image001

2016. október 1.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2016.01.27

„Nem tudom, miért, meddig maradok meg még neked, de a kezedet fogom, s őrizem a szemedet” – szól a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse, amelyből már érződik, hogy a költő búcsúzik. Ady Endre 1916 januárjában írta a verset. Három év múlva január 27-én, éppen 97 éve halt meg.

8
magyar-irodalom.elte.hu
A költő 1877. november 22-én született Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Édesapja: Ady Lőrinc, paraszti sorban élt, és gazdálkodással próbálta megszilárdítani anyagi helyzetüket. Az édesanya, a papleány Pásztor Mária pedig gyermekeik: Endre és öccse nevelését vállalta. A szülők becsvágyóak voltak, nagy terveket dédelgettek a fiúkkal kapcsolatban, ezért mindkettőjüket gimnáziumba, majd főiskolára járatták – olvasható a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Ady Endre a középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban és a zilahi református kollégiumban végezte, és már ekkor írt, sőt: Kossuth-ódája meg is jelent a helyi lapban. Érettségi után a debreceni jogakadémiára iratkozott be, de nem fejezte be jogi tanulmányait, inkább újságíró lett, és 1899 áprilisában a függetlenségi párti Debrecen című lap munkatársává vált. Itt jelentette meg első verseskötetét is Versek címmel 1899 júniusában. Majd Nagyváradra ment, ahol a Szabadságba írt.

 

Nem bújt elefántcsonttoronyba

Ismereteit a kávéházi beszélgetések során szerezte kollégáitól, valamint az újságokból: a fontosabb lapokat naponta elolvasta. Vérbeli újságíróként tájékozott volt, és kiváló érzékkel talált rá a hiteles hírforrásra. Költőként is elsősorban „emberi dokumentumokat” kívánt adni, nem hitt semmiféle elefántcsonttoronyban, s állandó aggodalommal figyelte: mit szól verseihez a publikum – írják róla a magyar-irodalom.elte.hu oldalon.

 

Első szerelme Diósy Ödön felesége, Brüll Adél volt, akit – nevét megfordítva – Lédának nevezett verseiben. Találkozásuk sorszerű, és hatalmas változást indított be Ady életében és művészi pályáján. Ady 1904 februárjában utána utazott Párizsba, és az új élmények meghatározták későbbi költészetét.

 

ny064miak10
mek.oszk.hu
Hazatérve a Budapesti Napló munkatársa lett, és munkakedvét mutatja, hogy másfél év alatt csaknem ötszáz cikke jelent meg itt, valamint versei nagy részét is itt publikálta. Harmadik kötete, melyet az első igazi Ady-kötetként tartanak számon, 1906 februárjában jelent meg. Itt már nagyon sajátos hangon szólalt meg, így ehhez szokás kötni a modern magyar költészet születését. A Vér és arany című kötet pedig már egyértelműen jelezte: megérkezett Ady Endre személyében az új idők új dalosa.

 

A Nyugat arca lett

Az 1908 januárjában induló Nyugat újabb mérföldkő volt a költő életében, az első szám két szöveget is közölt Adytól: a Sion-hegy alatt című verset és A magyar Pimodán című, esszévé formált vallomásának bevezető részét). Haláláig főmunkatársként dolgozott a folyóiratnak, amely 1912-től szerkesztőként is feltüntette nevét. Az Osvát Ernő által szerkesztett lapnak azonban nem csak munkatársa, hanem példaképe, reklámja is volt. Erre jó példa, hogy 1909. június 1-én a Nyugat külön Ady-számot jelentetett meg, benne Ady önéletrajzával. Ám az ő vezér szerepét korántsem mindenki fogadta el, s Ady ambícióját (a politikába való beleszólásra) sem elégítette ki a politikától magát tudatosan távol tartó Nyugat. Ezért más lapokba is szívesen dolgozott: 1910-től a szabadkőműves Világ, 1912-ben átmenetileg a Népszava munkatársa lett.

 

Közben a Léda-szerelem a végéhez közeledett, és bár Ady évekig halogatta a döntést, 1912 áprilisában szakított Lédával, a kapcsolat végét két vers is őrzi: egy elégikus vallomás (Valaki útravált belőlünk) és egy kegyetlen leszámolás (Elbocsátó, szép üzenet).

 

Utolsó versében a magyarság jövőjéért aggódott

A költő megállapodni készült, és Boncza Bertát választotta, akivel 1911 óta leveleztek. A verseiben Csinszkának nevezett lányt 1914 áprilisában látogatta meg, majd nyáron megkérte a kezét apjától. Boncza Miklós megtagadta az apai beleegyezést, ám Ady így is a nősülés mellett döntött. Hosszas utánajárással megkapták az árvaszéki engedélyt, és 1915 márciusában megtartották az esküvőt. Közben kitört a háború, amelyet a csucsai kastély menedékében szenvedtek végig.

 

Bár 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb válogatott gyűjteményt készített elő, amely 1918 augusztusában látott napvilágot. Az őszirózsás forradalom Budapesten érte, ekkor már halálos beteg volt, amikor utolsó versét írta - mély aggodalommal a magyarság jövőjéért (Üdvözlet a győzőnek címmel).

 

Forrás: magyar-irodalom.elte.hu

Zrinyi_banner59090_2

pirovits_studio_26_foto_bodnarlaszlo_67b3ef93be4e8fc8d6187ee443849ed3

2016.10.01

Hat premierrel készül az októberre a Nemzeti Táncszínház, amely új szlogenjével – Bepörgetjük! – igyekszik táncba hívni a közönség tagjait, akiket főváros szerte nyolc alternatív játszóhelyén vár különleges programokkal. Lesz amerikai sztepptánc, megelevenedik a természet és a rovarok csodálatos élete, és Bartók Bélával is találkozhatunk.

14457331_1733300330266419_7050796392142606049_n

2016.09.30

Az idén harmadik évadát elindító Cseh Tamás Program szeptember utolsó napjaiban az Akvárium Klubban hallgatta meg azt az 54 tehetséges fiatal formációt, akiket előzetesen 274 pályázó közül válogattak ki. A műfajok idén is változatosnak ígérkeznek, a hörgős metáltól kezdve a ska-ig mindenféle stílussal lehetett találkozni.

lib

2016.09.30

Száz évvel ezelőtt, 1916-ban jött létre a debreceni egyetemi könyvtár, amely 1997-től nemzeti gyűjtőkörű könyvtárként, az országrész szellemi központjaként működik – hangzott el a jubileum alkalmából szeptember 30-án rendezett ünnepi ülésen a Debreceni Egyetemen (DE).

A Játékos Muzsika című zenei vetélkedővel nyitja új évadát az Óbudai Társaskör október 1-én, a zene világnapján. A 10. évadába lépő zenei játékot a 85 éves Czigány György vezeti, közreműködnek a Budapesti Vonósok.

Huszonhat nemzet 44 filmjét mutatják be a 11. római filmfesztiválon, 24 alkotásnak a mustrán lesz a premierje – jelentette be szeptember 30-án Antonio Monda művészeti igazgató. Az október 13. és 23. között zajló filmmustra programjában 11 alkotás versenyez a fődíjért, amelynek nyerteséről hagyományosan a közönség fog dönteni.

A 10-14 éves korosztálynak szóló Gengszter nagyi című előadással nyitja új évadát október 2-án a Budapest Bábszínház. A Gengszter nagyi főhőse egy unalmasnak látszó, a családja által elhanyagolt öregasszony és 11 éves unokája, az önbizalomhiánnyal küszködő Ben. A fiú nagyon unatkozik a nagyinál péntek esténként, a nagymama pedig nem találja a hangot a kiskamasszal.

A magyar kisebbség értékeinek és hagyományainak megismertetését tűzte ki célul a szeptember 30-án kezdődő Temesvári Magyar Napok, a rendezvény a magyar kormány támogatásával valósul meg.

Modern és kortárs művészeti múzeumot nyit 2020-ban a párizsi Pompidou Központ a brüsszeli regionális kormánnyal közösen Brüsszelben.

Szerelem, vonzódás, vallomás, közelség, cselszövés, sorsok. A Szenvedély fülledt szerelmi játék Ingmar Bergman filmje alapján Kiss Csaba rendezésében a Gobbi Hilda Színpadon.

image003

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma