2018.04.17

Bár a nyomtatott könyv egyeduralma a digitális korban megszűnt, az olvasás nem megy ki a divatból akkor sem, ha a szöveg újabb és újabb eszközökön, képernyőkön jelenik meg. Az olvasási szokások változásairól, médiahasználatról és a legnépszerűbb szerzőkről beszélgettünk dr. Tóth Mátéval, az Országos Széchényi Könyvtár Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának vezetőjével.

reading-book-cozy-chair-79697-1000x563


A hazai olvasási szokásokat először több mint ötven évvel ezelőtt vizsgálták. Ha az akkori adatokat összevetjük a folyamatban lévő, Az én könyvtáram projekt keretében készült, 2017-es mérés eredményeivel, mi a legszembetűnőbb változás?

Az első hazai kutatást a témában Mándi Péter végezte 1964-ben. Az általa feltett kérdéseket a mostani mérés során is feltettük, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk: mennyit és mit olvasnak az emberek, mire használják a könyvtárakat, mennyit néznek televíziót?

A legnagyobb változás az, hogy 1964 óta radikálisan lecsökkent a könyvolvasók száma, ugyanakkor új szövegfogyasztási szokások alakultak ki. A könyvolvasás kiegészült a digitális tartalomfogyasztással. Ez azt jelenti, hogy aki 50 évvel ezelőtt könyvet olvasott, az ma – a digitális világnak köszönhetően – a legkülönbözőbb formában olvas szövegeket, de a vizuális információk is jelen vannak a mindennapokban. Könyveket digitálisan is le lehet tölteni, de elenyésző számban érhetőek el a nyomtatottakhoz képest. A leglátványosabban a nyomtatott sajtó olvasása csökkent, hiszen a friss információk a hírportálokon hamarabb meg tudnak jelenni.

 

Kit tekinthetünk könyvolvasónak?

A kutatásunkban rendszeres könyvolvasónak azt tekintettük, aki évente 12 (átlagosan havonta egy) könyvet elolvas. A mérés szerint 1964-ben ez a lakosság 23 százaléka, 2000-ben 12 százaléka, 2017-ben pedig már csak hét százaléka volt. Nem olvasónak viszont az számít, aki egyetlen könyvet sem olvas el egy év alatt. Ez a szám 1964-ben 41 százalék volt, 2000-ben 52 százalék, 2017-ben pedig már csak 50 százalék. Az olvasás sok szociológiai, demográfiai tényező függvénye, így például a diplomások arányának növekedése magyarázatul szolgálhat arra, hogy a semmit nem olvasók száma sem nőtt a rendszeres olvasók számának növekedésével párhuzamosan.


books-2383396_960_720

 

Ma jellemzően a városi, fiatal, diplomás nők olvasnak a legtöbbet. Ez így volt 50 évvel ezelőtt is?

Így van: ez nem változott. Mi ezt az olvasó archetípusának nevezzük, aki jellemzően a szellemi foglalkozású, magasan iskolázott, fiatal nők közül kerül ki. A soha nem olvasók között a 60 év fölötti korosztály tagjai vannak a legnagyobb és a huszonévesek a legkisebb arányban. Iskolázottság szempontjából az emelhető ki, hogy a diplomás olvasók aránya három és félszeres a csak alapfokú végzettséggel rendelkezőkhöz képest.

 

Az internethasználat és az olvasás között van összefüggés?

Az látszik, hogy aki szinte folyamatosan online van, az kevesebb könyvet olvas. De az is, aki egyáltalán nem használ internetet. Érdekes, hogy a ’70-es, ’80-as években nagyjából ugyanez volt érvényes a televíziózásra. A különbség az, hogy a televízióval ellentétben az interneten a szöveges információk nagyobb arányban vannak jelen, ezért az olvasás és a szövegértés soha nem volt olyan fontos, mint most. A szövegértés és az információkeresés képessége egyre inkább felértékelődik.

 

Mit lehet elmondani a legnépszerűbb szerzőkről?

A kulturális kínálat jelentős bővülése miatt ma már sokkal kevesebb említéssel is be tud kerülni egy szerző a top 10-be. Jókait 1964-ben az olvasók 16,2 százaléka említette mint legutóbb olvasott szerzőt, akkor ő volt a legolvasottabb. Ehhez képest 2017-ben Danielle Steel 3,1 százalékkal volt a legnépszerűbb.

Az utóbbi évtizedben az olvasói ízlés nem változott jelentősen: a legkedveltebb szerzők között a tavalyi felmérésen is nagyjából ugyanazokat a neveket említették: Jókait, Mikszáthot, Danielle Steelt, Lőrinc L. Lászlót, Rejtő Jenőt. A klasszikusok ilyen magas arányú említése azzal is magyarázható, hogy aki ma már nem olvas, de korábbi olvasmányairól van emléke, azokat a szerzőket említi, akiket akár évtizedekkel korábban olvasott.


books-2241631_960_720

Milyen új kérdések szerepelnek a felmérésben?

A kérdőívek összeállításakor figyelembe vettük az elmúlt évek olvasási szokásokat vizsgáló felméréseinek kérdéseit, hogy kirajzolódhassanak a regisztrálható trendek. Bekerültek ugyanakkor új kérdések is, amelyek a könyvtárhasználati, információkeresési és médiahasználati szokásokat befolyásoló változásokat igyekeznek követni. Így például a tartalomfogyasztásra vonatkozó válaszokból kiderült: a lakosság mintegy ötödét kitevő könyvolvasók mellett nyomtatott sajtóterméket a válaszadók több mint 30 százaléka, elektronikus sajtót 18,5 százaléka, elektronikus könyveket pedig 3,6 százaléka „fogyasztott” előző nap. Ma az emberek leggyakrabban e-maileket és rövid elektronikus szövegüzeneteket olvasnak. Közösségi oldalakat a lakosság 47,7 százaléka, e-maileket 37,5 százaléka, internetes portálokat 20,7 százaléka olvas naponta.

Újdonság a kutatásban az is, hogy most először óvodás korú gyerekeket is kérdeztünk, hogyan viszonyulnak az olvasáshoz. Ez látszólag paradoxon, de mi a mesehallgatást egyenértékűnek tekintettük az olvasással, vagyis a tartalomfogyasztás felé toltuk el a kutatást, nem kifejezetten a könyvolvasásra fókuszáltunk.

 

Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?

Az európai országokban általában északon és nyugaton többen olvasnak és többen járnak könyvtárba, mint délen és keleten. Általánosságban kijelenthető: ahol több az iskolázott ember, ott több az olvasó. Ez a kérdés a polgárosodás, a polgári társadalom fejlettségének mértékével is összefügg.

 

A kutatásból az derült ki, hogy legkevésbé a könyvtárban olvasnak ma az emberek. Még a buszon is többen olvasnak, mint ott.

Ez szerintem nem baj. Húsz évvel ezelőtt, amikor egyetemre jártam, az Országos Széchényi Könyvtár bejáratánál sorban álltunk a helyszámért, hogy bemehessünk. Ma jóval kevesebben ülnek az olvasótermekben, de a könyvtárhasználók száma nem csökkent. Napjainkban már nem feltétlenül az olvasni szeretők járnak a könyvtárba, hanem azok, akiknek információra van szükségük. Az interneten ugyanis nem érhető el minden: a szerzői jogi szabályozás a szerző halála után 70 évig védi a műveket. Ez alól két kivétel van, ha megvásárolták a szerzői jogokat, mint a Digitális Irodalmi Akadémia esetén, ahol 80 kortárs szerző művei érhetőek el, vagy ha a szerző – vagy jogtalan felhasználó – közzéteszi.


library-2128813_960_720

 

Mi az, ami segíti az olvasóvá nevelést?

A gyerekek olvasóvá válásában a rendszeres mesélés a legfontosabb. Azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak, majdnem biztos, hogy nem válnak olvasó felnőtté.

Az olvasás ugyanakkor önmagában nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy jobban érvényesüljünk az életben. Mi a könyvtári területen összegyűjtjük a jó gyakorlatokat. Ezek lényege az, hogy élményszerűvé teszik az olvasást és a könyvtárhasználatot. A Könyvtári Intézet műhelye abban segíthet, hogy összegyűjti és szétsugározza a jó gyakorlatokat. Ilyen például a papírszínház, amely megszeretteti a történetmondást a gyerekekkel, élményszerűvé teszi az olvasást, az író-olvasó találkozók, a beszélgetés egy-egy műről. Ezek olyan élményt adhatnak, amelyek elindítják a gyermeket az olvasóvá válás útján. Az idei Családok éve kapcsán érdemes erre is felhívni a pedagógusok és a könyvtárosok figyelmet.



B. Á.

Fotó: pixabay.hu


-------------------------------------------------------

A 10–14 éves korosztály kedvencei:

1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
3. J. K. Rowling: Harry Potter
4. Jeff Kinneys: Egy ropi naplója

A 14–18 éves korosztály kedvencei:

1. J. K. Rowling: Harry Potter
2. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
3. Stephenie Meyer: Alkonyat
4. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

5b4dbadaee040_original_masolata1

2018.07.17

A fesztivál szóról – majdnem – mindenkinek a Sziget jut eszébe. Arról pedig a szabadság, a világ másik tájáról „idetévedt”, vidám turisták hada, no, meg a szívben is dübörgő zene. A Sziget Fesztivál többek között az imént leírtakkal várja azokat, akik nem bánják, ha poros lesz a cipőjük, de valami olyat is kínál, amelyet kevesen próbálnak ki egy fesztiválon. Pedig bizony a Szigeten mozi is van. Idén ne hagyjátok ki!

_D0A4791_Copypalya

2018.07.17

Idén is fellép Palya Bea énekes a Művészetek Völgyében! Hogy mit is jelent neki ez a fesztivál? „Zenét, táncot, gyerekeket, felnőtteket, kapcsolódást, a természetnek és a kultúrának ezt a nagyon különleges egységét, amely nekem mindig szívdobogtató” – árulta el korábban az énekesnő a Kultúra.hu-nak. Mikor és hol találkozhatunk vele? Mi volt az első élménye a Völgyről? Tudd meg cikkünkből!

Ken_Hensley_kicsi_2

2018.07.17

A több mint negyed évszázados múlttal rendelkező Váci Világi Vigalom a város és a Dunakanyar egyik legrangosabb kulturális eseménye. A Madách Imre Művelődési Központ szervezésében július 20. és 22. között rendezik meg az összművészeti fesztivált, amely igazi közösségi élményként az ország minden tájáról vonzza a látogatókat. Koncertek, színházi előadások, kiállítások, gyerekműsorok várják többek között az érdeklődőket.

Már június óta teltházas előadásokkal zajlik a Budapesti Nyári Fesztivál a Margitszigeten és a Városmajorban, a több mint száz programot kínáló programsorozat keretében júliusban mutatják be A Cirkuszhercegnő című operettet. Kálmán Imre operettjét a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös produkciójaként láthatja a közönség. A darabot két alkalommal, július 20-án és 21-én játsszák a szabadtéri színpadon, ősztől pedig a Miskolci Nemzeti Színházban is látható lesz.

Csaknem száz külföldi hallgató érkezik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) július 22-én kezdődő Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem elnevezésű programjára. A tanórákat heti 40 órában, 5-10 tagú csoportokban, öt nyelvi szinten szervezik. A diákoknak gasztronómiai, fonetikai és sportklubot is szerveznek. A nyári egyetem harmadik hete alatt rendezik meg a tanároknak szóló módszertani továbbképzést, amelyre határon innen és túlról egyaránt érkeznek részvevők.

Több mint százhatvanezren látták január eleje és június vége között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékmentő akciója, az Értéktár program keretében megvásárolt és az ország múzeumaiban elhelyezett festményeket, gyűjteményeket. Az egri Dobó István Vármúzeumban eddig több mint tízezer látogató kereste fel a Fegyvermustra című, június 22-én nyílt interaktív, állandó kiállítást.

A Filmalap kezdeményezésére a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra nőhet a filmszakmai közvetett támogatás, vagyis az elszámolható filmgyártási költségek utáni adókedvezmény mértéke. A javaslat célja, hogy a magyar filmipar megőrizze vezető pozícióját, tovább növelje versenyképességét az európai filmgyártásban. A megemelt állami támogatás a kisebb költségvetésű, magyar kultúrát, történelmet bemutató filmalkotások megvalósulását is elősegíti.

George Clooneynak nagyobb volt a bevétele az elmúlt évben, mint bármely más színésznek valaha egy év alatt. A Forbes legjobban kereső hírességeinek listáján a második helyet megszerző Clooneyt a bokszoló Floyd Mayweathernek sikerült megelőznie. Az 57 éves Clooney a rangsort összeállító amerikai lap szerint 239 millió dollárt (67 milliárd forintot) keresett a 2017. június 1-jétől kezdődő évben.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma