2018.09.14

Az elmúlt hónapokban számtalan olyan művet mutattunk be, melyeket szívesen vennének kezükbe a Jane Austen-rajongók. De milyen regények születtek hazánkban, a magyarok tollából akkor, amikor Jane Austen írta történeteit? Ki nálunk a magyar romantikus regény megteremtője? Cikkünkből kiderül! Izgalmas műveket ajánlunk a 18. és a 19. századból!

1.

Dugonics András: Etelka

Az első magyar regény: az Etelka teljes címe így szólt: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt, Árpád és Zoltán Fejedelmink ideikben. A művet Dugonics András piarista szerzetes írta 1786-ban. A regényben rengeteg politikai célzást bújtatott II. József németesítési törekvéseire, erőszakos rendeleteire reagálva. Így a budai cenzor nem is vállalta az engedélyeztetését. Végül egy bécsi cenzor hagyta jóvá a megjelenést, így 1788-ban már kézbe vehette a közönség a kötetet. A regény sikerét mutatja, hogy az első ezer példány egy év alatt elkelt. Az Etelka név is divatba jött, a könyvet pedig többször is kiadták. A politikai utalásokon túl maga a történet egy szerelmes pár egymásra találásáról szól, és a honfoglalás idejére, Árpád fejedelem ünnepségére repíti vissza az olvasókat.

 

blond-1866951__340
Fotó: pixabay.com


2.

Kármán József: Fanni hagyományai

Kiemelkedik az első magyar regények közül Kármán József Fanni hagyományai című műve is, amely egy naplóregény. „Kétszáz évvel ezelőtt, 1794 őszén írta regényét Kármán. Már lerombolták a Bastille-t, de még élt Martinovics Ignác. Éppenhogy csak beszélni tudó kisgyerek volt Kölcsey Ferenc, Széchenyi István a cenki kastély udvarán első csizmácskáját koptatta, Vörösmarty Mihály még meg sem született. Közeledett a századforduló; az emberek reménykedtek: ami jön, jobb lesz, mint ami elmúlt. S a fiatal lányok, akik nem mertek szembeszállni az életútjukat ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban olvasták Fanni szomorú történetét. Vagy belelapoztak, egy-egy mondaton tétován megállt a tekintetük s aztán olvasatlanul félredobták: nem akartak tükörbe nézni” – írja a műről Szigethy Gábor az előszóban. Mint megjegyzi: „ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját – az első igazi magyar regényt – Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk: a hozományuk. Egyetlen lehetőségük: az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság – ez várt a szófogadó engedelmesekre. S aki szembeszállt a családi akarattal, akinek érzelmei, szerelme, szabadsága volt a fontos, az vagy nyomorultan, szegényen s rejtőzködve élt, mint Kármán regényében az özvegy sorsra jutott, jósorsából kikopott báróné, vagy szégyene, magánya, reménytelenül szertefoszlott álmai sírba vitték, mint a boldogságra vágyó, csillogó szívű, szerelmét szerelemmel szerető Fannit.”

 

Kármán József Pesten, Pozsonyban, Bécsben tanult, de a jogi kar elvégzése után Pestre költözött. Szerette volna, ha Pest-Buda a magyar irodalmi és szellemi élet központja lesz, ez a cél vezértelte akkor is, amikor barátaival, Pajor Gáspárral és Schedius Lajossal irodalmi folyóiratot indított Uránia címmel. Magát a regényt is a saját maga által szerkesztett folyóiratban jelentette meg.

 

vintage-1077958_960_720
Fotó: pixabay.com


3.

Fáy András: Bélteky-ház

Az első magyar társadalmi regénynek tartják Fáy András Bélteky-ház című művét. A könyvben a szerelmi szál mellett felbukkannak a reformkor újító eszméi, a reformkori Magyarország jellegzetes problémái, alakjai is. Fáy András politikus, nemzetgazda és író volt, a reformkor irodalmi mozgalmainak egyik legaktívabb tagjaként tevékenykedett, többek között a Kisfaludy Társaság igazgatójaként is. Szemere Pál így nevezte „a haza mindenese”, Mikszáth Kálmán pedig ezt írta a Bélteky-ház előszavában róla: „Korszerű eszméket szór szét, égető feladatokat vet föl, humorral vagy éles gúnynyal ostorozza a nemzeti hibákat, parabolákban és állati cselekményekben, úgy mint egykor Aesopus. – Csakhogy Aesopus pusztán mesélt és tanított, Fáy pedig azonfelül politizált és rázogatta az alvó nemzetet”. Mikszáth rátér az első magyar társadalmi regényére is: „1832-ben jelenik meg legkiválóbb munkája a Bélteky ház két kötetben. Az első magyar regény, mely a magyar társadalmi életbe markol bele merészen. Mintegy gitár kiséret ez a regény a Széchenyi reformokat sürgető menydörgő szózataihoz. Élénk és meglepően találó színekkel vannak rajzolva a maradi alakok, egyszersmind bemutatva mintegy ellentétképen a jövő Magyarország emberei is, mint a hajnövesztő szerek kínálásánál egymás mellett szemlélhetőleg a kopasz és a Loreley-hajú fejek.”



4.

Jósika Miklós: Abafi

Jósika Miklós bárót a magyar romantikus regény megteremtőjeként tartják számon. Bár elsőként a Zólyomit írta meg, baráti tanácsra mégis az Abafit jelentette meg korábban, 1836-ban Pesten. A ma is szórakoztató, romantikus történet már első megjelenésekor hatalmas sikert aratott. Jósika Miklós írásával a magyar történelmi regény útját jelölte ki, és nagy hatással volt rá Walter Scott. Az Abafi, Jósika Miklós legismertebb történelmi regénye azonban – ha Walter Scott műveinek mintájára készült is – új világot teremtett a magyar prózában.

 

Az Abafi a 16. század végének Erdélyébe viszi magával az olvasókat. Ahogy a könyv fülszövegében írják: A rossz társaságba keveredett lovag úrfit egy fogadalma jó útra téríti. Rádöbben arra, mivel tartozik hazájának, és meg is tesz Erdélyért mindent, mind a közéletben, mind a csatamezőn. Derekasságáért el is nyeri három asszony és egy lány szerelmét. A törökellenes harcok és a lovagi párbajok hősének a szíve azonban Krisztierna fejedelemasszonyé… Hogyan áll helyt a szilárd jellemű, vitéz nemesifjú ebben a minden eddiginél veszélyesebb helyzetben? Hogyan sietnek segítségére szerelmei, ezek az áldozatos szívű, kitűnő teremtések? A regény meseszövése érdekes, tele számtalan titokzatos fordulattal.

 

blur-1869579_960_720
Fotó: pixabay.com


5.

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya

Kemény Zsigmondot, mint regényírót, legtöbbször Jókai Mórral szokták párhuzamba állítani, elsősorban azt mutatva be ezzel, miben különbözött a két, 1800-as évek közepén alkotó szerző: „Jókai a romantikus, Kemény a realista; Jókai az optimista, Kemény a pesszimista; Jókai az áradó könnyedséggel alkotó, Kemény az örökös gyötrődő; Jókai az örök népszerű, Kemény mindig az elmélyült keveseké; Jókai a közönség kedvence és a kritikusok célpontja, Keményért lelkesednek a kritikusok, még azok is, akik nem értenek egyet eszméivel, de nagy közönsége sohase volt” – olvasható a mek.oszk.hu oldalon.

 

A szerző ma is izgalmas regénye az Özvegy és leánya, amely az Abafihoz hasonlóan szintén a történelmi Er­dély­be repíti az olvasóit. Rá­kó­czi György fe­je­de­lem ko­rá­ba pillanthatunk be az olvasmányos, fordulatokban gazdag történet segítségével. Ahogy a fülszövegben olvashatjuk: A regény központi hőse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerző szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyűlölettől fűtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hőseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerűnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el. A regény bővelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzőkészséggel párosulnak. A szerző kivételes lélekábrázoló készsége, a lelki motiválások erőssége ebben a művében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen művészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.



Ha még többet szeretnél olvasni a korról, melyben a fenti regények íródtak, akkor kattints IDE!

 

Ha szeretnél még hasonló regényeket olvasni, akkor kattints IDE!


 

Összeállította: Wéber Anikó

_D0A0127_Copy

2018.09.24

Bátor hangokat mutatott be Kárpátaljáról a MANK Nonprofit Kft. Alkotóművészeti Szalon című sorozata, amelyet szeptember 21-én már 15. alkalommal rendeztek meg a Cseh Tamás Archívumban. Két fiatal tehetséggel beszélgettek: Shrek Tímea íróval, az Előretolt Helyőrség folyóirat kárpátaljai változatának szerkesztőjével és Marcsák Gergely költő, zenésszel.

X_ARendszerbolTorolve2_masolata

2018.09.24

Két nemzetközi fesztiválra is meghívást kapott a Liza, a rókatündér rendezőjének új filmje, az X – A rendszerből törölve. Ujj Mészáros Károly thrillerének világpremierje az október 12. és 21. között zajló A kategóriás Varsó Nemzetközi Filmfesztiválon lesz, ahol versenybe válogatták a filmet. A film az amerikai közönség előtt az október 10-én kezdődő 54. Chicago Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozik be.

Alpok_II.-2017

2018.09.24

„Ha össze kellene foglalnom műveim célját, akkor talán leginkább megállásra, csendre és elmélyedésre hívnak” – mondta Kelemen Bíborka képzőművész a Kultúra.hu-nak, akinek munkáival szeptember 24-én, a Nemzeti Kulturális Alap 25 év, 25 nap, 25 esemény című rendezvénysorozatán találkozhatunk az NKA Fesztiválhajón. A 25 éves alkotó művészettörténetet tanult, jelenleg képgrafika szakon alkot.

Elindult a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Hangfoglaló turné. A programsorozat első állomása a szolnoki Tisza moziban a két éve elhunyt Somló Tamás életét bemutató emlékkiállítás megnyitója volt szeptember 23-án. Az NKA 25 évét egy több művészeti ágat felvonultató vidéki klubturnéval, koncertekkel, kiállításokkal, filmvetítésekkel, könyvbemutatóval és szakmai beszélgetések sorozatával ünnepli a Hangfoglaló Program. A rendezvénysorozat keretében több, korábban az NKA által támogatott zenekar lép fel. A programsorozat Szolnok után Veszprémbe, Gödöllőre, Debrecenbe, Nagyváradra, Szegedre és Miskolcra is eljut, majd október 13-án ér véget a pécsi, illetve a győri helyszínen.

Cary Fukunaga rendezi a 25. Bond-filmet – jelentették be szeptember 20-án a 007-es filmek producerei, Michael G. Wilson és Barbara Broccoli. Az amerikai Fukunaga rendezte a Netflix új feketekomédia-sorozatát, a Maniacot Emma Stone és Jonah Hill főszereplésével, 2015-ben pedig az Idris Elba közreműködésével készült Beasts of No Nation című produkciót.

Két évforduló az apropója annak, hogy Szergej Rahmanyinov áll a fókuszában az először megszervezett Orosz Zenei Fesztiválnak szeptember 29. és október 6. között Budapesten és Debrecenben. A fesztiválon közreműködő művészek között lesz Szabó Marcell mellett Perényi Miklós, Farkas Gábor, Kolonits Klára, Anatolij Fokanov, Zsoldos Bálint, Virág Emese, a moszkvai Rahmanyinov Trió, Balogh Ádám, Razvaljeva Anasztázia és a Kruppa Kvartett.

Átadták a Hegyvidéki Kulturális Szalon új épületét, amely elsősorban a XII. kerület lakóit várja változatos kulturális és közösségi programokkal. Az ünnepségen Áder János köztársasági elnök kiemelte: az új épület évente több mint 1500 változatos tematikájú eseménynek ad majd otthont, a munka „hihetetlen elszántságot, szorgalmat, hozzáértést igényel az itt dolgozóktól”.

Tizennégy kortárs kárpátaljai festőművész huszonnégy alkotásából nyílt időszaki tárlat Győr legújabb kiállítóhelyén, az Újvárosi Közösségi és Kiállítótérben szeptember 19-én. Az időszaki kiállításon Kopriva Attila, Erfán Ferenc, Micska Zoltán, Klisza János, Réti János, Kulin Ágnes, Tóth Róbert, Ihor Lucenko, Biba Szergej, Kalitics Erika, Iváncsó András, Jurij Szelevickij, Villásek Tibor és Sándor Olexandr művei láthatók.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma