fejlec_okt.18

2017.12.06

Melyek voltak az első magyar nyelvű regényeink? Miről szóltak? Mit mesélnek a 21. századi olvasóknak? Cikkünkben összegyűjtöttük hazánk első regényeit, melyek elrepítenek minket a 18. század végére és a 19. század elejére. Ha velünk tartasz, megtudhatod, miért lett divatos az Etelka név, és mit olvastak titokban, könnyezve a nemes kisasszonyok.

Még nem voltak jelentős irodalmi lapok, nem volt hazánknak akadémiája, de az irodalmi élet már utat tört magának az olvasó- és diákkörökben, a baráti levezés és a szabadkőműves mozgalom álruhája alatt. Az 1790-es években csak úgy pezsgett az élet Pesten, az egyetem tanárai, a politikusok, a művelt hivatalnokok olvasókörökben, könyvtárakban, kávéházakban, szabadkőműves páholyokban és színházi előadásokon cseréltek eszmét és éljenezték a magyar irodalom és a magyar tudomány eredményeit. Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779–1848. című könyvében ír arról, hol, milyen keretek között zajlott akkoriban az irodalmi élet. Elsősorban magánházakban, irodalmi szalonokban találkoztak az írók, költők. Az első pesti irodalmi szalon ötlete Schedius Lajos irodalmi társaságában fogalmazódott meg, míg Beleznayné báró Podmaniczky Anna irodalmi estélyein tudós, gazdaságban és irodalomban járatos férfiak cseréltek eszmét. Kultsár István ebédjein és vacsoráin az irodalom ügyeiről, a színészet felvirágoztatásáról, a folyóiratokról és a nyelvújításról beszélgettek a vendégek. A Vitkovics-házban pedig Kazinczy Ferenc triásza: Szemere Pál, Horvát István, Vitkovics Mihály gyűlt össze. Itt hallgatták meg, javítgatták egymás verseit, és ösztönözték társaikat. A vendégek között volt Kölcsey Ferenc, Fáy András, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály is. A személyes találkozókon túl azonban felpezsdítette az irodalmi életet a levelezés is.

 

Kazinczy Ferenc széphalmi otthonából több ezer levelet küldött el tudós barátainak.

A borítékok jelentős irodalmi kérdéseket, eszméket rejtettek.

 

A szalonok és levelezések mellett pedig olvasókörök is alakultak Magyarországon az 1780-as években. A könyvek beszerzése nehéz volt, hiszen nem volt jó a könyvterjesztés, alig akadt könyvkereskedés, és nagyon sokba kerültek a kötetek. Így olvasókörökben, közösségekben gyűjtöttek könyveket, melyek egy személyes kapcsolati körnek álltak rendelkezésére. (Az első irodalmi szalonokról és estélyekről már írtunk, így bővebben ITT lehet olvasni a témáról.)

 

books-2383396_960_720


Ezekben az években született az első magyar regény: az Etelka, melynek teljes címe így szólt: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt, Árpád és Zoltán Fejedelmink ideikben. A művet Dugonics András piarista szerzetes írta 1786-ban. A regényben rengeteg politikai célzást bújtatott II. József németesítési törekvéseire, erőszakos rendeleteire reagálva. Így a budai cenzor nem is vállalta az engedélyeztetését. Végül egy bécsi cenzor hagyta jóvá a megjelenést, így 1788-ban már kézbe vehette a közönség a kötetet. A regény sikerét mutatja, hogy az első ezer példány egy év alatt elkelt. Az Etelka név is divatba jött, a könyvet pedig többször is kiadták. A politikai utalásokon túl maga a történet egy szerelmes pár egymásra találásáról szól, és a honfoglalás idejére, Árpád fejedelem ünnepségére repíti vissza az olvasókat.

 

Kiemelkedik az első magyar regények közül Kármán József Fanni hagyományai című műve is, amely egy naplóregény. „Kétszáz évvel ezelőtt, 1794 őszén írta regényét Kármán. Már lerombolták a Bastille-t, de még élt Martinovics Ignác. Éppenhogy csak beszélni tudó kisgyerek volt Kölcsey Ferenc, Széchenyi István a cenki kastély udvarán első csizmácskáját koptatta, Vörösmarty Mihály még meg sem született. Közeledett a századforduló; az emberek reménykedtek: ami jön, jobb lesz, mint ami elmúlt.

 

S a fiatal lányok, akik nem mertek szembeszállni az életútjukat ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban olvasták Fanni szomorú történetét.

 

Vagy belelapoztak, egy-egy mondaton tétován megállt a tekintetük s aztán olvasatlanul félredobták: nem akartak tükörbe nézni” – írja a műről Szigethy Gábor az előszóban. Mint megjegyzi: „ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját – az első igazi magyar regényt – Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk: a hozományuk. Egyetlen lehetőségük: az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság – ez várt a szófogadó engedelmesekre. S aki szembeszállt a családi akarattal, akinek érzelmei, szerelme, szabadsága volt a fontos, az vagy nyomorultan, szegényen s rejtőzködve élt, mint Kármán regényében az özvegy sorsra jutott, jósorsából kikopott báróné, vagy szégyene, magánya, reménytelenül szertefoszlott álmai sírba vitték, mint a boldogságra vágyó, csillogó szívű, szerelmét szerelemmel szerető Fannit.”

 

book-2029743_960_720


Kármán József Pesten, Pozsonyban, Bécsben tanult, de a jogi kar elvégzése után Pestre költözött. Szerette volna, ha Pest-Buda a magyar irodalmi és szellemi élet központja lesz, ez a cél vezértelte akkor is, amikor barátaival, Pajor Gáspárral és Schedius Lajossal irodalmi folyóiratot indított Uránia címmel. Magát a regényt is a saját maga által szerkesztett folyóiratban jelentette meg.

 

Az első magyar társadalmi regénynek tartják Fáy András Bélteky-ház című művét. A könyvben a szerelmi szál mellett felbukkannak a reformkor újító eszméi, a reformkori Magyarország jellegzetes problémái, alakjai is. Fáy András politikus, nemzetgazda és író volt, a reformkor irodalmi mozgalmainak egyik legaktívabb tagjaként tevékenykedett, többek között a Kisfaludy Társaság igazgatójaként is. Szemere Pál így nevezte „a haza mindenese”, Mikszáth Kálmán pedig ezt írta a Bélteky-ház előszavában róla: „Hol volt, hol nem volt (ámbár hiszen csak itt, Magyarországon lehetett), valaki szent buzgalommal csinált egy hatalmas pénzintézetet, s a mellett olyan buzgalommal költött meséket és regényes históriákat. Mai szemmel nézve szinte hihetetlennek látszik. Mert a ki ma regényeket komponál, az nem fundál pénzintézeteket is, a ki pénzintézeteket üt nyélbe, az nem ír regényeket. Hanem abban az időben összefért, sőt, voltaképen egyet jelentett a két functio, s tekintetes Fáy András táblabiró úr akképen okoskodott, hogy a mi pénze van a magyarnak, hozza be ebbe az intézetbe (az első hazai takarékpénztárba), hadd kamatozzék neki.”

 

„Fáy mindenekelőtt a tollhoz nyúlt s megírta meséit, melyek nagy hatást keltettek országszerte, mert az aktuális magyar életre vonatkoztak.

 

Korszerű eszméket szór szét, égető feladatokat vet föl, humorral vagy éles gúnynyal ostorozza a nemzeti hibákat, parabolákban és állati cselekményekben, úgy mint egykor Aesopus. – Csakhogy Aesopus pusztán mesélt és tanított, Fáy pedig azonfelül politizált és rázogatta az alvó nemzetet” – olvashatók Mikszáth dicsérő szavai, majd rátér az első magyar társadalmi regényére is: „1832-ben jelenik meg legkiválóbb munkája a Bélteky ház két kötetben. Az első magyar regény, mely a magyar társadalmi életbe markol bele merészen. Mintegy gitár kiséret ez a regény a Széchenyi reformokat sürgető menydörgő szózataihoz. Élénk és meglepően találó színekkel vannak rajzolva a maradi alakok, egyszersmind bemutatva mintegy ellentétképen a jövő Magyarország emberei is, mint a hajnövesztő szerek kínálásánál egymás mellett szemlélhetőleg a kopasz és a Loreley-hajú fejek. A regény szinte megrázó hatást tett, bár szerkezete egy kicsit gyenge; Fáy egyébiránt maga is beismeri, hogy őt első sorban a „használni akarás tendentiája vezeti” írásaiban és nem a művészi szempont.”

 

women-1421096_960_720


Ahogy Mikszáth Kálmán előszavában is olvashatjuk: az első regényeknek még voltak fogyatékosságai, hibái, jelentőségük azonban megkérdőjelezhetetlen. Az első lépések mindig a legnehezebbek, de nélkülük nem születne meg az ösvény. Hazánkban pedig az első regényírók olyan ösvényt tapostak, melyen később feltűnhettek a legnagyobbak: Jókai Mór és maga Mikszáth Kálmán is.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/mek.oszk.hu/Wikipédia/Fábri Anna: Az irodalom magánélete

Fotó: pixabay

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma