2019.02.11

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.

sonya_yoncheva_foto_victor_santiago_R
Fotó: Victor Santiago


Mit ad elő az Olasz Estélyen?

Puccini áriáira összpontosítok majd, hiszen egy olasz tárgykörű gála műsorára nehezen tudnék Puccininél vagy Verdinél tökéletesebb szerzőt elképzelni.


Hogyan készül az olyan gálaelőadásokra, ahol egy árián keresztül jelmez, díszlet és partner nélkül kell megteremtenie egy egész opera hangulatát?

Az operagálák nagyon fontosak nekünk, énekeseknek, mert ilyenkor tudunk igazán bensőséges közelségbe kerülni a hallgatókkal. Nincs speciális módszerem a felkészülésre: őszinte előadó vagyok, és szomjazom az effajta kapcsolatra a közönséggel. Az a célom, hogy a koncertjeimről pozitív energiával feltöltődve távozzon mindenki, és még jobban beleszeressen az opera műfajába.


Yoncheva_Traviata
A Traviatában
Fotó forrása: bz-berlin.de

A magyar közönséggel hányadik találkozása lesz ez?

Két-három évvel ezelőtt már felléptem egyszer Magyarországon, de Budapesten most énekelek majd először. Nagyon vártam már ezt a percet, ugyanis gyakran nyaraltam itt a szüleimmel, meghatározó pillanat, hogy ezúttal már fellépő művészként térhetek vissza.


Visszatérve Puccinire, Mimìként rendhagyó körülmények között debütált a Metropolitanben: úgy kellett beugrania, hogy előtte egyszer sem volt alkalmuk próbálni a zenekarral. Hogyan tudott megfelelni a kihívásnak?

Ha az utunkba sodródik egy lehetőség, mi pedig késznek érezzük magunkat, mernünk kell élni vele. A Bohémélet több részletét is előadtam már korábban koncerteken, így nem tűnt lehetetlennek a feladat. Egyébként sem vagyok félős, csak megyek és énekelek! Izgalmasnak találom, ha a körülmények arra kényszerítenek, hogy túllépjünk önmagunkon. Fontos, hogy a színpadon állva azt érezzem: soha nem unatkozom, és nem untatom a közönséget sem.


s.yoncheva
Forrás: sonyayoncheva.com


Az említett bátorságát az is táplálja, hogy már gyermekkorában kijelentette az édesanyja, hogy művész lesz Önből? Úgy érezte, végzetszerű, ahogyan a pályája alakult?

Fiatalon felismertem, hogy énekes szeretnék lenni, tizenöt éves koromban már tudatosan készültem a pályára. Célként lebegett előttem, hogy ne csak énekeljek, hanem egyfajta küldetést teljesítsek. Szeretnék példát mutatni az eljövendő nemzedékeknek, és annak szentelem az életem, hogy elfeledett vagy kevésbé ismert szerepeket is bemutassak. Úgy igyekszem megoldani a feladataimat, hogy közben a zenére és a tizenöt évesen megálmodott missziómra koncentráljak.


Az Opera estélyének néhány éve Plácido Domingo volt a díszvendége. Az általa életre hívott énekversenyen, az Operalián aratott győzelme az Ön karrierjének egyik fordulópontja volt. Mentorának tekinti őt?

Plácido a közvetlenségével, természetességével, alázatával példaképemmé vált. Megnyerni az Operaliát hatalmas lehetőséget jelentett, rengeteg ajtó megnyílt előttem a szakmában, lehetővé vált, hogy igazán megmutathassam önmagam. Azelőtt barokk énekesként tartottak számon. Ez a verseny segített továbblépnem, ebben az értelemben Plácido Domingót valóban mentoromnak tekintem. Nagyon érdekes volt idén a Luisa Millerben a lányát játszanom. Védelmező szeretettel vesz körül mindannyiunkat, egy élő legenda, akitől rengeteget tanulhatunk.


Yoncheva__Gabay
Fotó: Nathalie Gabay


Legutóbbi bemutatója a Médeia címszerepe volt: hogyan sikerült egy ilyen nehéz karakterrel azonosulnia?

Médeia összetett jellem, de mindenekfelett egy megtört, sokat szenvedett asszony, aki mindent elveszített. Már az opera elején sincs igazán életben: elpusztította őt mindaz, amin keresztülment. Próbáltam ábrázolni, hogy ő nem egyszerűen egy szörnyeteg, aki megöli a saját gyermekeit. Arra törekedtem, hogy belülről hozzam közel a nézőkhöz, ahogyan végzetes tette felé sodródik. Zeneileg ez az egyik legnehezebb szoprán szerep, de nagy sikert és boldogságot hozott: örülök, hogy mind az előadás, mind az alakításom elnyerte a kritikusok tetszését.


...akik egyébként is gyakran dicsérik Önt intenzív színpadi jelenlétéért: kiemelik, hogy nemcsak a hangjával játszik, hanem lélektanilag is mélyre ás. Ezt követelménynek érzi egy operaénekessel szemben?

Magamat ízig-vérig színpadi lényként írnám le: mindennél jobban szeretem a színpadot, imádok játszani. Márpedig ahhoz, hogy jól tudjak megformálni bonyolult karaktereket, bizony mélyre kell ásnom, bele kell bújnom a bőrükbe. Ma az opera már szorosan kötődik a filmhez, a Metropolitan előadásait HD-ben vetítik a mozik. Ezért is érzem fontosnak, hogy a nézők minden érzelmi rezdülést jól lássanak.


sonya_yoncheva_foto_nathalie_gabay__1
Fotó: Natalie Gabay


Boldoggá tesz, hogy ezt mások is eredményesnek látják, mert a misszióm része, hogy más szemszögből mutassam be az operát. Abban hiszek, hogy meg kell újítanunk a műfajt. Ha csak tradicionális előadásokban vehetnék részt, klisészerű operadívaként, az nemcsak érdektelen volna, hanem egyenesen feledésre ítélné a művészetünket. Én nem azt a sorsot szánom a zenedrámának, hogy múzeumi ereklyévé váljon: szeretném, ha a jelenünkre reflektálna.


Rengeteget dolgozik: a Médeia egy év alatt az ötödik olyan premierje volt, ahol új szerepben mutatkozott be. Hogyan tudja tartani ezt az intenzív tempót?

Évad közben tudatosult bennem, hogy milyen sok új szerepben fogok debütálni. De ettől nem ijedek meg, hiszen művész, színész, énekes vagyok: amikor belevetem magam egy munkába, mindig arra áldozom az összes időmet, energiámat, gondolatomat. Semmiféle nyomást nem éreztem. Mindent a tehetségem és a zene iránt érzett szeretetem segítségével oldottam meg.


Verdialbum
Fotó: sonyayoncheva.com


Az Opera az idei évadát Puccininek és Itáliának szenteli, Ön pedig harmadik szólóalbumának anyagát éppen Verdi-művekből állította össze. Önnek személy szerint mit adott az olasz opera világa?

Ez az alapja mindannak, amit az operáról tudunk. Olaszországban még a legkisebb falvakban is vannak operaházak. Az olasz opera alakította azt, ahogyan most játszom, amilyen színek megjelennek a hangomban. Mindig élvezem Puccini, Mascagni, Leoncavallo vagy bármely csodálatos verista szerző műveit énekelni. Örülök, hogy Magyarországon is ekkora figyelmet szentelnek ennek, mert számomra az olasz opera az egyik legigazabb és legmegindítóbb formája a zenének.


Az interjú az Opera Magazinban jelent meg.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma