GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.17

Bár a nyomtatott könyv egyeduralma a digitális korban megszűnt, az olvasás nem megy ki a divatból akkor sem, ha a szöveg újabb és újabb eszközökön, képernyőkön jelenik meg. Az olvasási szokások változásairól, médiahasználatról és a legnépszerűbb szerzőkről beszélgettünk dr. Tóth Mátéval, az Országos Széchényi Könyvtár Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának vezetőjével.

reading-book-cozy-chair-79697-1000x563


A hazai olvasási szokásokat először több mint ötven évvel ezelőtt vizsgálták. Ha az akkori adatokat összevetjük a folyamatban lévő, Az én könyvtáram projekt keretében készült, 2017-es mérés eredményeivel, mi a legszembetűnőbb változás?

Az első hazai kutatást a témában Mándi Péter végezte 1964-ben. Az általa feltett kérdéseket a mostani mérés során is feltettük, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk: mennyit és mit olvasnak az emberek, mire használják a könyvtárakat, mennyit néznek televíziót?

A legnagyobb változás az, hogy 1964 óta radikálisan lecsökkent a könyvolvasók száma, ugyanakkor új szövegfogyasztási szokások alakultak ki. A könyvolvasás kiegészült a digitális tartalomfogyasztással. Ez azt jelenti, hogy aki 50 évvel ezelőtt könyvet olvasott, az ma – a digitális világnak köszönhetően – a legkülönbözőbb formában olvas szövegeket, de a vizuális információk is jelen vannak a mindennapokban. Könyveket digitálisan is le lehet tölteni, de elenyésző számban érhetőek el a nyomtatottakhoz képest. A leglátványosabban a nyomtatott sajtó olvasása csökkent, hiszen a friss információk a hírportálokon hamarabb meg tudnak jelenni.

 

Kit tekinthetünk könyvolvasónak?

A kutatásunkban rendszeres könyvolvasónak azt tekintettük, aki évente 12 (átlagosan havonta egy) könyvet elolvas. A mérés szerint 1964-ben ez a lakosság 23 százaléka, 2000-ben 12 százaléka, 2017-ben pedig már csak hét százaléka volt. Nem olvasónak viszont az számít, aki egyetlen könyvet sem olvas el egy év alatt. Ez a szám 1964-ben 41 százalék volt, 2000-ben 52 százalék, 2017-ben pedig már csak 50 százalék. Az olvasás sok szociológiai, demográfiai tényező függvénye, így például a diplomások arányának növekedése magyarázatul szolgálhat arra, hogy a semmit nem olvasók száma sem nőtt a rendszeres olvasók számának növekedésével párhuzamosan.


books-2383396_960_720

 

Ma jellemzően a városi, fiatal, diplomás nők olvasnak a legtöbbet. Ez így volt 50 évvel ezelőtt is?

Így van: ez nem változott. Mi ezt az olvasó archetípusának nevezzük, aki jellemzően a szellemi foglalkozású, magasan iskolázott, fiatal nők közül kerül ki. A soha nem olvasók között a 60 év fölötti korosztály tagjai vannak a legnagyobb és a huszonévesek a legkisebb arányban. Iskolázottság szempontjából az emelhető ki, hogy a diplomás olvasók aránya három és félszeres a csak alapfokú végzettséggel rendelkezőkhöz képest.

 

Az internethasználat és az olvasás között van összefüggés?

Az látszik, hogy aki szinte folyamatosan online van, az kevesebb könyvet olvas. De az is, aki egyáltalán nem használ internetet. Érdekes, hogy a ’70-es, ’80-as években nagyjából ugyanez volt érvényes a televíziózásra. A különbség az, hogy a televízióval ellentétben az interneten a szöveges információk nagyobb arányban vannak jelen, ezért az olvasás és a szövegértés soha nem volt olyan fontos, mint most. A szövegértés és az információkeresés képessége egyre inkább felértékelődik.

 

Mit lehet elmondani a legnépszerűbb szerzőkről?

A kulturális kínálat jelentős bővülése miatt ma már sokkal kevesebb említéssel is be tud kerülni egy szerző a top 10-be. Jókait 1964-ben az olvasók 16,2 százaléka említette mint legutóbb olvasott szerzőt, akkor ő volt a legolvasottabb. Ehhez képest 2017-ben Danielle Steel 3,1 százalékkal volt a legnépszerűbb.

Az utóbbi évtizedben az olvasói ízlés nem változott jelentősen: a legkedveltebb szerzők között a tavalyi felmérésen is nagyjából ugyanazokat a neveket említették: Jókait, Mikszáthot, Danielle Steelt, Lőrinc L. Lászlót, Rejtő Jenőt. A klasszikusok ilyen magas arányú említése azzal is magyarázható, hogy aki ma már nem olvas, de korábbi olvasmányairól van emléke, azokat a szerzőket említi, akiket akár évtizedekkel korábban olvasott.


books-2241631_960_720

Milyen új kérdések szerepelnek a felmérésben?

A kérdőívek összeállításakor figyelembe vettük az elmúlt évek olvasási szokásokat vizsgáló felméréseinek kérdéseit, hogy kirajzolódhassanak a regisztrálható trendek. Bekerültek ugyanakkor új kérdések is, amelyek a könyvtárhasználati, információkeresési és médiahasználati szokásokat befolyásoló változásokat igyekeznek követni. Így például a tartalomfogyasztásra vonatkozó válaszokból kiderült: a lakosság mintegy ötödét kitevő könyvolvasók mellett nyomtatott sajtóterméket a válaszadók több mint 30 százaléka, elektronikus sajtót 18,5 százaléka, elektronikus könyveket pedig 3,6 százaléka „fogyasztott” előző nap. Ma az emberek leggyakrabban e-maileket és rövid elektronikus szövegüzeneteket olvasnak. Közösségi oldalakat a lakosság 47,7 százaléka, e-maileket 37,5 százaléka, internetes portálokat 20,7 százaléka olvas naponta.

Újdonság a kutatásban az is, hogy most először óvodás korú gyerekeket is kérdeztünk, hogyan viszonyulnak az olvasáshoz. Ez látszólag paradoxon, de mi a mesehallgatást egyenértékűnek tekintettük az olvasással, vagyis a tartalomfogyasztás felé toltuk el a kutatást, nem kifejezetten a könyvolvasásra fókuszáltunk.

 

Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?

Az európai országokban általában északon és nyugaton többen olvasnak és többen járnak könyvtárba, mint délen és keleten. Általánosságban kijelenthető: ahol több az iskolázott ember, ott több az olvasó. Ez a kérdés a polgárosodás, a polgári társadalom fejlettségének mértékével is összefügg.

 

A kutatásból az derült ki, hogy legkevésbé a könyvtárban olvasnak ma az emberek. Még a buszon is többen olvasnak, mint ott.

Ez szerintem nem baj. Húsz évvel ezelőtt, amikor egyetemre jártam, az Országos Széchényi Könyvtár bejáratánál sorban álltunk a helyszámért, hogy bemehessünk. Ma jóval kevesebben ülnek az olvasótermekben, de a könyvtárhasználók száma nem csökkent. Napjainkban már nem feltétlenül az olvasni szeretők járnak a könyvtárba, hanem azok, akiknek információra van szükségük. Az interneten ugyanis nem érhető el minden: a szerzői jogi szabályozás a szerző halála után 70 évig védi a műveket. Ez alól két kivétel van, ha megvásárolták a szerzői jogokat, mint a Digitális Irodalmi Akadémia esetén, ahol 80 kortárs szerző művei érhetőek el, vagy ha a szerző – vagy jogtalan felhasználó – közzéteszi.


library-2128813_960_720

 

Mi az, ami segíti az olvasóvá nevelést?

A gyerekek olvasóvá válásában a rendszeres mesélés a legfontosabb. Azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak, majdnem biztos, hogy nem válnak olvasó felnőtté.

Az olvasás ugyanakkor önmagában nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy jobban érvényesüljünk az életben. Mi a könyvtári területen összegyűjtjük a jó gyakorlatokat. Ezek lényege az, hogy élményszerűvé teszik az olvasást és a könyvtárhasználatot. A Könyvtári Intézet műhelye abban segíthet, hogy összegyűjti és szétsugározza a jó gyakorlatokat. Ilyen például a papírszínház, amely megszeretteti a történetmondást a gyerekekkel, élményszerűvé teszi az olvasást, az író-olvasó találkozók, a beszélgetés egy-egy műről. Ezek olyan élményt adhatnak, amelyek elindítják a gyermeket az olvasóvá válás útján. Az idei Családok éve kapcsán érdemes erre is felhívni a pedagógusok és a könyvtárosok figyelmet.



B. Á.

Fotó: pixabay.hu


-------------------------------------------------------

A 10–14 éves korosztály kedvencei:

1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
3. J. K. Rowling: Harry Potter
4. Jeff Kinneys: Egy ropi naplója

A 14–18 éves korosztály kedvencei:

1. J. K. Rowling: Harry Potter
2. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
3. Stephenie Meyer: Alkonyat
4. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

plakat003

Kapuk_kiallitas-megnyito

2019.03.23

Korábbi úszóolimpikon, Máté Hunor festőművész kiállítása nyílt meg Kapuk címmel a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen március 22-én. A festményekből és bronzszobrokból álló tárlat alkotásai között megjelenik az átjárást szimbolizáló kapu tematikája, és visszaköszönnek a művész sportélményei is.

kolonits_klara_foto_eder_vera

2019.03.23

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, miért figyelemreméltóak ezek az alkotások.

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma