2017. június 28.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.04.21

„Egy regénynek nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról kell szólnia” – fogalmazott Orhan Pamuk Nobel-díjas török író április 21-én Budapesten. A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezett író nem politikusokról, uralkodókról írja meg könyveit, a történelemről inkább az átlagemberek történetein keresztül mesél.

_D0A2104_Copy


Írásaiban igen gyakran foglalkozik Isztambullal, ugyanakkor mindig ügyel rá, hogy ne valami romantikus rajongás tárgyaként fogalmazza meg gondolatait a városról, hanem annak valós problémáit írja le. A 65 éves Pamuk A piros hajú nő című regényében Isztambul rohamos növekedéséről ír, amely folyamatot saját maga is megtapasztalhatta. Ma már azonban nem ismer meg minden utcát, így térképként tekint a tájra.

 

Nem volt tudatos választás eredménye, hogy Isztambul szerzőjévé vált írásaival, amikor ugyanis 23–24 éves korában először tollat ragadott, csupán az ismerős tájról kívánt beszélni, azokról a szociális problémákról, amelyeket átélt, megtapasztalt. Ahogy a nemzetközi sikereit követően külföldön elkezdtek rá hivatkozni, úgy vált Isztambul írójává.

 

A városról szerzett tapasztalatait sokszor egészíti ki kutatásokkal, de ő sokkal jobban szereti ezeket interjúknak nevezni. Ilyenkor az utca emberével beszélget, az átlagemberek problémáin keresztül igyekszik bemutatni a várost. Véleménye szerint ez sokkal fontosabb, mint uralkodókról, politikusokról írni, hiszen a történelmről inkább az emberek érzésein keresztül mesél, arról, mikor és mitől érzik jól magukat, hogyan viszonyulnak egymáshoz. És ahogy már hangsúlyozta, ilyenkor nem mint valami tökéletes, megfoghatatlan jelenséget írja lesz Isztambult: a Furcsaságok a fejemben című könyvében például egy eltűnőben lévő nemzeti ital, a boza árusításával foglalkozók problémáin keresztül mutatja be a várost. Azt a várost, amelyben irodája csaknem olyan híres, mint maga Pamuk irodalma, hiszen a Boszporuszra nyíló irodája minden nála készült interjúban visszaköszön.

 

_D0A2231_Copy


Ugyanezzel a kíváncsisággal ír minden egyes témáról, például az iszlám fundamentalistákról vagy a marxistákról, érdeklődik motivációik iránt, mert „hiszem, hogy egy regénynek mélynek kell lennie, és nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról szólnia” – fogalmazta meg ars poeticáját. „A világon mindenütt modernek, korszerűek akarnak lenni az emberek, viszont az identitásukat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat” – fogalmazott az író azokról a társadalmi problémákról, amelyekről maga is ír regényeiben.

 

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is ott élő Orhan Pamuk (1952–) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Jómódú, értelmiségi családba született Isztambulban, tanulmányait nyugati szellemiségű iskolákban végezte. Eredetileg építészmérnöknek készült, fiatalkorában arról álmodozott, hogy festő lesz, de végül újíágírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első írása, a Sötétség és a fény 1979-ben megosztott első helyezést ért el a Milliyet Sajtóversenyen. A regény Cevdet Bey és fiai címmel – évekig tartó kiadókeresést követően – 1982-ben jelent meg, 1983-ban pedig elnyerte az Orhan Kemal-díjat. Ez a mű a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg először magyarul.

 

_D0A2352_Copy


Orhan Pamuk a pódiumbeszélgetés végén átvette a Budapest Nagydíjat, a rangos elismerést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át.

 

Orhan Pamuké olyan életmű, amelyből fáj kiszakadni, szemszöge nem nyugati, de mégis megközelíthető a Nyugat számára. Életművében a keleti és a nyugati elbeszélő művészete találkozik – fogalmazott laudációjában Péterfy Gergely. Hozzátette: a közös keleti tapasztalat nyilvánul meg abban, hogy „mi pontosan értjük”, miért hátborzogató az, ahogy a Törökország elismertetéséért legtöbbet tevő írót „idegen ügynöknek, hazaárulónak becsmérli Erdogan autokráciája”.


_D0A2287_Copy


„Ahol egyetemeket tiltanak be, újságírókat és professzorokat lehetetlenítenek el, ahol nyomorból milliók képtelenek kitörni, nekünk, íróknak nincs választásunk. A szabadság, a műveltség, a humanizmus, az emberi méltóság és az egység-egyenlőség mellett kell kiállnunk. A megértés azonban mindenkinek jár, és ez az, ami igazán univerzálissá, világirodalommá emeli Orhan Pamuk prózáját” – mondta Péterfy Gergely, aki szerint a szerzőt nem az érdekli, hogy a saját és a társadalmi osztálya igazságát jelenítse meg, hanem feltérképezi, megérti, átérzi és ábrázolja azokat az igazságokat is, amelyek egyáltalán nem azonosak az övével.



Takács Erzsébet/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

Kamilkajo
2017.06.27

A Kamilka és a Pesti Sikk, a Massza és Hangácsi Márton különböző zenei stílust képviselnek, egyvalami mégis közös bennük – a zene szeretete mellett –: az, hogy sikeresen pályáztak a Cseh Tamás Programban. A kezdeményezés egyik célja az induló zenekarok támogatása, a kezdő lökés megadása. A zenészeket a programról és jövőbeli terveikről kérdeztük.

3hx_masolata

2017.06.27

Van egy videó, mely átkot szabadít arra, aki megnézi. Mindössze hét napot kap a halálra ítélt néző, és amint ez lejár, jön a „szörny”, aki rögtön magával viszi a túlvilágra. E rövid leírás épp elég ahhoz, hogy mindenki tudja, a halálból vissza-visszalátogató gyilkos egy kétségbeesett kislány, Samara szelleme, a szóban forgó film pedig nem más, mint A kör. De melyik a jobb? A remake vagy az eredeti?

picasso_minotaurusz_es_a_halott_kanca_egy_barlang_elott_1936_flickr

2017.06.27

Művészeti szempontból a 2017-es év igen erősre sikerült: idén ünnepeljük a holland művészeti mozgalom, a De Stijl megalapításának, valamint a híres francia szobrász, Auguste Rodin halálának 100. évfordulóját. Ennek apropóján összegyűjtöttük a tíz legjobb időszaki kiállítást Európa jelentősebb művészeti városaiból, ahová külföldi utazás esetén érdemes ellátogatni. Figyelem, a végére hagytuk a legjobbat!

Felnagyított fotók, eredeti vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével ad átfogó képet Róth Miksa sokszínű és sokrétű munkásságáról az a kiállítás, amely Megszínesített napfény címmel június 27-étől látható Sepsiszentgyörgyön a Köntés Pincegalériában. A tárlaton olyan alkotások is szerepelnek, amelyeket a művész a kor kiemelkedő festőivel, mások mellett Székely Bertalannal, Vaszary Jánossal vagy a gödöllői műhely alkotóival közösen készített.

A koncertek mellett irodalmi est és színházi performance is várja az érdeklődőket az ingyenes Érdi Jazz Fesztiválon szeptember 5. és 10. között. A fesztivál első napján Juhász Gábor gitárművész és Lackfi János író, költő lép színpadra, a Jazz és Irodalom című műsorban irodalmi alkotások hangoznak el zenei kísérettel a Szepes Gyula Művelődési Központban.

Olyan programokkal készül fennállásának kétszázadik évfordulójára a madridi Prado múzeum, amelyek közelebb hozzák az intézményt a közönséghez – erről Miguel Falomir igazgató beszélt június 23-ai madridi sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a világhírű múzeum ünnepi programtervét. Az évfordulós eseménysorozat 2018. november 19-től 2019. december 31-ig tart majd.

Tizenhét frissen végzett restaurátor hallgató huszonhat munkáját – többek között egy újjávarázsolt kínai papíresernyőt, Körösfői-Kriesch Aladár egy festményét és a Budavári Palota freskótöredékét – vonultatja fel június 24-től a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Megmentett műkincsek 2017 című kiállítása.

Idén ötödik alkalommal, július 8. és 14. között rendezik az Óbudai Blues Fesztivált – hangzott el az M1 aktuális csatorna június 25-ei műsorában. Az eseménysorozat 8-án, a Kobuci kertben Little G. Weevil zenész, producer 40. születésnapi koncertjével kezdődik.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma