IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.11.08

Egy 1990-es években játszódó kamaszkori fejlődésregény, Nicolas Mathieu Leurs enfants après eux (Utánuk a gyerekeik) című műve kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. A 40 éves szerzőnek ez a második regénye, a könyvkiadónak pedig hat év alatt a negyedik Goncourt-díjjal jutalmazott műve.

Az Actes Sud kiadó gondozásában megjelent 400 oldalas mű szociális és politikai látlelet Franciaország perifériális keleti részén, az elszegényedő vidék és a nagyvárosok peremén felnövő fiatalokról. „Ez a díj feltehetően megváltoztatja az életemet. Oscar fiamra gondolok. Ilyen esetekben visszatérünk a gyökerekhez, a családomra, a szüleimre, a városra, ahol születtem, Epinalra, a regényben szereplő emberekre gondolok. Ez mind most hirtelen előjön” – mondta Nicolas Mathieu, amikor megérkezett az eredményhirdetés helyszínére, a párizsi Drouant étteremhez.


image-1359721-860_poster_16x9-vaxd-1359721
Nicolas Mathieu
Fotó: tellerreport.com

 

A szerző saját bevallása szerint egy fejlődésregény mindig az illúziók elvesztésének története. Regényében egy csapat kamasz életét követi négy nyáron át 1992-ben, 1994-ben, 1996-ban és 1998-ban egy képzeletbeli kelet-franciaországi városban, Heillange-ban, amelyben könnyű ráismerni az elszegényedő keleti volt ipari városokra, amelyek a globalizáció veszteseinek számítanak. A regény fiatal hősei 14 évesen arról álmodoznak, hogy „lelépnek innen”, a nyarakat pedig az olajszagú városszéli tóparton töltik abban reménykedve, hogy „történik valami”.

 

A regénye főhőse, Anthony, akinek apja volt gyári munkásként a napjait kertészkedéssel, ivással és gyűlölködéssel tölti. A regény azt sugallja, hogy az illúziók elvesztése után a kamaszokra is hasonló sors vár. „Arról a világról akartam mesélni, ahonnan származom. Ez egy irodalmi és politikai kísérlet. Amint arról beszélünk, hogyan élnek az emberek, hogyan szeretnek, politikai tettet hajtunk végre. Természetesen kicsit én is benne vagyok a regényben. Megpróbáltam rekonstruálni a jelen időt, megérteni, hogyan is élünk. Ez a részleteken keresztül történik, a lehető legjobban beillesztve a valóságba” – mondta a szerző.


arton30282-631ac
Leurs enfants après eux (Utánuk a gyerekeik)
Fotó: bibliosurf.com

 

A másik legjelentősebb francia irodalmi elismerést, a főként formai újításokért adományozott Renaudot-díjat a zsűri Valérie Manteau-nak ítélte Le sillon (A barázda) című regényéért, amely a 2007-ben meggyilkolt Hrant Dink örmény származású török újságíróról szól. A zsűri különdíjat adományozott Philippe Lançon Le lambeau (A foszlány) című regényének, amely az év egyik legnagyobb könyvsikere Franciaországban. A regény a hét elején megkapta a Femina-díjat is.

 

Philippe Lançon, a Libération című napilap publicistája 2015. január 7-én a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében tartózkodott, amikor Allah Akbar felkiáltással dzsihadisták behatoltak és 12 embert megöltek. Egy golyó az írót is arcon találta, aki a terroristák távozásáig a földön fekve halottnak tetette magát. A történet a merénylet előtti este kezdődik, amelyet a szerző színházban töltött. Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátékát nézte meg, amelyben a puritán Malvolio „meg akarja büntetni az élvezeteknek és érzelmeknek élő embereket annak a jónak nevében, ami képviselni gondol, és isten nevében mindent rosszat megenged magának ennek eléréséhez”. Ami viszont Shakespeare-nél csak álom volt, az a szerző életében rémálommá válik másnap. A mű hatvan oldalon keresztül szinte egy szuszra idézi fel a Charlie Hebdo elleni támadást minden részletét.


philippe-lancon-lambeau-charlie-hebdo
Philippe Lançon
Fotó: causeur.fr

 

„Forgattam a nyelvemet a számban és az éreztem, hogy a repeszekre szétesett fogaim lebegnek mindenhol” – emlékszik vissza Lançon. „Később tudtam meg, hogy a szerkesztőség vérben úszott, de én benne fürdőztem, szinte semmit nem láttam” – olvasható a mű elején. A szerző számára azonban a neheze csak ezután következik. Lançon a kórházba szállítását követően elveszítette eszméletét. Szétroncsolódott arcát több mint húsz műtéttel állították helyre. A szöveg elsősorban a szerzőt támogató nővérek, orvosok, az ajtaja előtt posztoló rendőrök, a folyamatosan mellette lévő báty és az arcot helyreállító sebész, Chloé Bertolus története. A regény november 13-án ér véget, amikor újabb 130 áldozatot követelő dzsihadista támadássorozat történt Párizs belvárosi kávéházaiban és a Bataclan klubban.

 

Forrás: MTI

lukoviczky

toldi_JM

2019.04.22

Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el.

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

Tandori utolsó verseiről, rajzairól, Lanczkor Gábor a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent drámakötetéről, új kéziratáról beszélget Hász Róbert, Tóth Ákos és Orcsik Roland április 24-én 19 órakor a szegedi Tiszatáj Szalonban. A részvétel ingyenes.

Egy oroszlánnál hétszer nagyobb termetű, mintegy 22 millió éve élt ragadozó fosszíliáira bukkantak paleontológusok Kenyában. Az állat, mely a Földön valaha élt egyik legnagyobb húsevő emlős lehetett, nincs közeli rokonságban a nagymacskákkal, az emlősök osztályának egy kihalt neméhez, a hyaenodonhoz tartozik.

Nyolcvan művész alkotásait válogatták be a 40. szegedi Nyári Tárlatra, így a meghívott alkotók munkáival együtt száznál is több festmény, szobor és grafika fogadja május 24-től a látogatókat a Reök-palotában. A szabadbeadásos rendszerben rekordszámú, csaknem hétszáz alkotás érkezett, amelyek közül Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész és Nátyi Róbert művészettörténész válogatta össze a kiállítás anyagát.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

Hat magyar filmet vetít a magyar film napja alkalmából a Csíki Mozi április 29-én és 30-án.

Utoelet

Grigorij Szokolov muzsikálása közben megáll az idő a félig lesötétített hangversenytermekben: játéka, a művek hamisíthatatlan, letisztult interpretációja, billentésének tökéletes technikája elvarázsolja a hallgatókat. Csoda ez, amelyről a magyar közönség minden évben megbizonyosodhat; idén április 29-én 19.30-kor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma