782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.04.21

„Egy regénynek nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról kell szólnia” – fogalmazott Orhan Pamuk Nobel-díjas török író április 21-én Budapesten. A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezett író nem politikusokról, uralkodókról írja meg könyveit, a történelemről inkább az átlagemberek történetein keresztül mesél.

_D0A2104_Copy


Írásaiban igen gyakran foglalkozik Isztambullal, ugyanakkor mindig ügyel rá, hogy ne valami romantikus rajongás tárgyaként fogalmazza meg gondolatait a városról, hanem annak valós problémáit írja le. A 65 éves Pamuk A piros hajú nő című regényében Isztambul rohamos növekedéséről ír, amely folyamatot saját maga is megtapasztalhatta. Ma már azonban nem ismer meg minden utcát, így térképként tekint a tájra.

 

Nem volt tudatos választás eredménye, hogy Isztambul szerzőjévé vált írásaival, amikor ugyanis 23–24 éves korában először tollat ragadott, csupán az ismerős tájról kívánt beszélni, azokról a szociális problémákról, amelyeket átélt, megtapasztalt. Ahogy a nemzetközi sikereit követően külföldön elkezdtek rá hivatkozni, úgy vált Isztambul írójává.

 

A városról szerzett tapasztalatait sokszor egészíti ki kutatásokkal, de ő sokkal jobban szereti ezeket interjúknak nevezni. Ilyenkor az utca emberével beszélget, az átlagemberek problémáin keresztül igyekszik bemutatni a várost. Véleménye szerint ez sokkal fontosabb, mint uralkodókról, politikusokról írni, hiszen a történelmről inkább az emberek érzésein keresztül mesél, arról, mikor és mitől érzik jól magukat, hogyan viszonyulnak egymáshoz. És ahogy már hangsúlyozta, ilyenkor nem mint valami tökéletes, megfoghatatlan jelenséget írja lesz Isztambult: a Furcsaságok a fejemben című könyvében például egy eltűnőben lévő nemzeti ital, a boza árusításával foglalkozók problémáin keresztül mutatja be a várost. Azt a várost, amelyben irodája csaknem olyan híres, mint maga Pamuk irodalma, hiszen a Boszporuszra nyíló irodája minden nála készült interjúban visszaköszön.

 

_D0A2231_Copy


Ugyanezzel a kíváncsisággal ír minden egyes témáról, például az iszlám fundamentalistákról vagy a marxistákról, érdeklődik motivációik iránt, mert „hiszem, hogy egy regénynek mélynek kell lennie, és nem csak a boldogság és a szépség propagálásáról szólnia” – fogalmazta meg ars poeticáját. „A világon mindenütt modernek, korszerűek akarnak lenni az emberek, viszont az identitásukat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat” – fogalmazott az író azokról a társadalmi problémákról, amelyekről maga is ír regényeiben.

 

A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is ott élő Orhan Pamuk (1952–) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Jómódú, értelmiségi családba született Isztambulban, tanulmányait nyugati szellemiségű iskolákban végezte. Eredetileg építészmérnöknek készült, fiatalkorában arról álmodozott, hogy festő lesz, de végül újíágírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. A hetvenes évek közepén végleg felhagyott a festészettel, és életét az írásnak szentelte. Első írása, a Sötétség és a fény 1979-ben megosztott első helyezést ért el a Milliyet Sajtóversenyen. A regény Cevdet Bey és fiai címmel – évekig tartó kiadókeresést követően – 1982-ben jelent meg, 1983-ban pedig elnyerte az Orhan Kemal-díjat. Ez a mű a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg először magyarul.

 

_D0A2352_Copy


Orhan Pamuk a pódiumbeszélgetés végén átvette a Budapest Nagydíjat, a rangos elismerést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át.

 

Orhan Pamuké olyan életmű, amelyből fáj kiszakadni, szemszöge nem nyugati, de mégis megközelíthető a Nyugat számára. Életművében a keleti és a nyugati elbeszélő művészete találkozik – fogalmazott laudációjában Péterfy Gergely. Hozzátette: a közös keleti tapasztalat nyilvánul meg abban, hogy „mi pontosan értjük”, miért hátborzogató az, ahogy a Törökország elismertetéséért legtöbbet tevő írót „idegen ügynöknek, hazaárulónak becsmérli Erdogan autokráciája”.


_D0A2287_Copy


„Ahol egyetemeket tiltanak be, újságírókat és professzorokat lehetetlenítenek el, ahol nyomorból milliók képtelenek kitörni, nekünk, íróknak nincs választásunk. A szabadság, a műveltség, a humanizmus, az emberi méltóság és az egység-egyenlőség mellett kell kiállnunk. A megértés azonban mindenkinek jár, és ez az, ami igazán univerzálissá, világirodalommá emeli Orhan Pamuk prózáját” – mondta Péterfy Gergely, aki szerint a szerzőt nem az érdekli, hogy a saját és a társadalmi osztálya igazságát jelenítse meg, hanem feltérképezi, megérti, átérzi és ábrázolja azokat az igazságokat is, amelyek egyáltalán nem azonosak az övével.



Takács Erzsébet/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

CC_banner

Omega_1.4

2017.12.11

Az Omega élő történelem: már ötvenöt éve bizonyítják újra és újra, hogy különleges helyet foglalnak el zenei életünkben. Minden jelzőt elmondtak már az Omegáról, mégsem tudjuk pontosan, mi a titkuk, van-e egyáltalán? Kiderül december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában, az együttes jubileumi koncertjén.

macskafogo1.

2017.12.11

A Filmalap felmondja a tavaly megszűnt Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) és a Post Office Films Kft. a Macskafogó című film felújításáról kötött szerződését annak nem teljesítése miatt. A Macskafogó című filmalkotáshoz kapcsolódó minden további feladatot a Filmalap saját hatáskörben végez el. A gyűjtés indítói átadják a már digitalizált és részben felújított 195 ezer képkockát.

Orlai_Produkcio_Az_oroszlan_telen_proba3
2017.12.11

James Goldman Az oroszlán télen című drámáját világszerte nagy sikerrel játsszák, 1968-ban film is készült belőle. A hazai előadásban Plantagenet Henrik angol királyt Gálffi László, a feleségét, Aragóniai Eleonórát Hernádi Judit, Oroszlánszívű Richárdot, Schruff Milán alakítja. A Szikszai Rémusz rendezte darabot december 21-én mutatja be az Orlai Produkciós Iroda.

Magyarországon ritkán látható darabot mutat be új fordításban a Radnóti Színház: Tennessee Williams Üvegfigurák című négyszereplős színdarabját Valló Péter állítja színpadra, a premiert december 16-án, szombaton tartják. A Radnóti Színház előadásában Kováts Adél, Lovas Rozi, Porogi Ádám és Nagy Dániel Viktor játszik.

Hatalmas érdeklődés kíséri Zalaegerszegen a Seuso-kincseket bemutató tárlatot: tizenkét napja látogatható a kiállítás és december 9-én már a tízezredik látogatót köszöntötték a Göcseji Múzeumban. A vándorkiállítás tízezredik látogatóját, Horvát Józsefet, feleségét és két kisgyermeküket Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója és Balaicz Zoltán, a város polgármestere fogadta.

ETŰDÖK címmel nyílt sokszínű, kortárs képzőművészeti válogatás a KOGART tihanyi galériájában november 25-én. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány válogatásában bemutatott, a galériában 2018. április 8-ig látható alkotások a képzőművészet különböző szegmenseibe vezetik be a nézőt, egyfajta útmutatóként szolgálva a művészetek iránt elkötelezettek számára.

A hevesi megyeszékhelyen Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatához kapcsolódóan megalakult Eger Város Ifjúsági Kórusa, amely teljes létszámában december 11-én mutatkozik be az Xmas Swing című adventi koncerten, a Kepes Intézet – Kortárs Művészeti Központban.

Boldi és Csernus Tibor – a szobrászat és festészet alkotói, két külön műfajé, melyek rivalizálása századok óta a kiállítóterek sajátos élcelődésének tárgya. A Hegyvidék Galéria és a KOGART közös kiállításán a két művész alkotásai azonban nem ütköznek, nem gáncsolják egymást: a maguk elemi módján, közösen mesélnek alakról és formáról. A tárlat január 22-ig megtekinthető a Hegyvidéki Galériában.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma