Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.04.17

Bár a nyomtatott könyv egyeduralma a digitális korban megszűnt, az olvasás nem megy ki a divatból akkor sem, ha a szöveg újabb és újabb eszközökön, képernyőkön jelenik meg. Az olvasási szokások változásairól, médiahasználatról és a legnépszerűbb szerzőkről beszélgettünk dr. Tóth Mátéval, az Országos Széchényi Könyvtár Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának vezetőjével.

reading-book-cozy-chair-79697-1000x563


A hazai olvasási szokásokat először több mint ötven évvel ezelőtt vizsgálták. Ha az akkori adatokat összevetjük a folyamatban lévő, Az én könyvtáram projekt keretében készült, 2017-es mérés eredményeivel, mi a legszembetűnőbb változás?

Az első hazai kutatást a témában Mándi Péter végezte 1964-ben. Az általa feltett kérdéseket a mostani mérés során is feltettük, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk: mennyit és mit olvasnak az emberek, mire használják a könyvtárakat, mennyit néznek televíziót?

A legnagyobb változás az, hogy 1964 óta radikálisan lecsökkent a könyvolvasók száma, ugyanakkor új szövegfogyasztási szokások alakultak ki. A könyvolvasás kiegészült a digitális tartalomfogyasztással. Ez azt jelenti, hogy aki 50 évvel ezelőtt könyvet olvasott, az ma – a digitális világnak köszönhetően – a legkülönbözőbb formában olvas szövegeket, de a vizuális információk is jelen vannak a mindennapokban. Könyveket digitálisan is le lehet tölteni, de elenyésző számban érhetőek el a nyomtatottakhoz képest. A leglátványosabban a nyomtatott sajtó olvasása csökkent, hiszen a friss információk a hírportálokon hamarabb meg tudnak jelenni.

 

Kit tekinthetünk könyvolvasónak?

A kutatásunkban rendszeres könyvolvasónak azt tekintettük, aki évente 12 (átlagosan havonta egy) könyvet elolvas. A mérés szerint 1964-ben ez a lakosság 23 százaléka, 2000-ben 12 százaléka, 2017-ben pedig már csak hét százaléka volt. Nem olvasónak viszont az számít, aki egyetlen könyvet sem olvas el egy év alatt. Ez a szám 1964-ben 41 százalék volt, 2000-ben 52 százalék, 2017-ben pedig már csak 50 százalék. Az olvasás sok szociológiai, demográfiai tényező függvénye, így például a diplomások arányának növekedése magyarázatul szolgálhat arra, hogy a semmit nem olvasók száma sem nőtt a rendszeres olvasók számának növekedésével párhuzamosan.


books-2383396_960_720

 

Ma jellemzően a városi, fiatal, diplomás nők olvasnak a legtöbbet. Ez így volt 50 évvel ezelőtt is?

Így van: ez nem változott. Mi ezt az olvasó archetípusának nevezzük, aki jellemzően a szellemi foglalkozású, magasan iskolázott, fiatal nők közül kerül ki. A soha nem olvasók között a 60 év fölötti korosztály tagjai vannak a legnagyobb és a huszonévesek a legkisebb arányban. Iskolázottság szempontjából az emelhető ki, hogy a diplomás olvasók aránya három és félszeres a csak alapfokú végzettséggel rendelkezőkhöz képest.

 

Az internethasználat és az olvasás között van összefüggés?

Az látszik, hogy aki szinte folyamatosan online van, az kevesebb könyvet olvas. De az is, aki egyáltalán nem használ internetet. Érdekes, hogy a ’70-es, ’80-as években nagyjából ugyanez volt érvényes a televíziózásra. A különbség az, hogy a televízióval ellentétben az interneten a szöveges információk nagyobb arányban vannak jelen, ezért az olvasás és a szövegértés soha nem volt olyan fontos, mint most. A szövegértés és az információkeresés képessége egyre inkább felértékelődik.

 

Mit lehet elmondani a legnépszerűbb szerzőkről?

A kulturális kínálat jelentős bővülése miatt ma már sokkal kevesebb említéssel is be tud kerülni egy szerző a top 10-be. Jókait 1964-ben az olvasók 16,2 százaléka említette mint legutóbb olvasott szerzőt, akkor ő volt a legolvasottabb. Ehhez képest 2017-ben Danielle Steel 3,1 százalékkal volt a legnépszerűbb.

Az utóbbi évtizedben az olvasói ízlés nem változott jelentősen: a legkedveltebb szerzők között a tavalyi felmérésen is nagyjából ugyanazokat a neveket említették: Jókait, Mikszáthot, Danielle Steelt, Lőrinc L. Lászlót, Rejtő Jenőt. A klasszikusok ilyen magas arányú említése azzal is magyarázható, hogy aki ma már nem olvas, de korábbi olvasmányairól van emléke, azokat a szerzőket említi, akiket akár évtizedekkel korábban olvasott.


books-2241631_960_720

Milyen új kérdések szerepelnek a felmérésben?

A kérdőívek összeállításakor figyelembe vettük az elmúlt évek olvasási szokásokat vizsgáló felméréseinek kérdéseit, hogy kirajzolódhassanak a regisztrálható trendek. Bekerültek ugyanakkor új kérdések is, amelyek a könyvtárhasználati, információkeresési és médiahasználati szokásokat befolyásoló változásokat igyekeznek követni. Így például a tartalomfogyasztásra vonatkozó válaszokból kiderült: a lakosság mintegy ötödét kitevő könyvolvasók mellett nyomtatott sajtóterméket a válaszadók több mint 30 százaléka, elektronikus sajtót 18,5 százaléka, elektronikus könyveket pedig 3,6 százaléka „fogyasztott” előző nap. Ma az emberek leggyakrabban e-maileket és rövid elektronikus szövegüzeneteket olvasnak. Közösségi oldalakat a lakosság 47,7 százaléka, e-maileket 37,5 százaléka, internetes portálokat 20,7 százaléka olvas naponta.

Újdonság a kutatásban az is, hogy most először óvodás korú gyerekeket is kérdeztünk, hogyan viszonyulnak az olvasáshoz. Ez látszólag paradoxon, de mi a mesehallgatást egyenértékűnek tekintettük az olvasással, vagyis a tartalomfogyasztás felé toltuk el a kutatást, nem kifejezetten a könyvolvasásra fókuszáltunk.

 

Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?

Az európai országokban általában északon és nyugaton többen olvasnak és többen járnak könyvtárba, mint délen és keleten. Általánosságban kijelenthető: ahol több az iskolázott ember, ott több az olvasó. Ez a kérdés a polgárosodás, a polgári társadalom fejlettségének mértékével is összefügg.

 

A kutatásból az derült ki, hogy legkevésbé a könyvtárban olvasnak ma az emberek. Még a buszon is többen olvasnak, mint ott.

Ez szerintem nem baj. Húsz évvel ezelőtt, amikor egyetemre jártam, az Országos Széchényi Könyvtár bejáratánál sorban álltunk a helyszámért, hogy bemehessünk. Ma jóval kevesebben ülnek az olvasótermekben, de a könyvtárhasználók száma nem csökkent. Napjainkban már nem feltétlenül az olvasni szeretők járnak a könyvtárba, hanem azok, akiknek információra van szükségük. Az interneten ugyanis nem érhető el minden: a szerzői jogi szabályozás a szerző halála után 70 évig védi a műveket. Ez alól két kivétel van, ha megvásárolták a szerzői jogokat, mint a Digitális Irodalmi Akadémia esetén, ahol 80 kortárs szerző művei érhetőek el, vagy ha a szerző – vagy jogtalan felhasználó – közzéteszi.


library-2128813_960_720

 

Mi az, ami segíti az olvasóvá nevelést?

A gyerekek olvasóvá válásában a rendszeres mesélés a legfontosabb. Azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak, majdnem biztos, hogy nem válnak olvasó felnőtté.

Az olvasás ugyanakkor önmagában nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy jobban érvényesüljünk az életben. Mi a könyvtári területen összegyűjtjük a jó gyakorlatokat. Ezek lényege az, hogy élményszerűvé teszik az olvasást és a könyvtárhasználatot. A Könyvtári Intézet műhelye abban segíthet, hogy összegyűjti és szétsugározza a jó gyakorlatokat. Ilyen például a papírszínház, amely megszeretteti a történetmondást a gyerekekkel, élményszerűvé teszi az olvasást, az író-olvasó találkozók, a beszélgetés egy-egy műről. Ezek olyan élményt adhatnak, amelyek elindítják a gyermeket az olvasóvá válás útján. Az idei Családok éve kapcsán érdemes erre is felhívni a pedagógusok és a könyvtárosok figyelmet.



B. Á.

Fotó: pixabay.hu


-------------------------------------------------------

A 10–14 éves korosztály kedvencei:

1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
3. J. K. Rowling: Harry Potter
4. Jeff Kinneys: Egy ropi naplója

A 14–18 éves korosztály kedvencei:

1. J. K. Rowling: Harry Potter
2. Leiner Laura: A Szent Johanna gimi
3. Stephenie Meyer: Alkonyat
4. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

01_szebeni

2019.06.16

Szebeni András számtalan elismerést begyűjtött az elmúlt 50 évben: otthonában sorakozik Balogh Rudolf-díj, Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytoll-díja, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismerés is. Ezek mellé nemrég megkapta a Capa Központ által 2018-ban alapított Fotóriporteri Életműdíjat is. Az ő képeiből mutatunk be néhányat.

Woyczeck_Nemzeti

2019.06.15

A Nemzeti Színház Woyzeck című darabja lett a legjobb előadás a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), amelynek díjait szombaton adták át a pécsi Kodály Központban. A legjobb rendezésért járó díjat Sebestyén Aba, a budapesti Radnóti Színház 10 című darabjának rendezője, legjobb női főszereplő díját Szirtes Ági, a legjobb férfi főszereplőjét Horváth Lajos Ottó és Trill Zsolt kapta. A szakmai zsűri összesen tizennégy díjat ítélt oda.

open-book-1428428_1280

2019.06.15

A kilencvenedik Ünnepi Könyvhét idén sem múlja alul a minden évben megszokott magas színvonalat, a gyerekkönyvektől a szépirodalmi műveken át a könnyed nyári olvasmányokig bárki megtalálja a neki megfelelőt. Nézzük, milyen hat szépirodalmi könyvet ajánlunk az idén is gazdag termésből.

A 69 éves spanyol rendező az 1980-as években kezdte pályafutását. Legismertebb filmjei között szerepel az Asszonyok az idegösszeomlás szélén, a Mindent anyámról és a Volver. Legutóbbi, Fájdalom és dicsőség című filmjét a cannes-i filmfesztiválon mutatták be. A produkció főszerepét alakító Antonio Banderas a legjobb színész díját kapta. A velencei filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik meg.

A mexikói kormány azzal vádolja a Carolina Herrera divatházat, hogy Resort 2020 nevű kollekciójában mexikói kulturális motívumokat használt fel. A mexikói kormány új tervében szerepel, hogy az őslakos közösségek megkapják a jogot arra, hogy kultúrájuk elemeiről maguk rendelkezzenek, hogy megakadályozzák „hagyományos művészetük plagizálását". A Carolina Herrera szóvivője szerint a divatház elismeri, hogy a kollekciót „a kultúra gazdag színei és művészi technikái" inspirálták.

A régóta kihalt trilobitára a Kenguru-szigeten találtak rá, csupán 30 kilométerre Ausztrália partjától. A trilobiták vagy háromkaréjú ősrákok mintegy 270 millió éve haltak ki. Az újonnan felfedezett faj a Redlichia rex nevet kapta. Harminc centiméteresre is megnőtt, ezzel ez a kabriumi robbanás legnagyobb trilobitafaja, melyet Ausztráliában találtak. A Redlichia rex példányait a Dél-Ausztrália Múzeumban mutatják majd be.

Palatinus 1919-ben átadtásakor 5000 négyzetméternyi egybefüggő vízfelületével Európa legnagyobb szabadtéri medencéjének számított. A fürdőnbek volt gyógyvizes és hullámmedencéje, az utóbbit mind a mai napig ugyanaz a szerkezet üzemelteti. A margitszigeti strand nagyon népszerű volt, egy-egy nyári napon több mint tízezer ember váltott jegyet, ezért volt szükség arra, hogy az 1930-as években bővítsék. A Palatinus népszerű a külföldi turisták körében is: napjainkban a nyári időszakban akár a 40 százalékot is elérheti az arányuk a látogatók között.

Leonard Cohen több mint 50 szerelmeslevele, amelyet a So Long, Marianne című szám múzsájának címzett, 876 ezer dollárért, azaz 250 millió forintért kelt el június 13-án a Christie's árverésén. Az 1960-as évekből származó levelekből megismerhető a művész és Marianne Ihlen szerelmének krónikája. Ebben az időszakban vált Cohen nehezen élő költőből sikeres és híres dalszerző-zenésszé. A levelezést a Christie's előzetes becsléseinek ötszöröséért vásárolták meg.

15. alkalommal rendezi meg a Győri Balett a magyar hivatásos táncegyüttesek legnagyobb országos seregszemléjét: a Magyar Táncfesztivált, melyen a néptánctól a kortárs táncokon át a klasszikus balettig szinte valamennyi műfajban kínálnak előadásokat hazai és nemzetközi társulatok közreműködésével.

Magyar_Nemzeti_Balett_A_tokeletesseg_szedito_ereje

Több hónapon át tartó előadás- és beszélgetéssorozattal idézi meg Budapesten a száz éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadar művészetét a Csontváry Emlékműterem és Műhely Kulturális Egyesület. A június 19-én kezdődő sorozaton neves szakemberek tematikus előadásai vezetik végig az érdeklődőket a festő életútján, szakmai és személyes megközelítésből egyaránt.

A Zagar, a Mörk, a Kistehén, Csemer Boggie és a 30Y ad koncertet a Hey, June! idei sorozatában. A Müpa 2010-ban indult nyárindító könnyűzenei fesztiválja idén június 17-től 25-ig tart.

Személyes történeteikkel idézik fel az 1980-as, 1990-es éveket a Szabadságkoncert művészei, akik a rendszerváltoztatás 30. évfordulója alkalmából lépnek színpadra június 16-án, a Hősök terére szervezett nagyszabású előadáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma