2017.04.19

E címmel indult programsorozat az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) február 8-án. Az áprilisi eseményen az oszmán költészet és zene mutatkozott be Sudár Balázs történész, turkológus tolmácsolásában. Többek között kiderült az is, hogy Pécs városa volt az egyetlen a hódoltság területén, ahol zenei központ alakult ki.

17855551_10156105375294126_7894348712291399323_o


A költészet napja után – a hódoltság török vers- és zenekultúrája című eseményen az érdeklődők betekintést kaphattak az oszmán kultúrába, illetve a hódoltság és a birodalom verselési és zenélési szokásaiba. Az előadást Sudár Balázs történész, turkológus egy kis bevezetővel kezdte, hiszen a hódoltsági kultúrát nem lehet megérteni az anyaország, vagyis az Oszmán Birodalom szokásai nélkül. A hódoltság kulturális élete ma különösen fontos, hiszen a 21. században egyre népszerűbbek a török zenék, a török-magyar kapcsolatok pedig virágoznak, noha ez a barátság a hódoltság idején még elképzelhetetlen lett volna.


Sudár Balázs előadása kezdetén hangsúlyozta: ugyan a hódoltság idején megalakult egy kisebb muszlim közösség, ezt korántsem úgy kell elképzelni, mint ahogyan például a Gül Baba operájában ábrázolták. Hiszen a hódoltság alatt Magyarország csupán a szervezeti egységét veszítette el, más lett az adózás, de az emberek ugyanúgy élték tovább az életüket, mint azelőtt, nem korlátozták őket még a vallásuk gyakorlásában sem. Sudár Balázs kiemelte továbbá: 150-nél nem volt több település, ahol muszlimok éltek volna, és ez is a 150 év teljes létszáma, tehát alig volt olyan terület, amely teljesen muszlim közösségé lett volna. A hódoltság területén a legtöbb muszlim katona volt, így alig volt kb. 50 olyan település az Al-Dunától a Dráváig, ahol polgári muszlimok is éltek.


17879881_10156105375529126_8406734660150206996_o


A hódoltság etnikai összetétele után Sudár Balázs az Oszmán Birodalmat mutatta be, annak is azt a részét, amely a kultúráért, így a költészetért is felelt, vagyis az elitet. Érdekes, hogy a birodalom elitjében nagyon kevés volt a török származású ember, hiszen a legtöbb, magas pozíciót betöltő személy rabszolgaként érkezett az országba, és ezután nevelték őket a számukra kijelölt pozícióra. Ez erősítette a szultántól való függést, hiszen gyermekkortól befolyásolták a kicsiket a janicsár iskolákban.


Az oszmán kultúra a birodalmat tekintve csak és kizárólag az elit része volt, így a vallási, értelmiségi réteg hordozta és képviselte azt. Tehát csak a bürokrácia rétege foglalkozott költészettel és zenével. A hódoltság területén azonban ez megfordult, hiszen ott nagyrészt katonai réteg telepedett le. Illetve egy száműzött réteg, amelyet büntetésből küldtek a hódoltságba, így ők alkották a művelt értelmiséget is. Emiatt azonban nem beszélhetünk minőségi romlásról, ugyanolyan szövegek születtek ott is, akárcsak az anyaországban. Sudár Balázs a száműzetés kapcsán fel is hozott egy példát Jahja bég személyében, akit Szülejmán szultán száműzött a birodalomból, mert a költő nem nézte jó szemmel Musztafa herceg kivégzését. Az addig kényelmesen élő alkotó – aki isztambuli vallási alapítványokat felügyelt, ami akkoriban az egyik legkiemelkedőbb munkakörnek számított – idilli élethelyzetének vetett véget egy siratóének, amelyet Jahja bég Musztafa emlékére írt és nem mellesleg bírálta benne Szülejmánt. Ezután száműzték Jahja béget – a törökök körében egyébként nem túl kedvelt – hódoltsági területre, ahonnan a bég egész életében vissza akart térni Isztambulba, és ennek érdekében számos dicsérő verset írt a szultánról. Ezek a versek – törökül kaszídék – nem pusztán az uralkodót ajnározzák, az alkotás első fele ugyanis vagy egy természeti képet ír le, vagy pedig vallási-filozófiai igazságokat boncolgat, és ebből a képből tér rá a szultán dicséretére.


17880562_10156105375504126_4285931790114133162_o
Sudár Balázs turkológus az est végén előadott egy hagyományos török népdalt.


A hódoltsági költészetet természetesen nemcsak a száműzött értelmiség alkalmazta, mint már említettem az itt letelepedett muszlim katonák is szép számmal ontották magukból a költeményeket. Ilyen alkotó volt a budai pasa is: Arszlán, aki még költészeti összejöveteleket is szervezett.


Zenei téren azonban már egész más a helyzet, ugyanis igazán magas szintű, kulturális zenét nagyon kevés helyen játszottak az Oszmán Birodalomban. A hódoltság azonban kivételnek számított, itt ugyanis nemcsak minőségi zenét játszottak, de számos zeneelméleti munka is fennmaradt, ami kifejezetten ritka. Érdekesség továbbá, hogy Pécs az egyetlen olyan város, amelyhez zenei centrum köthető a hódoltság idején. Itt alakult meg ugyanis Jakováli Hasszán pasa dzsámija, amelyhez tartozott egy mevlevi kolostor. Ez abban a korban hatalmas kulturális teljesítménynek számított, hiszen egyrészt a mevlevik voltak a kor legjobb zenészei, és igen magas műveltségű, elit csoportról van szó. Másrészt Pécs az első olyan városok között volt, ahol mevlevik kolostort építettek, ami szintén hatalmas kulturális lépés ugyanis más országokban jóval később létesített kolostort ez az igencsak zárt közösség. Ez a ritka kivétel, hogy Pécsen ilyen korán alakult meg mevlevi kolostor, valószínűleg annak köszönhető, hogy Jakováli Hasszán pasa – aki híres volt fosztogatásairól és kegyetlenkedéseiről – a kor legjobb fuvolásának számított, a mevlevik egyik fő hangszere pedig a fuvola volt.



Fischer Viktória

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

bokoz_borito

2018.06.20

Koncertekkel, kiállításokkal, gasztronómiai és gyermekprogramokkal, vadásznappal várja az érdeklődőket a Bőköz-Ormánság Fesztivál. Magyarország egyik legszebb tájegységében augusztus 24. és 26. között már harmadik alkalommal rendezik meg az eseményt.

Kanyadiwebre16x9_masolata

2018.06.20

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a nemzet művésze. „Minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és a félelem nélküli életet” – így búcsúzott tőle Szabó T. Anna költő, Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője pedig úgy fogalmazott: versei mindennap velünk vannak.

1071

2018.06.20

Többek között Lajkó Félix, Szalóki Ági, a Ladánybene 27 és a Tudósok várják a közönséget a délvidéki magyarság legjelentősebb kulturális fesztiválján, a Dombos Festen, amelyet július 4. és 8. között tartanak a vajdasági Kishegyesen. A szervezők a magyar kultúrának, illetve a régiónak színvonalas és ritkán látott produkcióit hívták meg a rendezvényre.

Rekordszámú, 52 kiállító jelezte részvételét a székesfehérvári Tűzzel-Vassal Fesztiválra, amelynek középpontjában ezúttal a pásztorok, a pásztorélet bemutatása áll. Az idei évben szakmai konferencia is kapcsolódik a találkozóhoz, ahol a hagyományos magyar bicskaformákról, illetve a népi iparművészeti zsűrizés menetéről és jelentőségéről lesz szó.

Elbűvölő Sanghaj címmel egy héten át zajlott programsorozat a magyar fővárosban. A négy részből álló, június 19-én este lezárult eseményfolyam Sanghaj és Budapest kapcsolatait, illetve a kínai metropolisz kultúráját mutatta be az Ybl Budai Kreatív Házban. A programsorozat illeszkedett az Egy övezet, egy út elnevezéssel elindított kínai stratégiai kezdeményezés elindításának ötödik évfordulójához.

Átadta Budapest díszpolgári címeit Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés június 19-ei, ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek. Díszpolgári címet kapott többek között Horgas Eszter fuvolaművész, Horváth Károly (művésznevén Charlie) Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója, zenei főtanácsadója. A kitüntetés posztumusz díjazottja egyebek mellett Burger Barna fotóművész.

A Kelet Brass Band nevű formáció nyerte az utcazenészek ötnapos egri versenyét, a csapat egymillió forintos fődíjat kapott. A Karácsony János énekes, gitáros, zeneszerző, az LGT tagja, Gulyás László zeneiskolai igazgató, valamint Nagy Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem zenei tanszékének docense alkotta szakmai zsűri június 19-én este hirdette ki az eredményt.

Tiszavirág néven, a Tiszán júniusban zajló kérészrajzás apropóján, öt napon át tartó, kulturális-szabadidős programok sokaságát felvonultató fesztivál kezdődött június 19-én, Szolnok belvárosában. A hazai előadók közül színpadra lép egyebek mellett Jónás Vera, Pribojszki Mátyás, a Holy Chicks!, valamint az Aurevoir zenekar.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

20150704BGA_5861

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma