2017.04.19

E címmel indult programsorozat az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) február 8-án. Az áprilisi eseményen az oszmán költészet és zene mutatkozott be Sudár Balázs történész, turkológus tolmácsolásában. Többek között kiderült az is, hogy Pécs városa volt az egyetlen a hódoltság területén, ahol zenei központ alakult ki.

17855551_10156105375294126_7894348712291399323_o


A költészet napja után – a hódoltság török vers- és zenekultúrája című eseményen az érdeklődők betekintést kaphattak az oszmán kultúrába, illetve a hódoltság és a birodalom verselési és zenélési szokásaiba. Az előadást Sudár Balázs történész, turkológus egy kis bevezetővel kezdte, hiszen a hódoltsági kultúrát nem lehet megérteni az anyaország, vagyis az Oszmán Birodalom szokásai nélkül. A hódoltság kulturális élete ma különösen fontos, hiszen a 21. században egyre népszerűbbek a török zenék, a török-magyar kapcsolatok pedig virágoznak, noha ez a barátság a hódoltság idején még elképzelhetetlen lett volna.


Sudár Balázs előadása kezdetén hangsúlyozta: ugyan a hódoltság idején megalakult egy kisebb muszlim közösség, ezt korántsem úgy kell elképzelni, mint ahogyan például a Gül Baba operájában ábrázolták. Hiszen a hódoltság alatt Magyarország csupán a szervezeti egységét veszítette el, más lett az adózás, de az emberek ugyanúgy élték tovább az életüket, mint azelőtt, nem korlátozták őket még a vallásuk gyakorlásában sem. Sudár Balázs kiemelte továbbá: 150-nél nem volt több település, ahol muszlimok éltek volna, és ez is a 150 év teljes létszáma, tehát alig volt olyan terület, amely teljesen muszlim közösségé lett volna. A hódoltság területén a legtöbb muszlim katona volt, így alig volt kb. 50 olyan település az Al-Dunától a Dráváig, ahol polgári muszlimok is éltek.


17879881_10156105375529126_8406734660150206996_o


A hódoltság etnikai összetétele után Sudár Balázs az Oszmán Birodalmat mutatta be, annak is azt a részét, amely a kultúráért, így a költészetért is felelt, vagyis az elitet. Érdekes, hogy a birodalom elitjében nagyon kevés volt a török származású ember, hiszen a legtöbb, magas pozíciót betöltő személy rabszolgaként érkezett az országba, és ezután nevelték őket a számukra kijelölt pozícióra. Ez erősítette a szultántól való függést, hiszen gyermekkortól befolyásolták a kicsiket a janicsár iskolákban.


Az oszmán kultúra a birodalmat tekintve csak és kizárólag az elit része volt, így a vallási, értelmiségi réteg hordozta és képviselte azt. Tehát csak a bürokrácia rétege foglalkozott költészettel és zenével. A hódoltság területén azonban ez megfordult, hiszen ott nagyrészt katonai réteg telepedett le. Illetve egy száműzött réteg, amelyet büntetésből küldtek a hódoltságba, így ők alkották a művelt értelmiséget is. Emiatt azonban nem beszélhetünk minőségi romlásról, ugyanolyan szövegek születtek ott is, akárcsak az anyaországban. Sudár Balázs a száműzetés kapcsán fel is hozott egy példát Jahja bég személyében, akit Szülejmán szultán száműzött a birodalomból, mert a költő nem nézte jó szemmel Musztafa herceg kivégzését. Az addig kényelmesen élő alkotó – aki isztambuli vallási alapítványokat felügyelt, ami akkoriban az egyik legkiemelkedőbb munkakörnek számított – idilli élethelyzetének vetett véget egy siratóének, amelyet Jahja bég Musztafa emlékére írt és nem mellesleg bírálta benne Szülejmánt. Ezután száműzték Jahja béget – a törökök körében egyébként nem túl kedvelt – hódoltsági területre, ahonnan a bég egész életében vissza akart térni Isztambulba, és ennek érdekében számos dicsérő verset írt a szultánról. Ezek a versek – törökül kaszídék – nem pusztán az uralkodót ajnározzák, az alkotás első fele ugyanis vagy egy természeti képet ír le, vagy pedig vallási-filozófiai igazságokat boncolgat, és ebből a képből tér rá a szultán dicséretére.


17880562_10156105375504126_4285931790114133162_o
Sudár Balázs turkológus az est végén előadott egy hagyományos török népdalt.


A hódoltsági költészetet természetesen nemcsak a száműzött értelmiség alkalmazta, mint már említettem az itt letelepedett muszlim katonák is szép számmal ontották magukból a költeményeket. Ilyen alkotó volt a budai pasa is: Arszlán, aki még költészeti összejöveteleket is szervezett.


Zenei téren azonban már egész más a helyzet, ugyanis igazán magas szintű, kulturális zenét nagyon kevés helyen játszottak az Oszmán Birodalomban. A hódoltság azonban kivételnek számított, itt ugyanis nemcsak minőségi zenét játszottak, de számos zeneelméleti munka is fennmaradt, ami kifejezetten ritka. Érdekesség továbbá, hogy Pécs az egyetlen olyan város, amelyhez zenei centrum köthető a hódoltság idején. Itt alakult meg ugyanis Jakováli Hasszán pasa dzsámija, amelyhez tartozott egy mevlevi kolostor. Ez abban a korban hatalmas kulturális teljesítménynek számított, hiszen egyrészt a mevlevik voltak a kor legjobb zenészei, és igen magas műveltségű, elit csoportról van szó. Másrészt Pécs az első olyan városok között volt, ahol mevlevik kolostort építettek, ami szintén hatalmas kulturális lépés ugyanis más országokban jóval később létesített kolostort ez az igencsak zárt közösség. Ez a ritka kivétel, hogy Pécsen ilyen korán alakult meg mevlevi kolostor, valószínűleg annak köszönhető, hogy Jakováli Hasszán pasa – aki híres volt fosztogatásairól és kegyetlenkedéseiről – a kor legjobb fuvolásának számított, a mevlevik egyik fő hangszere pedig a fuvola volt.



Fischer Viktória

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Badogdob_4_Copyright_Birgit_Hupfeld

2018.04.19

Jártatok már úgy, hogy egy színházi előadás után csak azért tudtatok felkelni a székről, mert úgy éreztétek, muszáj állva tapsolnotok? Éreztétek már, hogy egy darab megrágott, majd kiköpött titeket? Azok, akik a MITEM keretében részt vettek a Berliner Ensemble A bádogdob című előadásán, bizonyára igennel válaszolnak e kérdésekre. Elárulom, miért!

Juhasz_Anna_borito

2018.04.19

Ismét reneszánszukat élik a kulturális események, így többek között egyre népszerűbb a színház, az opera és a balett. Ezzel párhuzamosan bővül a kínálat is, ezért sok esetben nehéz eldönteni, mely darabot nézzük meg vagy milyen könyvet olvassunk? A Kultúra.hu a téma egyik szakértőjét, Juhász Anna irodalmárt, a Hadik Irodalmi Szalonok háziasszonyát kérdezte: ő milyen programokat ajánl?

sziget1

2018.04.19

Idén a korábbinál több nemzetközi sztár ad koncertet a Sziget fesztiválon, miután a befektetőkkel közösen 12 százalékkal, 8,6 milliárd forintra tudták növelni a költségvetést, és csak a nagyszínpados fellépőkre egymilliárddal többet költhetnek – mondta Kádár Tamás főszervező a Sziget április 19-ei budapesti sajtótájékoztatóján.

Korábban eltűnt műtárgyakat, így az 1980-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) világhírű Kaufmann-gyűjteményéből származó könyvgyűjtemény négy, a 19. század második felében nyomtatott, judaika vonatkozású kötetét, egy Gorka Géza által készített múzeumi dísztálat és a keszthelyi Helikon Könyvtár gyűjteményéből eltűnt 18. századi, német nyelvű, gót betűs, a lapjain szereplő pecsétek és bejegyzések alapján egykor a zalavári bencés apátság könyvtárába tartozott jogtörténeti kötetet szolgáltattak vissza jogos tulajdonosuknak a Miniszterelnökség örökségvédelmi hatóságának közreműködésével.

Steven Spielberg Oscar-díjas rendező saját, Amblin Entertainment produkciós cégével és a Warner Bros. stúdióval vág bele a DC-univerzum Blackhawk című képregényének megfilmesítésébe. A képregényben Blackhawk egy pilótákból álló elit katonai csapat, a Blackhawk Squad vezetője, aki szakaszával a második világháborúban harcol. A forgatókönyvet David Koepp írja, aki korábban a Jurassic Park-filmeken, a Világok harca és az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmeken dolgozott együtt a rendezővel. Spielberg jelenleg az ötödik Indiana Jones-filmre készül. A kalandfilm után még leforgatja a West Side Storyt és csak azt követően kezd bele a Blackhawk megfilmesítésébe.

Ava DuVernay amerikai filmrendező és Kristen Stewart színésznő is tagja lesz a Cate Blanchett vezette cannes-i nemzetközi zsűrinek. A szervezők bejelentése szerint a zsűri munkájában további két filmsztár, a francia Léa Seydoux és a kínai Csang Csen, a burundi énekes-dalszerző Khadja Nin, a francia rendező-producer Robert Guédiguian, valamint a Szárnyas fejvadász 2049 rendezője, Denis Villeneuve és az orosz Andrej Zvjagincev is részt vesz. A 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált május 8. és 19. között rendezik meg a Cote’d Azure-ön.

Az északi-iraki Erbílben magyar segítséggel felépült iskola avatóját is bemutatja az Övék a mennyek országa dokumentumfilm-sorozat harmadik, Hungary Helps – Magyarország segít című része, amely április 21-én este lesz látható a Duna Televízió műsorán. A kormány és az adományozók nemcsak az iskolaépítésben nyújtottak segítséget, hanem az egyik teljesen romba döntött város, Teleszkof újjáépítésében is közreműködnek a Magyarország Segít (Hungary Helps) program keretében, amelynek célja, hogy a rászorulókat helyben, a saját szülőföldjükön támogassa. A tervek szerint a stáb a héten újra forgatni indul, ezúttal Szíriába.

Már 36. alkalommal ünnepeljük a táncot és a táncosokat április 29-én, a „balett Shakespeare-jének” tartott Jean-Georges Noverre születésnapján. Mi lehetne jobb alkalom arra, hogy a táncszakma megszólaljon, mint a Tánc Világnapja. A Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház ebben az évben is látványos flashmobbal ünnepli április 29-én a Tánc Világnapját. Idén a Pas de Bridge a Margit hídról a Müpa előtti térre költözik, így teremtve szimbolikus hidat a kortárs művészet, a kortárs tánc és a mozogni vágyók között. A flashmobhoz bárki csatlakozhat nemtől, kortól és táncos képzettségtől függetlenül. A felhívás ITT olvasható.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma