IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.30

Sümegi Eszter pályafutása 25 éves jubileumát ünnepli legkedvesebb szerepeivel február 1-jén az Erkel Színházban, míg Edita Gruberova ugyancsak egyik legfontosabb alakításával, a Lammermoori Lucia címszerepében tér vissza Budapestre február 9-én és 13-án.

sumegi_trubadur_foto_juhasz_attila
Sümegi Eszter A trubadúrban


Sümegi Eszter Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész az elmúlt két és fél évtizedben a Magyar Állami Operaház lírai-spinto szopránjaként vált az intézmény kiemelkedő művészévé. Verdi és Puccini hősnői után az elmúlt években Richard Strauss- és Wagner-szerepeiben is meghódította a hazai közönséget, de gazdag nemzetközi karriert is befutott: első díjat nyert a philadelphiai Pavarotti-versenyen, énekelt Salzburgban, Párizsban, Barcelonában, a Bécsi Állami Operaházban, valamint Pekingtől Torontóig számos további rangos dalszínházban.


A február 1-i gálán kedvenc szerepeiből válogat, többek közt az Aida, a Don Carlos, a Parasztbecsület, a Macbeth, a Nabucco, A trubadúr, a Tosca és a Sába királynője részleteit énekli. A koncerten közreműködik Gál Erika, Fokanov Anatolij, Kiss András és Rafael Rojas, az Opera Zenekarát és Énekkarát Kovács János és Medveczky Ádám vezényli. A művésznő ezt követően február 22-én Ponchielli Giocondájának premierjén a címszerepben debütál Almási-Tóth András rendezésében.


sumegi_tosca_foto_csillag_pal
Sümegi Eszter Tosca szerepében

Az Erkel Színház repertoárján idén február 9. és 23. között hat alkalommal látható Donizetti Lammermoori Lucia című operája, amelynek címszerepét a nyitóelőadáson és február 13-án Edita Gruberova énekli. A világhírű, édesanyja révén magyar felmenőkkel is rendelkező szlovák koloratúrszoprán, bár Mozart és Strauss operáiban nyújtott kiváló teljesítményeiről lett nemzetközileg is elismert, a bel canto újbóli felfedezéséhez is nagy mértékben hozzájárult, többek között a februári címszerep nagy sikerű interpretációival.


gruberova_lammermoori_japan2_foto_farkas_peter
Edita Gruberova a Lammermoori Luciában


Edita Gruberova és a Magyar Állami Operaház együttműködése a Lammermoori Lucia kapcsán nem új keletű: legutóbb 2014-ben koncertszerű előadáson énekelte a szerepet az Erkel Színházban, míg 2017 őszén a budapesti dalszínház japán turnéján már Szabó Máté rendezésében lépett színpadra Donizetti operájának hősnőjeként.


Forrás és fotók: Magyar Állami Operaház

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma