2017. június 28.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.04.19

E címmel indult programsorozat az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) február 8-án. Az áprilisi eseményen az oszmán költészet és zene mutatkozott be Sudár Balázs történész, turkológus tolmácsolásában. Többek között kiderült az is, hogy Pécs városa volt az egyetlen a hódoltság területén, ahol zenei központ alakult ki.

17855551_10156105375294126_7894348712291399323_o


A költészet napja után – a hódoltság török vers- és zenekultúrája című eseményen az érdeklődők betekintést kaphattak az oszmán kultúrába, illetve a hódoltság és a birodalom verselési és zenélési szokásaiba. Az előadást Sudár Balázs történész, turkológus egy kis bevezetővel kezdte, hiszen a hódoltsági kultúrát nem lehet megérteni az anyaország, vagyis az Oszmán Birodalom szokásai nélkül. A hódoltság kulturális élete ma különösen fontos, hiszen a 21. században egyre népszerűbbek a török zenék, a török-magyar kapcsolatok pedig virágoznak, noha ez a barátság a hódoltság idején még elképzelhetetlen lett volna.


Sudár Balázs előadása kezdetén hangsúlyozta: ugyan a hódoltság idején megalakult egy kisebb muszlim közösség, ezt korántsem úgy kell elképzelni, mint ahogyan például a Gül Baba operájában ábrázolták. Hiszen a hódoltság alatt Magyarország csupán a szervezeti egységét veszítette el, más lett az adózás, de az emberek ugyanúgy élték tovább az életüket, mint azelőtt, nem korlátozták őket még a vallásuk gyakorlásában sem. Sudár Balázs kiemelte továbbá: 150-nél nem volt több település, ahol muszlimok éltek volna, és ez is a 150 év teljes létszáma, tehát alig volt olyan terület, amely teljesen muszlim közösségé lett volna. A hódoltság területén a legtöbb muszlim katona volt, így alig volt kb. 50 olyan település az Al-Dunától a Dráváig, ahol polgári muszlimok is éltek.


17879881_10156105375529126_8406734660150206996_o


A hódoltság etnikai összetétele után Sudár Balázs az Oszmán Birodalmat mutatta be, annak is azt a részét, amely a kultúráért, így a költészetért is felelt, vagyis az elitet. Érdekes, hogy a birodalom elitjében nagyon kevés volt a török származású ember, hiszen a legtöbb, magas pozíciót betöltő személy rabszolgaként érkezett az országba, és ezután nevelték őket a számukra kijelölt pozícióra. Ez erősítette a szultántól való függést, hiszen gyermekkortól befolyásolták a kicsiket a janicsár iskolákban.


Az oszmán kultúra a birodalmat tekintve csak és kizárólag az elit része volt, így a vallási, értelmiségi réteg hordozta és képviselte azt. Tehát csak a bürokrácia rétege foglalkozott költészettel és zenével. A hódoltság területén azonban ez megfordult, hiszen ott nagyrészt katonai réteg telepedett le. Illetve egy száműzött réteg, amelyet büntetésből küldtek a hódoltságba, így ők alkották a művelt értelmiséget is. Emiatt azonban nem beszélhetünk minőségi romlásról, ugyanolyan szövegek születtek ott is, akárcsak az anyaországban. Sudár Balázs a száműzetés kapcsán fel is hozott egy példát Jahja bég személyében, akit Szülejmán szultán száműzött a birodalomból, mert a költő nem nézte jó szemmel Musztafa herceg kivégzését. Az addig kényelmesen élő alkotó – aki isztambuli vallási alapítványokat felügyelt, ami akkoriban az egyik legkiemelkedőbb munkakörnek számított – idilli élethelyzetének vetett véget egy siratóének, amelyet Jahja bég Musztafa emlékére írt és nem mellesleg bírálta benne Szülejmánt. Ezután száműzték Jahja béget – a törökök körében egyébként nem túl kedvelt – hódoltsági területre, ahonnan a bég egész életében vissza akart térni Isztambulba, és ennek érdekében számos dicsérő verset írt a szultánról. Ezek a versek – törökül kaszídék – nem pusztán az uralkodót ajnározzák, az alkotás első fele ugyanis vagy egy természeti képet ír le, vagy pedig vallási-filozófiai igazságokat boncolgat, és ebből a képből tér rá a szultán dicséretére.


17880562_10156105375504126_4285931790114133162_o
Sudár Balázs turkológus az est végén előadott egy hagyományos török népdalt.


A hódoltsági költészetet természetesen nemcsak a száműzött értelmiség alkalmazta, mint már említettem az itt letelepedett muszlim katonák is szép számmal ontották magukból a költeményeket. Ilyen alkotó volt a budai pasa is: Arszlán, aki még költészeti összejöveteleket is szervezett.


Zenei téren azonban már egész más a helyzet, ugyanis igazán magas szintű, kulturális zenét nagyon kevés helyen játszottak az Oszmán Birodalomban. A hódoltság azonban kivételnek számított, itt ugyanis nemcsak minőségi zenét játszottak, de számos zeneelméleti munka is fennmaradt, ami kifejezetten ritka. Érdekesség továbbá, hogy Pécs az egyetlen olyan város, amelyhez zenei centrum köthető a hódoltság idején. Itt alakult meg ugyanis Jakováli Hasszán pasa dzsámija, amelyhez tartozott egy mevlevi kolostor. Ez abban a korban hatalmas kulturális teljesítménynek számított, hiszen egyrészt a mevlevik voltak a kor legjobb zenészei, és igen magas műveltségű, elit csoportról van szó. Másrészt Pécs az első olyan városok között volt, ahol mevlevik kolostort építettek, ami szintén hatalmas kulturális lépés ugyanis más országokban jóval később létesített kolostort ez az igencsak zárt közösség. Ez a ritka kivétel, hogy Pécsen ilyen korán alakult meg mevlevi kolostor, valószínűleg annak köszönhető, hogy Jakováli Hasszán pasa – aki híres volt fosztogatásairól és kegyetlenkedéseiről – a kor legjobb fuvolásának számított, a mevlevik egyik fő hangszere pedig a fuvola volt.



Fischer Viktória

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Kamilkajo
2017.06.27

A Kamilka és a Pesti Sikk, a Massza és Hangácsi Márton különböző zenei stílust képviselnek, egyvalami mégis közös bennük – a zene szeretete mellett –: az, hogy sikeresen pályáztak a Cseh Tamás Programban. A kezdeményezés egyik célja az induló zenekarok támogatása, a kezdő lökés megadása. A zenészeket a programról és jövőbeli terveikről kérdeztük.

3hx_masolata

2017.06.27

Van egy videó, mely átkot szabadít arra, aki megnézi. Mindössze hét napot kap a halálra ítélt néző, és amint ez lejár, jön a „szörny”, aki rögtön magával viszi a túlvilágra. E rövid leírás épp elég ahhoz, hogy mindenki tudja, a halálból vissza-visszalátogató gyilkos egy kétségbeesett kislány, Samara szelleme, a szóban forgó film pedig nem más, mint A kör. De melyik a jobb? A remake vagy az eredeti?

picasso_minotaurusz_es_a_halott_kanca_egy_barlang_elott_1936_flickr

2017.06.27

Művészeti szempontból a 2017-es év igen erősre sikerült: idén ünnepeljük a holland művészeti mozgalom, a De Stijl megalapításának, valamint a híres francia szobrász, Auguste Rodin halálának 100. évfordulóját. Ennek apropóján összegyűjtöttük a tíz legjobb időszaki kiállítást Európa jelentősebb művészeti városaiból, ahová külföldi utazás esetén érdemes ellátogatni. Figyelem, a végére hagytuk a legjobbat!

Felnagyított fotók, eredeti vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével ad átfogó képet Róth Miksa sokszínű és sokrétű munkásságáról az a kiállítás, amely Megszínesített napfény címmel június 27-étől látható Sepsiszentgyörgyön a Köntés Pincegalériában. A tárlaton olyan alkotások is szerepelnek, amelyeket a művész a kor kiemelkedő festőivel, mások mellett Székely Bertalannal, Vaszary Jánossal vagy a gödöllői műhely alkotóival közösen készített.

A koncertek mellett irodalmi est és színházi performance is várja az érdeklődőket az ingyenes Érdi Jazz Fesztiválon szeptember 5. és 10. között. A fesztivál első napján Juhász Gábor gitárművész és Lackfi János író, költő lép színpadra, a Jazz és Irodalom című műsorban irodalmi alkotások hangoznak el zenei kísérettel a Szepes Gyula Művelődési Központban.

Olyan programokkal készül fennállásának kétszázadik évfordulójára a madridi Prado múzeum, amelyek közelebb hozzák az intézményt a közönséghez – erről Miguel Falomir igazgató beszélt június 23-ai madridi sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a világhírű múzeum ünnepi programtervét. Az évfordulós eseménysorozat 2018. november 19-től 2019. december 31-ig tart majd.

Tizenhét frissen végzett restaurátor hallgató huszonhat munkáját – többek között egy újjávarázsolt kínai papíresernyőt, Körösfői-Kriesch Aladár egy festményét és a Budavári Palota freskótöredékét – vonultatja fel június 24-től a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Megmentett műkincsek 2017 című kiállítása.

Idén ötödik alkalommal, július 8. és 14. között rendezik az Óbudai Blues Fesztivált – hangzott el az M1 aktuális csatorna június 25-ei műsorában. Az eseménysorozat 8-án, a Kobuci kertben Little G. Weevil zenész, producer 40. születésnapi koncertjével kezdődik.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma