2017. augusztus 24.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.04.19

E címmel indult programsorozat az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) február 8-án. Az áprilisi eseményen az oszmán költészet és zene mutatkozott be Sudár Balázs történész, turkológus tolmácsolásában. Többek között kiderült az is, hogy Pécs városa volt az egyetlen a hódoltság területén, ahol zenei központ alakult ki.

17855551_10156105375294126_7894348712291399323_o


A költészet napja után – a hódoltság török vers- és zenekultúrája című eseményen az érdeklődők betekintést kaphattak az oszmán kultúrába, illetve a hódoltság és a birodalom verselési és zenélési szokásaiba. Az előadást Sudár Balázs történész, turkológus egy kis bevezetővel kezdte, hiszen a hódoltsági kultúrát nem lehet megérteni az anyaország, vagyis az Oszmán Birodalom szokásai nélkül. A hódoltság kulturális élete ma különösen fontos, hiszen a 21. században egyre népszerűbbek a török zenék, a török-magyar kapcsolatok pedig virágoznak, noha ez a barátság a hódoltság idején még elképzelhetetlen lett volna.


Sudár Balázs előadása kezdetén hangsúlyozta: ugyan a hódoltság idején megalakult egy kisebb muszlim közösség, ezt korántsem úgy kell elképzelni, mint ahogyan például a Gül Baba operájában ábrázolták. Hiszen a hódoltság alatt Magyarország csupán a szervezeti egységét veszítette el, más lett az adózás, de az emberek ugyanúgy élték tovább az életüket, mint azelőtt, nem korlátozták őket még a vallásuk gyakorlásában sem. Sudár Balázs kiemelte továbbá: 150-nél nem volt több település, ahol muszlimok éltek volna, és ez is a 150 év teljes létszáma, tehát alig volt olyan terület, amely teljesen muszlim közösségé lett volna. A hódoltság területén a legtöbb muszlim katona volt, így alig volt kb. 50 olyan település az Al-Dunától a Dráváig, ahol polgári muszlimok is éltek.


17879881_10156105375529126_8406734660150206996_o


A hódoltság etnikai összetétele után Sudár Balázs az Oszmán Birodalmat mutatta be, annak is azt a részét, amely a kultúráért, így a költészetért is felelt, vagyis az elitet. Érdekes, hogy a birodalom elitjében nagyon kevés volt a török származású ember, hiszen a legtöbb, magas pozíciót betöltő személy rabszolgaként érkezett az országba, és ezután nevelték őket a számukra kijelölt pozícióra. Ez erősítette a szultántól való függést, hiszen gyermekkortól befolyásolták a kicsiket a janicsár iskolákban.


Az oszmán kultúra a birodalmat tekintve csak és kizárólag az elit része volt, így a vallási, értelmiségi réteg hordozta és képviselte azt. Tehát csak a bürokrácia rétege foglalkozott költészettel és zenével. A hódoltság területén azonban ez megfordult, hiszen ott nagyrészt katonai réteg telepedett le. Illetve egy száműzött réteg, amelyet büntetésből küldtek a hódoltságba, így ők alkották a művelt értelmiséget is. Emiatt azonban nem beszélhetünk minőségi romlásról, ugyanolyan szövegek születtek ott is, akárcsak az anyaországban. Sudár Balázs a száműzetés kapcsán fel is hozott egy példát Jahja bég személyében, akit Szülejmán szultán száműzött a birodalomból, mert a költő nem nézte jó szemmel Musztafa herceg kivégzését. Az addig kényelmesen élő alkotó – aki isztambuli vallási alapítványokat felügyelt, ami akkoriban az egyik legkiemelkedőbb munkakörnek számított – idilli élethelyzetének vetett véget egy siratóének, amelyet Jahja bég Musztafa emlékére írt és nem mellesleg bírálta benne Szülejmánt. Ezután száműzték Jahja béget – a törökök körében egyébként nem túl kedvelt – hódoltsági területre, ahonnan a bég egész életében vissza akart térni Isztambulba, és ennek érdekében számos dicsérő verset írt a szultánról. Ezek a versek – törökül kaszídék – nem pusztán az uralkodót ajnározzák, az alkotás első fele ugyanis vagy egy természeti képet ír le, vagy pedig vallási-filozófiai igazságokat boncolgat, és ebből a képből tér rá a szultán dicséretére.


17880562_10156105375504126_4285931790114133162_o
Sudár Balázs turkológus az est végén előadott egy hagyományos török népdalt.


A hódoltsági költészetet természetesen nemcsak a száműzött értelmiség alkalmazta, mint már említettem az itt letelepedett muszlim katonák is szép számmal ontották magukból a költeményeket. Ilyen alkotó volt a budai pasa is: Arszlán, aki még költészeti összejöveteleket is szervezett.


Zenei téren azonban már egész más a helyzet, ugyanis igazán magas szintű, kulturális zenét nagyon kevés helyen játszottak az Oszmán Birodalomban. A hódoltság azonban kivételnek számított, itt ugyanis nemcsak minőségi zenét játszottak, de számos zeneelméleti munka is fennmaradt, ami kifejezetten ritka. Érdekesség továbbá, hogy Pécs az egyetlen olyan város, amelyhez zenei centrum köthető a hódoltság idején. Itt alakult meg ugyanis Jakováli Hasszán pasa dzsámija, amelyhez tartozott egy mevlevi kolostor. Ez abban a korban hatalmas kulturális teljesítménynek számított, hiszen egyrészt a mevlevik voltak a kor legjobb zenészei, és igen magas műveltségű, elit csoportról van szó. Másrészt Pécs az első olyan városok között volt, ahol mevlevik kolostort építettek, ami szintén hatalmas kulturális lépés ugyanis más országokban jóval később létesített kolostort ez az igencsak zárt közösség. Ez a ritka kivétel, hogy Pécsen ilyen korán alakult meg mevlevi kolostor, valószínűleg annak köszönhető, hogy Jakováli Hasszán pasa – aki híres volt fosztogatásairól és kegyetlenkedéseiről – a kor legjobb fuvolásának számított, a mevlevik egyik fő hangszere pedig a fuvola volt.



Fischer Viktória

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

kad2017

_D0A1880_Copy

2017.08.23

Első fejezet, amelyben kolléganőmmel ellátogatunk a Titanicra, és megtudjuk, mennyibe kerül a jegy az első osztályra. Bár nincs nálunk annyi, feljutunk a fedélzetre, ahol az első-, másod- és harmadosztályon dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró vezet körbe minket. Megnézzük, hány tárgyat mentettek ki eddig a hajóroncsból. Kiderül, hogy a legújabb kutatások szerint mi vezetett a tragédiához. Végül a láthatáron feltűnik a jéghegy.

80762130718014915_tokaji_latkep

2017.08.23

Élt itt Balassi Bálint, de a kortárs költők is rendszeresen látogatják. Az irodalom képviselői mellett misztikus lények is jártak a környéken: boszorkányok, lidércek, tündérek. Mégis elsősorban a borról híres. Melyik településről van szó? Természetesen Tokajról, amely az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre pályázik. Cikkünkben bepillantást engedünk a vidék szépségeibe, programjaiba.

leone-d-oro_masolata

2017.08.23

Mint 1932 óta minden évben, idén is megrendezik a világ egyik legfontosabb és legnépszerűbb „A” kategóriájú filmes mustráját, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. De mi köze van ehhez az eseményhez Mussolininek vagy a világhírű olasz színésznek, Marcello Mastroianninak? Ki kapta az első Arany Oroszlánt? És kik szerepelnek az idei versenyprogramban? Cikkünkből megtudhatják!

Hét nyelv nyolc műhelyében kezdődött meg a második Németh László műfordítói tábor a Lakitelek Népfőiskolán. Az augusztus 27-éig zajló műfordítói táborban a résztvevők előadásokat hallhatnak a közép-európai irodalmakról és kultúrákról, valamint szemináriumi foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fordítás elméletével és gyakorlatával.

Huszonöt helyszínen csaknem háromszáz programot kínál idén a Savaria Történelmi Karnevál, amelyet augusztus 24. és 27. között már tizennyolcadik alkalommal rendeznek meg Szombathelyen. A kulturális programok egyik fő helyszíne idén is a főtéri Fórum színpad, ahol a négy nap során olyan együttesek lépnek színpadra, mint például a Honeybeast, a Soulwave, a Savaria Szimfonikus Zenekar, valamint Snétberger Ferenc és tanítványai.

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről, valamint Mundruczó Kornél Jupiter holdja című filmje is szerepel az Európai Filmdíjak válogatáslistáján, melyen 51 olyan játékfilm található 31 európai országból, amelyet az EFA jelölésre javasol az elismerésekre. A jelöltekről az elkövetkező hetekben az akadémia háromezer főt meghaladó tagsága szavaz a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró kategóriákban.

Az idei Vásárhelyi Forgatagon összesen 361 program várja a közönséget, egyebek mellett lesznek családi és gasztronómiai rendezvények, illetve megszervezik a marosvásárhelyiek világtalálkozóját is. A magyar kulturális városnapokként létrejött rendezvénysorozat az augusztus 20-ai hétvégén a Szféra kortárs művészeti műhely programsorozatával már megkezdődött, a hivatalos megnyitót azonban augusztus 23-án este tartják.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködési keretmegállapodást kötött a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzésére, restaurálására és terjesztésére. Az augusztus 22-én aláírt megállapodás keretében az MMA hozzájárul a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum hosszútávú filmdigitalizálási és felújítási programjához. A Filmarchívum pedig archív filmrészleteket bocsát rendelkezésre az MMA által készített portréfilmekhez.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma