2017. szeptember 20.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2016.01.27

„Nem tudom, miért, meddig maradok meg még neked, de a kezedet fogom, s őrizem a szemedet” – szól a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse, amelyből már érződik, hogy a költő búcsúzik. Ady Endre 1916 januárjában írta a verset. Három év múlva január 27-én, éppen 97 éve halt meg.

8
magyar-irodalom.elte.hu
A költő 1877. november 22-én született Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Édesapja: Ady Lőrinc, paraszti sorban élt, és gazdálkodással próbálta megszilárdítani anyagi helyzetüket. Az édesanya, a papleány Pásztor Mária pedig gyermekeik: Endre és öccse nevelését vállalta. A szülők becsvágyóak voltak, nagy terveket dédelgettek a fiúkkal kapcsolatban, ezért mindkettőjüket gimnáziumba, majd főiskolára járatták – olvasható a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Ady Endre a középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban és a zilahi református kollégiumban végezte, és már ekkor írt, sőt: Kossuth-ódája meg is jelent a helyi lapban. Érettségi után a debreceni jogakadémiára iratkozott be, de nem fejezte be jogi tanulmányait, inkább újságíró lett, és 1899 áprilisában a függetlenségi párti Debrecen című lap munkatársává vált. Itt jelentette meg első verseskötetét is Versek címmel 1899 júniusában. Majd Nagyváradra ment, ahol a Szabadságba írt.

 

Nem bújt elefántcsonttoronyba

Ismereteit a kávéházi beszélgetések során szerezte kollégáitól, valamint az újságokból: a fontosabb lapokat naponta elolvasta. Vérbeli újságíróként tájékozott volt, és kiváló érzékkel talált rá a hiteles hírforrásra. Költőként is elsősorban „emberi dokumentumokat” kívánt adni, nem hitt semmiféle elefántcsonttoronyban, s állandó aggodalommal figyelte: mit szól verseihez a publikum – írják róla a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Első szerelme Diósy Ödön felesége, Brüll Adél volt, akit – nevét megfordítva – Lédának nevezett verseiben. Találkozásuk sorszerű, és hatalmas változást indított be Ady életében és művészi pályáján. Ady 1904 februárjában utána utazott Párizsba, és az új élmények meghatározták későbbi költészetét.

 

ny064miak10
mek.oszk.hu
Hazatérve a Budapesti Napló munkatársa lett, és munkakedvét mutatja, hogy másfél év alatt csaknem ötszáz cikke jelent meg itt, valamint versei nagy részét is itt publikálta. Harmadik kötete, melyet az első igazi Ady-kötetként tartanak számon, 1906 februárjában jelent meg. Itt már nagyon sajátos hangon szólalt meg, így ehhez szokás kötni a modern magyar költészet születését. A Vér és arany című kötet pedig már egyértelműen jelezte: megérkezett Ady Endre személyében az új idők új dalosa.

 

A Nyugat arca lett

Az 1908 januárjában induló Nyugat újabb mérföldkő volt a költő életében, az első szám két szöveget is közölt Adytól: a Sion-hegy alatt című verset és A magyar Pimodán című, esszévé formált vallomásának bevezető részét). Haláláig főmunkatársként dolgozott a folyóiratnak, amely 1912-től szerkesztőként is feltüntette nevét. Az Osvát Ernő által szerkesztett lapnak azonban nem csak munkatársa, hanem példaképe, reklámja is volt. Erre jó példa, hogy 1909. június 1-én a Nyugat külön Ady-számot jelentetett meg, benne Ady önéletrajzával. Ám az ő vezér szerepét korántsem mindenki fogadta el, s Ady ambícióját (a politikába való beleszólásra) sem elégítette ki a politikától magát tudatosan távol tartó Nyugat. Ezért más lapokba is szívesen dolgozott: 1910-től a szabadkőműves Világ, 1912-ben átmenetileg a Népszava munkatársa lett.

 

Közben a Léda-szerelem a végéhez közeledett, és bár Ady évekig halogatta a döntést, 1912 áprilisában szakított Lédával, a kapcsolat végét két vers is őrzi: egy elégikus vallomás (Valaki útravált belőlünk) és egy kegyetlen leszámolás (Elbocsátó, szép üzenet).

 

Utolsó versében a magyarság jövőjéért aggódott

A költő megállapodni készült, és Boncza Bertát választotta, akivel 1911 óta leveleztek. A verseiben Csinszkának nevezett lányt 1914 áprilisában látogatta meg, majd nyáron megkérte a kezét apjától. Boncza Miklós megtagadta az apai beleegyezést, ám Ady így is a nősülés mellett döntött. Hosszas utánajárással megkapták az árvaszéki engedélyt, és 1915 márciusában megtartották az esküvőt. Közben kitört a háború, amelyet a csucsai kastély menedékében szenvedtek végig.

 

Bár 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb válogatott gyűjteményt készített elő, amely 1918 augusztusában látott napvilágot. Az őszirózsás forradalom Budapesten érte, ekkor már halálos beteg volt, amikor utolsó versét írta - mély aggodalommal a magyarság jövőjéért (Üdvözlet a győzőnek címmel).

 

Forrás: magyar-irodalom.elte.hu

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

anne-frank---legacy_masolata

2017.09.20

Először készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg októbertől kezdve – hangzott el Párizsban a francia változat bemutatóján. A magyar fordítás 2018 második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

1453992928

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

17_10_12_Avital_meets_Avital_c_Christie_Goodwin

2017.09.19

„Alig várom, hogy elkezdődjön!” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője, a CAFe Budapestet szervező Operatív Testület tagja a kortárs összművészeti fesztivál szeptember 19-ei, budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „a fesztivál küldetése, hogy teret adjon mindehhez, és Budapest egyre nagyszerűbb tér”. A közönség soraiban ülve pedig – bizonyára – mindenki úgy érezte, teljes mértékben egyetért.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

Az eső ellenére mintegy 10 ezer karszalagvásárló volt kíváncsi 35 színház több száz programjára a hatodik alkalommal megszervezett Színházak éjszakáján Budapesten. A Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával szombaton megrendezett eseményen először szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködve színháztörténeti sétákat.

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása. A rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához. A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett.

Kiemelt szerepet szentel Magyarország zeneművészetének a szeptember 20-án kezdődő dél-írországi New Ross Piano Festival. A zongorafesztiválon Bartók Béla, Kurtág György, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveit is megismerheti a közönség. New Ross városában fellép Würtz Klára és Fejérvári Zoltán zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Váradi István csellóművész.

A zongorista-zeneszerző Jáger Bandi bő tíz éve hívta életre Jazzrael nevű formációját, mely a szefárd dallamokat, a közel-keleti és az izraeli dalokat a jazz harmóniáival ötvözi. A Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: egy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek. És ennek mi is részesei lehetünk október 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében. A Jazzrael vendége lesz az esten Malek Andrea, Szőke Nikoletta és Gerendás Péter.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma