2017. április 30.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.04.19

E címmel indult programsorozat az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) február 8-án. Az áprilisi eseményen az oszmán költészet és zene mutatkozott be Sudár Balázs történész, turkológus tolmácsolásában. Többek között kiderült az is, hogy Pécs városa volt az egyetlen a hódoltság területén, ahol zenei központ alakult ki.

17855551_10156105375294126_7894348712291399323_o


A költészet napja után – a hódoltság török vers- és zenekultúrája című eseményen az érdeklődők betekintést kaphattak az oszmán kultúrába, illetve a hódoltság és a birodalom verselési és zenélési szokásaiba. Az előadást Sudár Balázs történész, turkológus egy kis bevezetővel kezdte, hiszen a hódoltsági kultúrát nem lehet megérteni az anyaország, vagyis az Oszmán Birodalom szokásai nélkül. A hódoltság kulturális élete ma különösen fontos, hiszen a 21. században egyre népszerűbbek a török zenék, a török-magyar kapcsolatok pedig virágoznak, noha ez a barátság a hódoltság idején még elképzelhetetlen lett volna.


Sudár Balázs előadása kezdetén hangsúlyozta: ugyan a hódoltság idején megalakult egy kisebb muszlim közösség, ezt korántsem úgy kell elképzelni, mint ahogyan például a Gül Baba operájában ábrázolták. Hiszen a hódoltság alatt Magyarország csupán a szervezeti egységét veszítette el, más lett az adózás, de az emberek ugyanúgy élték tovább az életüket, mint azelőtt, nem korlátozták őket még a vallásuk gyakorlásában sem. Sudár Balázs kiemelte továbbá: 150-nél nem volt több település, ahol muszlimok éltek volna, és ez is a 150 év teljes létszáma, tehát alig volt olyan terület, amely teljesen muszlim közösségé lett volna. A hódoltság területén a legtöbb muszlim katona volt, így alig volt kb. 50 olyan település az Al-Dunától a Dráváig, ahol polgári muszlimok is éltek.


17879881_10156105375529126_8406734660150206996_o


A hódoltság etnikai összetétele után Sudár Balázs az Oszmán Birodalmat mutatta be, annak is azt a részét, amely a kultúráért, így a költészetért is felelt, vagyis az elitet. Érdekes, hogy a birodalom elitjében nagyon kevés volt a török származású ember, hiszen a legtöbb, magas pozíciót betöltő személy rabszolgaként érkezett az országba, és ezután nevelték őket a számukra kijelölt pozícióra. Ez erősítette a szultántól való függést, hiszen gyermekkortól befolyásolták a kicsiket a janicsár iskolákban.


Az oszmán kultúra a birodalmat tekintve csak és kizárólag az elit része volt, így a vallási, értelmiségi réteg hordozta és képviselte azt. Tehát csak a bürokrácia rétege foglalkozott költészettel és zenével. A hódoltság területén azonban ez megfordult, hiszen ott nagyrészt katonai réteg telepedett le. Illetve egy száműzött réteg, amelyet büntetésből küldtek a hódoltságba, így ők alkották a művelt értelmiséget is. Emiatt azonban nem beszélhetünk minőségi romlásról, ugyanolyan szövegek születtek ott is, akárcsak az anyaországban. Sudár Balázs a száműzetés kapcsán fel is hozott egy példát Jahja bég személyében, akit Szülejmán szultán száműzött a birodalomból, mert a költő nem nézte jó szemmel Musztafa herceg kivégzését. Az addig kényelmesen élő alkotó – aki isztambuli vallási alapítványokat felügyelt, ami akkoriban az egyik legkiemelkedőbb munkakörnek számított – idilli élethelyzetének vetett véget egy siratóének, amelyet Jahja bég Musztafa emlékére írt és nem mellesleg bírálta benne Szülejmánt. Ezután száműzték Jahja béget – a törökök körében egyébként nem túl kedvelt – hódoltsági területre, ahonnan a bég egész életében vissza akart térni Isztambulba, és ennek érdekében számos dicsérő verset írt a szultánról. Ezek a versek – törökül kaszídék – nem pusztán az uralkodót ajnározzák, az alkotás első fele ugyanis vagy egy természeti képet ír le, vagy pedig vallási-filozófiai igazságokat boncolgat, és ebből a képből tér rá a szultán dicséretére.


17880562_10156105375504126_4285931790114133162_o
Sudár Balázs turkológus az est végén előadott egy hagyományos török népdalt.


A hódoltsági költészetet természetesen nemcsak a száműzött értelmiség alkalmazta, mint már említettem az itt letelepedett muszlim katonák is szép számmal ontották magukból a költeményeket. Ilyen alkotó volt a budai pasa is: Arszlán, aki még költészeti összejöveteleket is szervezett.


Zenei téren azonban már egész más a helyzet, ugyanis igazán magas szintű, kulturális zenét nagyon kevés helyen játszottak az Oszmán Birodalomban. A hódoltság azonban kivételnek számított, itt ugyanis nemcsak minőségi zenét játszottak, de számos zeneelméleti munka is fennmaradt, ami kifejezetten ritka. Érdekesség továbbá, hogy Pécs az egyetlen olyan város, amelyhez zenei centrum köthető a hódoltság idején. Itt alakult meg ugyanis Jakováli Hasszán pasa dzsámija, amelyhez tartozott egy mevlevi kolostor. Ez abban a korban hatalmas kulturális teljesítménynek számított, hiszen egyrészt a mevlevik voltak a kor legjobb zenészei, és igen magas műveltségű, elit csoportról van szó. Másrészt Pécs az első olyan városok között volt, ahol mevlevik kolostort építettek, ami szintén hatalmas kulturális lépés ugyanis más országokban jóval később létesített kolostort ez az igencsak zárt közösség. Ez a ritka kivétel, hogy Pécsen ilyen korán alakult meg mevlevi kolostor, valószínűleg annak köszönhető, hogy Jakováli Hasszán pasa – aki híres volt fosztogatásairól és kegyetlenkedéseiről – a kor legjobb fuvolásának számított, a mevlevik egyik fő hangszere pedig a fuvola volt.



Fischer Viktória

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

piano-1399926_960_720

2017.04.30

Zongoraest, opera, irodalom egyetlen hónap sem telhet el az Óbudai Társaskör programjai nélkül. A tavasz legmelegebb hónapjában felfedezhetjük, hogy opera az egész világ, megemlékezhetünk Krúdy Gyuláról, gyerekeinkkel ellátogathatunk a művészetek varázsvilágába, és folytatódik a játékos muzsika is. A rendezvényekre most is várnak kicsiket, nagyokat, zene- és irodalomrajongókat egyaránt.

Parental_CTRL_foto_Santa_Istvan_Zsolt

2017.04.30

Összművészeti kisfesztivált rendez a Bethlen Téri Színház május 8. és 14. közt, amelynek középpontjában Kolozsvár és a városhoz köthető művészek állnak. A Kolozsvári7 programjában a tánc- és színházi előadások mellett szerepel bábelőadás, filmvetítés és irodalmi beszélgetés is. A Kolozsvári7 május 8-án Korniss Péter: Volt egyszer egy színház című fotókiállításának megnyitójával indul.

tanc2

2017.04.29

Díjátadóval egybekötött gálaesttel ünnepli április 29-én a tánc világnapját a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége (MTSZ) a Müpában; a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház táncos villámcsődületet is szervezett a Margit híd déli járdáján.

Folyamatos játszási rendre tér át a magyar színházak közül elsőként a Madách Színház, amely a jövő évadtól egész évben várja a közönséget. Szirtes Tamás igazgató elmondta: a színház óriási repertoárja és az előadásaik iránti fokozott érdeklődés miatt döntöttek úgy, hogy nyáron sem tartanak szünetet.

Többek között Roman Polanski legújabb filmjével, a D,apres une histoire vraie (Egy igaz történet alapján) című alkotással bővült a május 17-én kezdődő 70. cannes-i filmfesztivál hivatalos programja, de a lengyel-francia rendező még vágás alatt álló thrillerét verseny kívül mutatják be.

Páratlan kincseket, köztük a Toldi-trilógia kézirategyüttesét, valamint az életmű sokrétű hatástörténetét is bemutató Arany János-kiállítás nyílt „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” címmel április 28-án az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), Budapesten.

Megkezdődött április 28-án a Jókai-napok rendezvénysorozata Balatonfüreden, ahol két napon át egyebek mellett folyóirat- és könyvbemutató, gálaest és gasztronómiai élmények várják a látogatókat. Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az idei rendezvényen kitüntetett szerep jut a 200 esztendeje született Arany Jánosnak.

Díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaesttel ünnepli április 29-én a tánc világnapját a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában, míg a Góbi Rita Társulat jóvoltából a nap folyamán táncos villámcsődület is várja az érdeklődőket a Margit hídnál. A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727–1810) születésnapján, április 29-én tartják.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

03_IMG_0181

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

Véget ért a VI. Hungarian Hip-Hop Dance Championship. Az ország legelismertebb street dance versenyén több mint ötszáz táncos csaknem száz produkcióját értékelte a nemzetközi zsűri. A verseny négy kategóriájának dobogós helyezettjei jogosultságot szereztek arra, hogy az amerikai világbajnokságon képviselhessék hazánkat. Az első magyar hip-hop válogatott a harmadik helyezést érte el a kategóriájában, így biztosan részt vehet a Hip-Hop Olimpián.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma