2017. augusztus 24.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.04.21

„Egy regénynek nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról kell szólnia” – fogalmazott Orhan Pamuk Nobel-díjas török író április 21-én Budapesten. A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezett író nem politikusokról, uralkodókról írja meg könyveit, a történelemről inkább az átlagemberek történetein keresztül mesél.

_D0A2104_Copy


Írásaiban igen gyakran foglalkozik Isztambullal, ugyanakkor mindig ügyel rá, hogy ne valami romantikus rajongás tárgyaként fogalmazza meg gondolatait a városról, hanem annak valós problémáit írja le. A 65 éves Pamuk A piros hajú nő című regényében Isztambul rohamos növekedéséről ír, amely folyamatot saját maga is megtapasztalhatta. Ma már azonban nem ismer meg minden utcát, így térképként tekint a tájra.

 

Nem volt tudatos választás eredménye, hogy Isztambul szerzőjévé vált írásaival, amikor ugyanis 23–24 éves korában először tollat ragadott, csupán az ismerős tájról kívánt beszélni, azokról a szociális problémákról, amelyeket átélt, megtapasztalt. Ahogy a nemzetközi sikereit követően külföldön elkezdtek rá hivatkozni, úgy vált Isztambul írójává.

 

A városról szerzett tapasztalatait sokszor egészíti ki kutatásokkal, de ő sokkal jobban szereti ezeket interjúknak nevezni. Ilyenkor az utca emberével beszélget, az átlagemberek problémáin keresztül igyekszik bemutatni a várost. Véleménye szerint ez sokkal fontosabb, mint uralkodókról, politikusokról írni, hiszen a történelmről inkább az emberek érzésein keresztül mesél, arról, mikor és mitől érzik jól magukat, hogyan viszonyulnak egymáshoz. És ahogy már hangsúlyozta, ilyenkor nem mint valami tökéletes, megfoghatatlan jelenséget írja lesz Isztambult: a Furcsaságok a fejemben című könyvében például egy eltűnőben lévő nemzeti ital, a boza árusításával foglalkozók problémáin keresztül mutatja be a várost. Azt a várost, amelyben irodája csaknem olyan híres, mint maga Pamuk irodalma, hiszen a Boszporuszra nyíló irodája minden nála készült interjúban visszaköszön.

 

_D0A2231_Copy


Ugyanezzel a kíváncsisággal ír minden egyes témáról, például az iszlám fundamentalistákról vagy a marxistákról, érdeklődik motivációik iránt, mert „hiszem, hogy egy regénynek mélynek kell lennie, és nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról szólnia” – fogalmazta meg ars poeticáját. „A világon mindenütt modernek, korszerűek akarnak lenni az emberek, viszont az identitásukat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat” – fogalmazott az író azokról a társadalmi problémákról, amelyekről maga is ír regényeiben.

 

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is ott élő Orhan Pamuk (1952–) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Jómódú, értelmiségi családba született Isztambulban, tanulmányait nyugati szellemiségű iskolákban végezte. Eredetileg építészmérnöknek készült, fiatalkorában arról álmodozott, hogy festő lesz, de végül újíágírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első írása, a Sötétség és a fény 1979-ben megosztott első helyezést ért el a Milliyet Sajtóversenyen. A regény Cevdet Bey és fiai címmel – évekig tartó kiadókeresést követően – 1982-ben jelent meg, 1983-ban pedig elnyerte az Orhan Kemal-díjat. Ez a mű a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg először magyarul.

 

_D0A2352_Copy


Orhan Pamuk a pódiumbeszélgetés végén átvette a Budapest Nagydíjat, a rangos elismerést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át.

 

Orhan Pamuké olyan életmű, amelyből fáj kiszakadni, szemszöge nem nyugati, de mégis megközelíthető a Nyugat számára. Életművében a keleti és a nyugati elbeszélő művészete találkozik – fogalmazott laudációjában Péterfy Gergely. Hozzátette: a közös keleti tapasztalat nyilvánul meg abban, hogy „mi pontosan értjük”, miért hátborzogató az, ahogy a Törökország elismertetéséért legtöbbet tevő írót „idegen ügynöknek, hazaárulónak becsmérli Erdogan autokráciája”.


_D0A2287_Copy


„Ahol egyetemeket tiltanak be, újságírókat és professzorokat lehetetlenítenek el, ahol nyomorból milliók képtelenek kitörni, nekünk, íróknak nincs választásunk. A szabadság, a műveltség, a humanizmus, az emberi méltóság és az egység-egyenlőség mellett kell kiállnunk. A megértés azonban mindenkinek jár, és ez az, ami igazán univerzálissá, világirodalommá emeli Orhan Pamuk prózáját” – mondta Péterfy Gergely, aki szerint a szerzőt nem az érdekli, hogy a saját és a társadalmi osztálya igazságát jelenítse meg, hanem feltérképezi, megérti, átérzi és ábrázolja azokat az igazságokat is, amelyek egyáltalán nem azonosak az övével.



Takács Erzsébet/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

kad2017

_D0A1880_Copy

2017.08.23

Első fejezet, amelyben kolléganőmmel ellátogatunk a Titanicra, és megtudjuk, mennyibe kerül a jegy az első osztályra. Bár nincs nálunk annyi, feljutunk a fedélzetre, ahol az első-, másod- és harmadosztályon dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró vezet körbe minket. Megnézzük, hány tárgyat mentettek ki eddig a hajóroncsból. Kiderül, hogy a legújabb kutatások szerint mi vezetett a tragédiához. Végül a láthatáron feltűnik a jéghegy.

80762130718014915_tokaji_latkep

2017.08.23

Élt itt Balassi Bálint, de a kortárs költők is rendszeresen látogatják. Az irodalom képviselői mellett misztikus lények is jártak a környéken: boszorkányok, lidércek, tündérek. Mégis elsősorban a borról híres. Melyik településről van szó? Természetesen Tokajról, amely az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre pályázik. Cikkünkben bepillantást engedünk a vidék szépségeibe, programjaiba.

leone-d-oro_masolata

2017.08.23

Mint 1932 óta minden évben, idén is megrendezik a világ egyik legfontosabb és legnépszerűbb „A” kategóriájú filmes mustráját, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. De mi köze van ehhez az eseményhez Mussolininek vagy a világhírű olasz színésznek, Marcello Mastroianninak? Ki kapta az első Arany Oroszlánt? És kik szerepelnek az idei versenyprogramban? Cikkünkből megtudhatják!

Hét nyelv nyolc műhelyében kezdődött meg a második Németh László műfordítói tábor a Lakitelek Népfőiskolán. Az augusztus 27-éig zajló műfordítói táborban a résztvevők előadásokat hallhatnak a közép-európai irodalmakról és kultúrákról, valamint szemináriumi foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fordítás elméletével és gyakorlatával.

Huszonöt helyszínen csaknem háromszáz programot kínál idén a Savaria Történelmi Karnevál, amelyet augusztus 24. és 27. között már tizennyolcadik alkalommal rendeznek meg Szombathelyen. A kulturális programok egyik fő helyszíne idén is a főtéri Fórum színpad, ahol a négy nap során olyan együttesek lépnek színpadra, mint például a Honeybeast, a Soulwave, a Savaria Szimfonikus Zenekar, valamint Snétberger Ferenc és tanítványai.

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről, valamint Mundruczó Kornél Jupiter holdja című filmje is szerepel az Európai Filmdíjak válogatáslistáján, melyen 51 olyan játékfilm található 31 európai országból, amelyet az EFA jelölésre javasol az elismerésekre. A jelöltekről az elkövetkező hetekben az akadémia háromezer főt meghaladó tagsága szavaz a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró kategóriákban.

Az idei Vásárhelyi Forgatagon összesen 361 program várja a közönséget, egyebek mellett lesznek családi és gasztronómiai rendezvények, illetve megszervezik a marosvásárhelyiek világtalálkozóját is. A magyar kulturális városnapokként létrejött rendezvénysorozat az augusztus 20-ai hétvégén a Szféra kortárs művészeti műhely programsorozatával már megkezdődött, a hivatalos megnyitót azonban augusztus 23-án este tartják.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködési keretmegállapodást kötött a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzésére, restaurálására és terjesztésére. Az augusztus 22-én aláírt megállapodás keretében az MMA hozzájárul a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum hosszútávú filmdigitalizálási és felújítási programjához. A Filmarchívum pedig archív filmrészleteket bocsát rendelkezésre az MMA által készített portréfilmekhez.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma