meg, majd nyáron megkérte a kezét apjától. Boncza Miklós megtagadta az apai beleegyezést, ám Ady így is a nősülés mellett döntött. Hosszas utánajárással megkapták az árvaszéki engedélyt, és 1915 márciusában megtartották az esküvőt. Közben kitört a háború, amelyet a csucsai kastély menedékében szenvedtek végig.

 

Bár 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb válogatott gyűjteményt készített elő, amely 1918 augusztusában látott napvilágot. Az őszirózsás forradalom Budapesten érte, ekkor már halálos beteg volt, amikor utolsó versét írta - mély aggodalommal a magyarság jövőjéért (Üdvözlet a győzőnek címmel).

 

Forrás: magyar-irodalom.elte.hu

Zrinyi_banner59090_2

DSC_4810_Copy

2016.08.31

Az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a Zrínyi Miklós című, horvát nemzeti operát szeptember 18-án a magyar közönség a Magyar Állapi Operaház színpadán. Az Ivan Zajc szerezte, háromfelvonásos előadás a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében valósul meg csaknem 250 vendégművész közreműködésével.

nezoter141_600x400

2016.08.31

Az eddigi vezetőknek szavazott bizalmat augusztus 31-én a Fővárosi Közgyűlés három budapesti színház esetében: a Thália Színházat továbbra is Kálomista Gábor, a Madách Színházat Szirtes Tamás, az Újszínházat pedig Dörner György irányíthatja. A színházi vezetőkről zárt ülésen döntöttek a fővárosi képviselők.

dsc_1612_600x3991

2016.08.31

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézetének Történettudományi Intézete és a Pécsi Tudományegyetem szeptember 6. és 9. között nemzetközi konferenciát szervez Szigetvár, 1566 címmel, ahol szó lesz többek között a szigetvári ostrom eseményeiről, az Oszmán Birodalom kiépítéséről, valamint Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán haláláról.

A Hargita megyei Kápolnásfaluból érkező 18 székely fiatal vendégeskedik szeptember 1. és 4. között a Debreceni Ifjúsági Házban. A fiatalok Debrecen és a Hortobágy értékeivel ismerkedhetnek meg, de találkozhatnak az ifjúsági házban működő civil szervezetekkel, valamint ők is bemutathatják művészeti tehetségüket az ifjúsági ház szabadtéri színpadán.

Pávai István A Sóvidék népzenéje című könyvének bemutatója szeptember 6-án 16 órakor lesz a MTA BTK Zenetudományi Intézetének Bartók termében. Az esemény házigazdája Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, közreműködik az Üsztürü zenekar. A kiadványt Richter Pál mellett Balogh Balázs és Pávai István ismerteti.

Díjnyertes dokumentumfilmekkel várja nézőit a 3. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál a főváros négy helyszínén szeptember 24. és október 2. között. A Premier Kultcafé, az Ódry Színpad, a Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Kazimír Étterem ad otthont idén a vetítéseknek, amelyeken 22 ország 80 filmje mutatkozik be a magyar közönség előtt.

A burgenlandi magyarok lakta négy település, Felsőpulya, Felsőőr, Alsóőr és Őrisziget kulturális jellegzetességeiről készült az augusztus 31-én megjelent, Őrvidék értékei határtalanul című kiadvány. A népdalokat, a népzenét és a helyi gasztronómiai szokásokat ismertető gyűjtemény a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Gencsapáti Települési Értéktár Bizottság gyűjtőmunkájának eredménye.

Lessing Bölcs Náthán című drámai költeményének színpadra állításával kezdődik az évad a jelentős felújításon átesett szekszárdi Magyarországi Német Színházban. A német klasszikus művet, amelynek bemutatója szeptember 21-én lesz, a szerb Nemanja Petronje rendezésében láthatja a közönség.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

Lautrec_sign_himself

Ötféle, csak a DreherFeszten elérhető sörspecialitás, háromféle friss, egyenesen a főzés, szűrés után érkező tanksör, háromszor több sörcsap és csapos – erre számíthatnak a különlegességek kedvelői augusztus 26-án és 27-én a megújult, időtartamában és területében is kibővült sörgyárfesztiválon. Ráadásul igazi fesztiválbulira hangolt zenei felhozatal is várja az érdeklődőket.

Idén augusztus 19-én és 20-án fut ki a nyár utolsó balatoni Minimax Gyerekhajója a Balatonon, hogy még a finom nyári napsütésben hatalmas élménnyel zárhassák a gyerekek a vakációt! A katamarán fedélzetén gyermekkoncerttel, társasjátékokkal, tombolával, arcfestéssel várnak minden kis vendéget.

Megjelent Tilly Heni új videóklipje Ébredj címmel. Egy dal kivételesen fontos és komoly mondanivalóval, mely egyedülálló a hazai zenei palettán!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma