2017.12.06

Melyek voltak az első magyar nyelvű regényeink? Miről szóltak? Mit mesélnek a 21. századi olvasóknak? Cikkünkben összegyűjtöttük hazánk első regényeit, melyek elrepítenek minket a 18. század végére és a 19. század elejére. Ha velünk tartasz, megtudhatod, miért lett divatos az Etelka név, és mit olvastak titokban, könnyezve a nemes kisasszonyok.

Még nem voltak jelentős irodalmi lapok, nem volt hazánknak akadémiája, de az irodalmi élet már utat tört magának az olvasó- és diákkörökben, a baráti levezés és a szabadkőműves mozgalom álruhája alatt. Az 1790-es években csak úgy pezsgett az élet Pesten, az egyetem tanárai, a politikusok, a művelt hivatalnokok olvasókörökben, könyvtárakban, kávéházakban, szabadkőműves páholyokban és színházi előadásokon cseréltek eszmét és éljenezték a magyar irodalom és a magyar tudomány eredményeit. Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779–1848. című könyvében ír arról, hol, milyen keretek között zajlott akkoriban az irodalmi élet. Elsősorban magánházakban, irodalmi szalonokban találkoztak az írók, költők. Az első pesti irodalmi szalon ötlete Schedius Lajos irodalmi társaságában fogalmazódott meg, míg Beleznayné báró Podmaniczky Anna irodalmi estélyein tudós, gazdaságban és irodalomban járatos férfiak cseréltek eszmét. Kultsár István ebédjein és vacsoráin az irodalom ügyeiről, a színészet felvirágoztatásáról, a folyóiratokról és a nyelvújításról beszélgettek a vendégek. A Vitkovics-házban pedig Kazinczy Ferenc triásza: Szemere Pál, Horvát István, Vitkovics Mihály gyűlt össze. Itt hallgatták meg, javítgatták egymás verseit, és ösztönözték társaikat. A vendégek között volt Kölcsey Ferenc, Fáy András, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály is. A személyes találkozókon túl azonban felpezsdítette az irodalmi életet a levelezés is.

 

Kazinczy Ferenc széphalmi otthonából több ezer levelet küldött el tudós barátainak.

A borítékok jelentős irodalmi kérdéseket, eszméket rejtettek.

 

A szalonok és levelezések mellett pedig olvasókörök is alakultak Magyarországon az 1780-as években. A könyvek beszerzése nehéz volt, hiszen nem volt jó a könyvterjesztés, alig akadt könyvkereskedés, és nagyon sokba kerültek a kötetek. Így olvasókörökben, közösségekben gyűjtöttek könyveket, melyek egy személyes kapcsolati körnek álltak rendelkezésére. (Az első irodalmi szalonokról és estélyekről már írtunk, így bővebben ITT lehet olvasni a témáról.)

 

books-2383396_960_720


Ezekben az években született az első magyar regény: az Etelka, melynek teljes címe így szólt: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt, Árpád és Zoltán Fejedelmink ideikben. A művet Dugonics András piarista szerzetes írta 1786-ban. A regényben rengeteg politikai célzást bújtatott II. József németesítési törekvéseire, erőszakos rendeleteire reagálva. Így a budai cenzor nem is vállalta az engedélyeztetését. Végül egy bécsi cenzor hagyta jóvá a megjelenést, így 1788-ban már kézbe vehette a közönség a kötetet. A regény sikerét mutatja, hogy az első ezer példány egy év alatt elkelt. Az Etelka név is divatba jött, a könyvet pedig többször is kiadták. A politikai utalásokon túl maga a történet egy szerelmes pár egymásra találásáról szól, és a honfoglalás idejére, Árpád fejedelem ünnepségére repíti vissza az olvasókat.

 

Kiemelkedik az első magyar regények közül Kármán József Fanni hagyományai című műve is, amely egy naplóregény. „Kétszáz évvel ezelőtt, 1794 őszén írta regényét Kármán. Már lerombolták a Bastille-t, de még élt Martinovics Ignác. Éppenhogy csak beszélni tudó kisgyerek volt Kölcsey Ferenc, Széchenyi István a cenki kastély udvarán első csizmácskáját koptatta, Vörösmarty Mihály még meg sem született. Közeledett a századforduló; az emberek reménykedtek: ami jön, jobb lesz, mint ami elmúlt.

 

S a fiatal lányok, akik nem mertek szembeszállni az életútjukat ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban olvasták Fanni szomorú történetét.

 

Vagy belelapoztak, egy-egy mondaton tétován megállt a tekintetük s aztán olvasatlanul félredobták: nem akartak tükörbe nézni” – írja a műről Szigethy Gábor az előszóban. Mint megjegyzi: „ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját – az első igazi magyar regényt – Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk: a hozományuk. Egyetlen lehetőségük: az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság – ez várt a szófogadó engedelmesekre. S aki szembeszállt a családi akarattal, akinek érzelmei, szerelme, szabadsága volt a fontos, az vagy nyomorultan, szegényen s rejtőzködve élt, mint Kármán regényében az özvegy sorsra jutott, jósorsából kikopott báróné, vagy szégyene, magánya, reménytelenül szertefoszlott álmai sírba vitték, mint a boldogságra vágyó, csillogó szívű, szerelmét szerelemmel szerető Fannit.”

 

book-2029743_960_720


Kármán József Pesten, Pozsonyban, Bécsben tanult, de a jogi kar elvégzése után Pestre költözött. Szerette volna, ha Pest-Buda a magyar irodalmi és szellemi élet központja lesz, ez a cél vezértelte akkor is, amikor barátaival, Pajor Gáspárral és Schedius Lajossal irodalmi folyóiratot indított Uránia címmel. Magát a regényt is a saját maga által szerkesztett folyóiratban jelentette meg.

 

Az első magyar társadalmi regénynek tartják Fáy András Bélteky-ház című művét. A könyvben a szerelmi szál mellett felbukkannak a reformkor újító eszméi, a reformkori Magyarország jellegzetes problémái, alakjai is. Fáy András politikus, nemzetgazda és író volt, a reformkor irodalmi mozgalmainak egyik legaktívabb tagjaként tevékenykedett, többek között a Kisfaludy Társaság igazgatójaként is. Szemere Pál így nevezte „a haza mindenese”, Mikszáth Kálmán pedig ezt írta a Bélteky-ház előszavában róla: „Hol volt, hol nem volt (ámbár hiszen csak itt, Magyarországon lehetett), valaki szent buzgalommal csinált egy hatalmas pénzintézetet, s a mellett olyan buzgalommal költött meséket és regényes históriákat. Mai szemmel nézve szinte hihetetlennek látszik. Mert a ki ma regényeket komponál, az nem fundál pénzintézeteket is, a ki pénzintézeteket üt nyélbe, az nem ír regényeket. Hanem abban az időben összefért, sőt, voltaképen egyet jelentett a két functio, s tekintetes Fáy András táblabiró úr akképen okoskodott, hogy a mi pénze van a magyarnak, hozza be ebbe az intézetbe (az első hazai takarékpénztárba), hadd kamatozzék neki.”

 

„Fáy mindenekelőtt a tollhoz nyúlt s megírta meséit, melyek nagy hatást keltettek országszerte, mert az aktuális magyar életre vonatkoztak.

 

Korszerű eszméket szór szét, égető feladatokat vet föl, humorral vagy éles gúnynyal ostorozza a nemzeti hibákat, parabolákban és állati cselekményekben, úgy mint egykor Aesopus. – Csakhogy Aesopus pusztán mesélt és tanított, Fáy pedig azonfelül politizált és rázogatta az alvó nemzetet” – olvashatók Mikszáth dicsérő szavai, majd rátér az első magyar társadalmi regényére is: „1832-ben jelenik meg legkiválóbb munkája a Bélteky ház két kötetben. Az első magyar regény, mely a magyar társadalmi életbe markol bele merészen. Mintegy gitár kiséret ez a regény a Széchenyi reformokat sürgető menydörgő szózataihoz. Élénk és meglepően találó színekkel vannak rajzolva a maradi alakok, egyszersmind bemutatva mintegy ellentétképen a jövő Magyarország emberei is, mint a hajnövesztő szerek kínálásánál egymás mellett szemlélhetőleg a kopasz és a Loreley-hajú fejek. A regény szinte megrázó hatást tett, bár szerkezete egy kicsit gyenge; Fáy egyébiránt maga is beismeri, hogy őt első sorban a „használni akarás tendentiája vezeti” írásaiban és nem a művészi szempont.”

 

women-1421096_960_720


Ahogy Mikszáth Kálmán előszavában is olvashatjuk: az első regényeknek még voltak fogyatékosságai, hibái, jelentőségük azonban megkérdőjelezhetetlen. Az első lépések mindig a legnehezebbek, de nélkülük nem születne meg az ösvény. Hazánkban pedig az első regényírók olyan ösvényt tapostak, melyen később feltűnhettek a legnagyobbak: Jókai Mór és maga Mikszáth Kálmán is.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/mek.oszk.hu/Wikipédia/Fábri Anna: Az irodalom magánélete

Fotó: pixabay

_D0A5596jav_Copy
2018.05.22

Már most érdemes bejelölni a naptárunkban a szeptember 15-ét és 16-át, hiszen idén ezen a hétvégén rendezik meg a Magyar Népdal Napját! Milyen egyedi, különleges programokkal készülnek a szervezők? Hogyan kerülnek a fellépők közé cseh, lengyel és szlovák művészek? Többek között ezekről kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Magyar Népdal Napja művészeti vezetőjét.

BERLIN_Philidor_OK_-144_1

2018.05.22

Magyar ihletésű dizájnruhákat Sebestyén Márta, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint előadását láthatta/hallhatta a közönség a berlini nagykövetség Magyarország Európában – Európa Magyarországon című zenediplomáciai rendezvényén. Az európai kultúra közös gyökereit és kulturális párhuzamait mutatta meg 23 művész május 16-án Berlinben.

_D0A7623_Copy_borito

2018.05.22

E címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a MANK Galériában május 18-án Rákossy Anikó festőművész A színek útjai és útvesztői című kiállítása zárásaként. P. Szabó Ernő művészettörténész Rákossy Anikóval és férjével, Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművésszel, valamint egy másik szentendrei házaspárral, Czakó Margit textilművésszel és Hajdú László festőművésszel beszélgetett.

Életének 78. évében, hosszú betegség után május 22-én hajnalban meghalt Berkovits György író, szociológus, a Szépírók Társasága alapító tagja, a Budapestért-díj, a József Attila-díj és a 2018-as Artisjus Irodalmi Nagydíj kitüntetettje.

Három versenyző: Abouzahra Mariam (hegedű), Balász-Piri Soma (zongora) és Gertler Teo (hegedű) jutott a döntőbe a Kicsik korcsoportjából a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutató adásában. A Duna Televízióban és az M5 kulturális csatornán sugárzott elődöntőben kilenc tehetség állt újra a zsűri elé. Hegedűvel jutott tovább szintén a Kicsik korcsoportjának válogatójából Szabó Vencel (trombita), Kováts-Szőcs Benedek (zongora). A zsűri közös döntésével rajtuk kívül Zétényi Áron (gitár), Szilassi Bálint (zongora), Vanyó Karsa (trombita) és Szalovszky Viktória (furulya) jutott tovább. A Nagyok elődöntőjét május 25-én követhetik majd a Duna Televízió és az M5 csatorna nézői.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda döntése alapján az eredetileg betervezett 16 helyett 75 étterem kapta meg a lehetőséget arra, hogy cigányzenekart foglalkoztasson a Muzsikáló Magyarország program keretében. Nagy érdeklődés kísérte az éttermi cigányzene hagyományainak népszerűsítésére áprilisban Muzsikáló Magyarország címmel kiírt pályázatot. A felhívásra 106 étterem adta be jelentkezését, a kiválasztott 75-tel a program szeptember 2-ig tart. Az indulás első szakaszában 32 helyszínen, június 1-től pedig további 43 étteremben játszanak a program támogatásával cigányzenekarok. A program szakmai vezetője Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása.

Ismét megrendezik a Fekete Zaj Fesztivált a Mátrában. A hazai és nemzetközi alternatív/underground előadókra épülő eseményt több év után augusztus 17. és 19. között újra az időközben felújított régi helyszínen, a mátrafüredi Sástó mellett tartják meg. Több mint ötven előadó, köztük tíz külföldi játszik idén a Fekete Zajon, köztük lesz a VHK, az Alcest, Anna von Hausswolff, az Aesthetic Perfection és a Crippled Black Phoenix is. A megújult helyszínen több új épület és szolgáltatás várja a fesztiválozókat. A régi motel mellett elkészült az új hotelépület, lesznek két- és négyszemélyes faházak és apartmanok, de sátorozni is lehet. Megújult vizesblokkok, közös főzőhelyiség és tűzrakóhely szintén található a kempingben, és egy wellness részleg is elkészült. A programokról részletesen ITT olvashattok.

Hat, fiatal alkotók által színpadra állított, fiataloknak vagy fiatalokról szóló produkciót láthat a közönség a szegedi Régi Zsinagógában a május 22-én kezdődő THEALTER U21 plusz kisfesztiválon. A fesztivált 2011-ben azzal a szándékkal hívták életre, hogy a nehéz feltételek ellenére kitartó és termékeny, figyelemre méltó alkotásokat létrehozó fiatal színházcsináló nemzedék számára biztosítson bemutatkozási lehetőséget. A programokról részletesen ITT olvashat.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma