IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.11.28

A legnagyobb feladat minőségi fejlődésbe fordítani mindazt, amit infrastruktúrában és mennyiségben már elértünk – jelölte meg a következő évek egyik fontos célját Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki 2018 februárjától újabb öt évig vezetheti az intézményt. Pályázatában 10 tematikus évadot vázolt előre, feltárva az opera világának kincsestárát, összefüggéseit.

Emlékeztetett arra, hogy a két nagyszínházzal és számos időszaki kamarajátszóhellyel működő Opera előadások, nézők és bérlettulajdonosok számában, valamint bevételét tekintve is megduplázta eredményeit, ez a növekedés a nemzetközi operavilágban egyedülálló – hangsúlyozta, hozzátéve: a cél most már az, hogy megnövekedett próbalehetőségekkel és optimumra visszahúzott bemutató- és előadásszámmal javítsák a minőséget, így az európai élvonalba kerüljenek.


okovacs2


A „terméskorlátozás” fogalmát értelmezve elmondta: az elmúlt öt évben tervszerűen újították meg az elöregedett repertoárt. A nyolcvan premier a másodlagos célt is hozta: a nézők, a média és a szakma folyamatos figyelmét. Visszaállnak az évi tíz bemutatóra, elkezdik kijátszani, ha kell, kiegészíteni vagy újrapróbálni a produkciókat. A hosszabb, mélyebb felkészülés mellé még igényesebb, vizualitásukat tekintve is élen járó produkciókat kell bemutatniuk. Mindennek sokkal nagyobb forrásigényét újragondolt, az európai élvonal felé közelítő állami dotációval kell megoldani, miként a rég esedékes általános bérrendezést is.

 

Az Erkel Színházat az elmúlt négy és fél évben 1,1 millióan látogatták, az Operaház nélküli, most futó évadban már egyedül is képes 300 ezer néző feletti teljesítményre. Mindez bizonyítéka annak, hogy a játszóhely alkalmas lett arra, hogy átvészelhessék benne az Andrássy úti épület korszerűsítésének éveit. Hozzáfűzte: 2021-ben időszerűvé válik az Erkel átépítése is, mivel a 2013-as kicsi, de gyors, mindössze nettó 1,2 milliárd forintért, hat hónap alatt lezajlott beavatkozással csak ötéves „kegyelmi időt” nyertek, ami jövőre lejár: ezalatt kell az Operaházat korszerűsíteni.

Ókovács Szilveszter tervei szerint az Erkelben, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőterű színházában az Operáéval kompatibilis méretű színpadot, oldalszínpadot, zenekari árkot és kiszolgáló traktust kell kialakítani. A nézőtérhez nem nyúlnának, az oda befektetett összeg eredménye tehát nem vész el. Pályázata szerint másfél év átépítés után, 2022. december 8-án kellene újra megnyitni az Erkelt, a ház 111 éves születésnapján.


Kiemelte, hogy az ország két legnagyobb színháza, amely az egész nemzet számára reprezentálja a balett és az opera műfaját, semmilyen komoly forrást nem kapott 1984 óta, így lettek hazánk leglátogatottabb, de egyben legrégebben felújított, így leglelakottabb színházaivá.


Az Operaház és az Eiffel Műhelyház várhatóan 2019 januárjában nyit. A főigazgató kiemelte, hogy mivel az Opera termeli a bevételt, amelyből az Erkelt keresztfinanszírozzák, nem lehet több időt veszíteni. Hozzátette: az állami támogatás jelenleg csak a közalkalmazotti béreket fedezi, a hatalmas rezsi, a szólisták, karmesterek, alkotók honoráriuma, a díszletek-jelmezek elkészítése, a kommunikáció és a beszerzések évi csaknem 5 milliárdos tételét csak a saját bevétel biztosítja. Ennek négyötöde az Ybl-palota függvénye, ami nyártól kiesett. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg zajló korszerűsítés nemcsak az Andrássy úti épületet, hanem a Hajós utcai 12 szintes üzemházat is érinti.

A szakszervezetek sztrájkfenyegetéséről kiemelte, hogy a követelések legfőbb motívuma bérjellegű, miszerint a kollektív szerződés hiánya miatt a dolgozók bére havi 130 ezer forinttal csökkent volna. A főigazgató véleménye szerint ekkora hazugsággal nem lehet eredményes sztrájkot szervezni, végül el is maradt a munkabeszüntetés. Mint mondta, bízik a kollégák józanságában és hogy látják, a felújítások értük is történnek, munkavégzésük körülményeit javítják. Lehetetlent követelni pedig „azon a karácsonyon különösen visszás, amelyet a család rengeteg pluszkiadást jelentő bérleményekben tölt, míg a házat, ahol a boltját is üzemeltette, amelyből élt, épp tatarozzák”.

Kitért arra is, hogy senkit sem bocsátottak el, pedig „kétméretnyi kolléga jut most egy színházra”, inkább határon túli turnékkal használják ki a lekötetlen energiát és ezen pluszbevételekből biztosítják az illetmények színvonalát. A létszámcsökkentés nyújtotta egyszerűbb megoldást sem a kollégák, sem a magyar operakultúra szempontjából nem éreztük volna fairnek, ellenkezőleg: büszkék vagyunk, hogy az elmúlt években 400 új munkahelyet teremtettünk – fogalmazott.

Ókovács Szilveszter elmondta: a kulturális alapellátás zászlóshajója az Erkel Színház, ott lehet bárki által megfizethető helyárért hozzájutni ugyanazokhoz a magas színvonalú produkciókhoz és kiemelkedő művészekhez, mint az Andrássy úti dalszínházban.

„Itt is a nehezebb utat járjuk, amikor azt mondjuk: fontos, hogy mint a messze legnagyobb magyar kulturális intézmény, része legyünk a társadalomnak, hogy együtt lüktessünk vele és ne elefántcsonttoronyként létezzünk, kizárólag a mai high society és a turizmus számára” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: részt kell venni az ország operai művelésében multimédiás tartalmak létrehozásával is, továbbá a társadalmi felelősségvállalás részeként szolgálni a nemzet számára fontos gondolatokat, eseményeket, mint 1956 vagy a reformáció jubileuma.

„Sokfélék vagyunk itt házon belül is, összesen csaknem kétezren – nálunk sokszínűbb csak a publikumunk lehet. Az irány továbbra is az, hogy a mi Operánk minden közönségréteg ízlését és örömét keresse. Ne ugyanazon az estén, hisz az lehetetlen volna, de egyre magasabb nívón” – jegyezte meg.



Forrás: MTI

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma