2017. október 18.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.04.21

„Egy regénynek nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról kell szólnia” – fogalmazott Orhan Pamuk Nobel-díjas török író április 21-én Budapesten. A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezett író nem politikusokról, uralkodókról írja meg könyveit, a történelemről inkább az átlagemberek történetein keresztül mesél.

_D0A2104_Copy


Írásaiban igen gyakran foglalkozik Isztambullal, ugyanakkor mindig ügyel rá, hogy ne valami romantikus rajongás tárgyaként fogalmazza meg gondolatait a városról, hanem annak valós problémáit írja le. A 65 éves Pamuk A piros hajú nő című regényében Isztambul rohamos növekedéséről ír, amely folyamatot saját maga is megtapasztalhatta. Ma már azonban nem ismer meg minden utcát, így térképként tekint a tájra.

 

Nem volt tudatos választás eredménye, hogy Isztambul szerzőjévé vált írásaival, amikor ugyanis 23–24 éves korában először tollat ragadott, csupán az ismerős tájról kívánt beszélni, azokról a szociális problémákról, amelyeket átélt, megtapasztalt. Ahogy a nemzetközi sikereit követően külföldön elkezdtek rá hivatkozni, úgy vált Isztambul írójává.

 

A városról szerzett tapasztalatait sokszor egészíti ki kutatásokkal, de ő sokkal jobban szereti ezeket interjúknak nevezni. Ilyenkor az utca emberével beszélget, az átlagemberek problémáin keresztül igyekszik bemutatni a várost. Véleménye szerint ez sokkal fontosabb, mint uralkodókról, politikusokról írni, hiszen a történelmről inkább az emberek érzésein keresztül mesél, arról, mikor és mitől érzik jól magukat, hogyan viszonyulnak egymáshoz. És ahogy már hangsúlyozta, ilyenkor nem mint valami tökéletes, megfoghatatlan jelenséget írja lesz Isztambult: a Furcsaságok a fejemben című könyvében például egy eltűnőben lévő nemzeti ital, a boza árusításával foglalkozók problémáin keresztül mutatja be a várost. Azt a várost, amelyben irodája csaknem olyan híres, mint maga Pamuk irodalma, hiszen a Boszporuszra nyíló irodája minden nála készült interjúban visszaköszön.

 

_D0A2231_Copy


Ugyanezzel a kíváncsisággal ír minden egyes témáról, például az iszlám fundamentalistákról vagy a marxistákról, érdeklődik motivációik iránt, mert „hiszem, hogy egy regénynek mélynek kell lennie, és nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról szólnia” – fogalmazta meg ars poeticáját. „A világon mindenütt modernek, korszerűek akarnak lenni az emberek, viszont az identitásukat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat” – fogalmazott az író azokról a társadalmi problémákról, amelyekről maga is ír regényeiben.

 

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is ott élő Orhan Pamuk (1952–) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Jómódú, értelmiségi családba született Isztambulban, tanulmányait nyugati szellemiségű iskolákban végezte. Eredetileg építészmérnöknek készült, fiatalkorában arról álmodozott, hogy festő lesz, de végül újíágírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első írása, a Sötétség és a fény 1979-ben megosztott első helyezést ért el a Milliyet Sajtóversenyen. A regény Cevdet Bey és fiai címmel – évekig tartó kiadókeresést követően – 1982-ben jelent meg, 1983-ban pedig elnyerte az Orhan Kemal-díjat. Ez a mű a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg először magyarul.

 

_D0A2352_Copy


Orhan Pamuk a pódiumbeszélgetés végén átvette a Budapest Nagydíjat, a rangos elismerést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át.

 

Orhan Pamuké olyan életmű, amelyből fáj kiszakadni, szemszöge nem nyugati, de mégis megközelíthető a Nyugat számára. Életművében a keleti és a nyugati elbeszélő művészete találkozik – fogalmazott laudációjában Péterfy Gergely. Hozzátette: a közös keleti tapasztalat nyilvánul meg abban, hogy „mi pontosan értjük”, miért hátborzogató az, ahogy a Törökország elismertetéséért legtöbbet tevő írót „idegen ügynöknek, hazaárulónak becsmérli Erdogan autokráciája”.


_D0A2287_Copy


„Ahol egyetemeket tiltanak be, újságírókat és professzorokat lehetetlenítenek el, ahol nyomorból milliók képtelenek kitörni, nekünk, íróknak nincs választásunk. A szabadság, a műveltség, a humanizmus, az emberi méltóság és az egység-egyenlőség mellett kell kiállnunk. A megértés azonban mindenkinek jár, és ez az, ami igazán univerzálissá, világirodalommá emeli Orhan Pamuk prózáját” – mondta Péterfy Gergely, aki szerint a szerzőt nem az érdekli, hogy a saját és a társadalmi osztálya igazságát jelenítse meg, hanem feltérképezi, megérti, átérzi és ábrázolja azokat az igazságokat is, amelyek egyáltalán nem azonosak az övével.



Takács Erzsébet/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

15419522_605481952986278_4255302881239297832_o
2017.10.17

Tóth Auguszta színművésznő, a Nemzeti Színház állandó tagja már csaknem harminc éve van a pályán. Láthattuk a Kisvárosban, az Üvegtigris 3.-ban vagy akár önálló, Mezei Máriára emlékező estjén. Tavaly azonban egészen új odaláról ismerhettük meg, decemberben ugyanis megjelent Érzések című albuma, melyet 2017. október 18-án hallhat először a közönség a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. A művésznővel beszélgettünk.

PlasticChina_masolata

2017.10.17

Az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjei műanyag szeméthegyben élő kínai gyerekekről, bebörtönzött ukrán filmrendezőről, szíriai bloggerekről, brazil médianindzsákról és vízumra váró focistalányról mesélnek. Különleges sorsokat láthatunk tehát november 14. és 19. között a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztiválon, amelyet Mundruczó Kornél nyit meg.

Orlai_Elet.tortenetek.hu_Egri_Marta_k

2017.10.17

Az Orlai Produkció egyedülálló színházi sorozatot indít október 19-én a Mozsár Műhelyben. Igazi emberi sorsokat, történeteket mutat be a színpadon. Lengyel Nagy Anna szerző történeteit színpadra adaptálva, Pelsőczy Réka művészeti vezetésével minden egyes részt más rendező fogalmaz meg és mutat be a nézőknek. Lássuk, kikkel találkozhatunk a pódiumon!

Magyar világpremier gazdagítja az Amerikai Egyesült Államok patinás nemzetközi filmfesztiváljának műsorát: október 17-én az 53. chicagói seregszemlén vetítik először a Budapest Noir című magyar krimit Gárdos Éva részvételével. Antal Nimród A Viszkis című filmet, Török Ferenc az 1945-öt, Mészáros Márta pedig az Aurora Borealis – Északi fény című alkotását mutatja be személyesen a chicagói filmfesztivál közönségének.

A színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdet a Színházi Kritikusok Céhe. A 75 éve született Koltai Tamás nevét viselő pályázatra rendszeres színházlátogató középiskolások, egyetemi hallgatók és írással hivatásszerűen foglalkozó, 17-30 éves életkor közötti színházkedvelők jelentkezését várják. A közlemény szerint a pályázók három, a sajtóban nem publikált, 2014-nél nem korábbi színházi bemutatóról írt színikritikával jelentkezhetnek, egyenként legalább négyezer és legfeljebb nyolcezer karakter terjedelemben. A pályázatokat elektronikus formában vagy postán lehet benyújtani, a beküldési határidő december 1. éjfél. További információ a pályázatról a Színházi Kritikusok Céhe internetes oldalán: kritikusceh.wordpress.com olvasható.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelennel összekötő kiállítás nyílt Varga Csaba fotográfus munkáiból 56 – Múlt és jelen – Képes időutazás címmel október 16-án a Terror Háza Múzeumban. A kiállított képpárokhoz Varga Csaba a forradalom napjaiban Budapest utcáin rögzített fotók mai megfelelőit készítette el ugyanazokról a helyszínekről és az eredetivel megegyező szögből. A felhasznált korabeli fekete-fehér felvételek a Fortepan archívumában szerepelnek. A tárlat november 5-ig látogatható.

Festett ragyogás címmel értelmi fogyatékossággal élő fiatalok festményeiből nyílik kiállítás október 19-én Budapesten. A K11 művészeti központban nyíló tárlat művészeti kurátora, Pető Hunor képzőművész mellett Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész is elvállalta a program népszerűsítését. Az október 19-től november 1-jéig látható kiállításon 15 év alkotásaiból válogattak, így 60 munkát tekinthet meg a közönség.

Már júniusban elindul jövőre Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat. A fesztiválnak, melyet június 9. és 24. között rendeznek meg, egy Ferenczy Béni-kiállítás is része lesz, de az idei Velencei Képzőművészeti Biennále dél-afrikai kiállítója, Mohau Modisakeng tárlata is szerepel a programban.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma