MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2017.12.06

Melyek voltak az első magyar nyelvű regényeink? Miről szóltak? Mit mesélnek a 21. századi olvasóknak? Cikkünkben összegyűjtöttük hazánk első regényeit, melyek elrepítenek minket a 18. század végére és a 19. század elejére. Ha velünk tartasz, megtudhatod, miért lett divatos az Etelka név, és mit olvastak titokban, könnyezve a nemes kisasszonyok.

Még nem voltak jelentős irodalmi lapok, nem volt hazánknak akadémiája, de az irodalmi élet már utat tört magának az olvasó- és diákkörökben, a baráti levezés és a szabadkőműves mozgalom álruhája alatt. Az 1790-es években csak úgy pezsgett az élet Pesten, az egyetem tanárai, a politikusok, a művelt hivatalnokok olvasókörökben, könyvtárakban, kávéházakban, szabadkőműves páholyokban és színházi előadásokon cseréltek eszmét és éljenezték a magyar irodalom és a magyar tudomány eredményeit. Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten 1779–1848. című könyvében ír arról, hol, milyen keretek között zajlott akkoriban az irodalmi élet. Elsősorban magánházakban, irodalmi szalonokban találkoztak az írók, költők. Az első pesti irodalmi szalon ötlete Schedius Lajos irodalmi társaságában fogalmazódott meg, míg Beleznayné báró Podmaniczky Anna irodalmi estélyein tudós, gazdaságban és irodalomban járatos férfiak cseréltek eszmét. Kultsár István ebédjein és vacsoráin az irodalom ügyeiről, a színészet felvirágoztatásáról, a folyóiratokról és a nyelvújításról beszélgettek a vendégek. A Vitkovics-házban pedig Kazinczy Ferenc triásza: Szemere Pál, Horvát István, Vitkovics Mihály gyűlt össze. Itt hallgatták meg, javítgatták egymás verseit, és ösztönözték társaikat. A vendégek között volt Kölcsey Ferenc, Fáy András, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály is. A személyes találkozókon túl azonban felpezsdítette az irodalmi életet a levelezés is.

 

Kazinczy Ferenc széphalmi otthonából több ezer levelet küldött el tudós barátainak.

A borítékok jelentős irodalmi kérdéseket, eszméket rejtettek.

 

A szalonok és levelezések mellett pedig olvasókörök is alakultak Magyarországon az 1780-as években. A könyvek beszerzése nehéz volt, hiszen nem volt jó a könyvterjesztés, alig akadt könyvkereskedés, és nagyon sokba kerültek a kötetek. Így olvasókörökben, közösségekben gyűjtöttek könyveket, melyek egy személyes kapcsolati körnek álltak rendelkezésére. (Az első irodalmi szalonokról és estélyekről már írtunk, így bővebben ITT lehet olvasni a témáról.)

 

books-2383396_960_720


Ezekben az években született az első magyar regény: az Etelka, melynek teljes címe így szólt: Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt, Árpád és Zoltán Fejedelmink ideikben. A művet Dugonics András piarista szerzetes írta 1786-ban. A regényben rengeteg politikai célzást bújtatott II. József németesítési törekvéseire, erőszakos rendeleteire reagálva. Így a budai cenzor nem is vállalta az engedélyeztetését. Végül egy bécsi cenzor hagyta jóvá a megjelenést, így 1788-ban már kézbe vehette a közönség a kötetet. A regény sikerét mutatja, hogy az első ezer példány egy év alatt elkelt. Az Etelka név is divatba jött, a könyvet pedig többször is kiadták. A politikai utalásokon túl maga a történet egy szerelmes pár egymásra találásáról szól, és a honfoglalás idejére, Árpád fejedelem ünnepségére repíti vissza az olvasókat.

 

Kiemelkedik az első magyar regények közül Kármán József Fanni hagyományai című műve is, amely egy naplóregény. „Kétszáz évvel ezelőtt, 1794 őszén írta regényét Kármán. Már lerombolták a Bastille-t, de még élt Martinovics Ignác. Éppenhogy csak beszélni tudó kisgyerek volt Kölcsey Ferenc, Széchenyi István a cenki kastély udvarán első csizmácskáját koptatta, Vörösmarty Mihály még meg sem született. Közeledett a századforduló; az emberek reménykedtek: ami jön, jobb lesz, mint ami elmúlt.

 

S a fiatal lányok, akik nem mertek szembeszállni az életútjukat ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban olvasták Fanni szomorú történetét.

 

Vagy belelapoztak, egy-egy mondaton tétován megállt a tekintetük s aztán olvasatlanul félredobták: nem akartak tükörbe nézni” – írja a műről Szigethy Gábor az előszóban. Mint megjegyzi: „ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját – az első igazi magyar regényt – Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk: a hozományuk. Egyetlen lehetőségük: az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság – ez várt a szófogadó engedelmesekre. S aki szembeszállt a családi akarattal, akinek érzelmei, szerelme, szabadsága volt a fontos, az vagy nyomorultan, szegényen s rejtőzködve élt, mint Kármán regényében az özvegy sorsra jutott, jósorsából kikopott báróné, vagy szégyene, magánya, reménytelenül szertefoszlott álmai sírba vitték, mint a boldogságra vágyó, csillogó szívű, szerelmét szerelemmel szerető Fannit.”

 

book-2029743_960_720


Kármán József Pesten, Pozsonyban, Bécsben tanult, de a jogi kar elvégzése után Pestre költözött. Szerette volna, ha Pest-Buda a magyar irodalmi és szellemi élet központja lesz, ez a cél vezértelte akkor is, amikor barátaival, Pajor Gáspárral és Schedius Lajossal irodalmi folyóiratot indított Uránia címmel. Magát a regényt is a saját maga által szerkesztett folyóiratban jelentette meg.

 

Az első magyar társadalmi regénynek tartják Fáy András Bélteky-ház című művét. A könyvben a szerelmi szál mellett felbukkannak a reformkor újító eszméi, a reformkori Magyarország jellegzetes problémái, alakjai is. Fáy András politikus, nemzetgazda és író volt, a reformkor irodalmi mozgalmainak egyik legaktívabb tagjaként tevékenykedett, többek között a Kisfaludy Társaság igazgatójaként is. Szemere Pál így nevezte „a haza mindenese”, Mikszáth Kálmán pedig ezt írta a Bélteky-ház előszavában róla: „Hol volt, hol nem volt (ámbár hiszen csak itt, Magyarországon lehetett), valaki szent buzgalommal csinált egy hatalmas pénzintézetet, s a mellett olyan buzgalommal költött meséket és regényes históriákat. Mai szemmel nézve szinte hihetetlennek látszik. Mert a ki ma regényeket komponál, az nem fundál pénzintézeteket is, a ki pénzintézeteket üt nyélbe, az nem ír regényeket. Hanem abban az időben összefért, sőt, voltaképen egyet jelentett a két functio, s tekintetes Fáy András táblabiró úr akképen okoskodott, hogy a mi pénze van a magyarnak, hozza be ebbe az intézetbe (az első hazai takarékpénztárba), hadd kamatozzék neki.”

 

„Fáy mindenekelőtt a tollhoz nyúlt s megírta meséit, melyek nagy hatást keltettek országszerte, mert az aktuális magyar életre vonatkoztak.

 

Korszerű eszméket szór szét, égető feladatokat vet föl, humorral vagy éles gúnynyal ostorozza a nemzeti hibákat, parabolákban és állati cselekményekben, úgy mint egykor Aesopus. – Csakhogy Aesopus pusztán mesélt és tanított, Fáy pedig azonfelül politizált és rázogatta az alvó nemzetet” – olvashatók Mikszáth dicsérő szavai, majd rátér az első magyar társadalmi regényére is: „1832-ben jelenik meg legkiválóbb munkája a Bélteky ház két kötetben. Az első magyar regény, mely a magyar társadalmi életbe markol bele merészen. Mintegy gitár kiséret ez a regény a Széchenyi reformokat sürgető menydörgő szózataihoz. Élénk és meglepően találó színekkel vannak rajzolva a maradi alakok, egyszersmind bemutatva mintegy ellentétképen a jövő Magyarország emberei is, mint a hajnövesztő szerek kínálásánál egymás mellett szemlélhetőleg a kopasz és a Loreley-hajú fejek. A regény szinte megrázó hatást tett, bár szerkezete egy kicsit gyenge; Fáy egyébiránt maga is beismeri, hogy őt első sorban a „használni akarás tendentiája vezeti” írásaiban és nem a művészi szempont.”

 

women-1421096_960_720


Ahogy Mikszáth Kálmán előszavában is olvashatjuk: az első regényeknek még voltak fogyatékosságai, hibái, jelentőségük azonban megkérdőjelezhetetlen. Az első lépések mindig a legnehezebbek, de nélkülük nem születne meg az ösvény. Hazánkban pedig az első regényírók olyan ösvényt tapostak, melyen később feltűnhettek a legnagyobbak: Jókai Mór és maga Mikszáth Kálmán is.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/mek.oszk.hu/Wikipédia/Fábri Anna: Az irodalom magánélete

Fotó: pixabay

kaszas_kultura596-90

D_NOE20180817022

2018.08.18
Megnyílt a 32. Mesterségek Ünnepe augusztus 17-én: a rendezvényen mintegy ezer kézműves mester és több száz fellépő mutatkozik be augusztus 17. és 20. között a budai Várban. A megnyitó keretében Kásler Miklós tíz művésznek a Népművészet Mestere-díjat, ötnek pedig a Népművészet Ifjú Mestere elismerést adta át a Budavári Palotában.

DMARC20180817012_borito

2018.08.18

Állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 17-én a Pesti Vigadóban az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából. Beszédében Kásler Miklós kiemelte: augusztus 20-a „múltunk, jelenünk és jövőnk összekötő eleme, amely egyesít magában mindent, amit ma magyarnak nevezhetünk”.

redswamp1

2018.08.17
Az ötfős stoner/sludge metált játszó budapesti Red Swamp rövid fennállása ellenére már számos sikert tudhat a magáénak. Frontemberük, Kovács Gergely szerint a lehetőségek megragadásának nagy szerepe volt ebben. Erről, a Hangfoglaló Programban való részvételükről és zenéjük jövőjéről beszélgettünk.

A nagyváradi magyar színjátszás 220 éves évfordulóját ünnepli augusztus 21. és 26. között a Szigligeti Színház, amely két bemutatóval, beszélgetésekkel, megemlékezésekkel eleveníti fel a partiumi város magyar nyelvű színjátszásának kezdeteit. A rendezvénysorozat augusztus 21-én az Utcakölykök című előadás díszbemutatójával kezdődik.

A kenyérrel kapcsolatos hagyományokat bemutató rendezvénnyel és látványos katonai programokkal köszöntik Szent István napját az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A program keretében augusztus 19-én és 20-án a park látogatói megismerhetik, és akár ki is próbálhatják azokat a régen elfeledett tevékenységeket, amelyeknek köszönhetően az aratást követően elkészült az első kenyér.

Elindult a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi filmes programja, amelyre történelmi témájú játékfilmtervekkel lehet jelentkezni szeptember 15-ig. Olyan terveket várnak, amelyek a nagyközönség számára befogadható módon idézik meg a magyar történelem eseményeit, sorsfordító pillanatait és alakjait. A részvételnek nem feltétele a filmes képzettség vagy tapasztalat. A kiválasztott tervek alkotói egymillió forint összegű díjazásban részesülnek. A forgatókönyvek megvalósítására támogatásból nyílhat lehetőség. A teljes pályázati kiírás a Filmalap honlapján érhető el.

Megállapodás született az Eurovíziós Dalfesztivál finanszírozásáról Izraelben. Az utolsó pillanatban jutott egyezségre egymással a jövőre Izraelben esedékes Eurovíziós Dalfesztivál költségeiről az izraeli pénzügyminisztérium és a helyi közmédia vezetése. A megállapodás szerint a Tagíd nevű közmédiaszervezet felvett ötvenmillió sékel (négymilliárd forintot) bankkölcsönt, amelyet a határidő lejártáig letétbe helyezett az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által megnevezett svájci bankban.

Az ötvenedik évfordulón világszerte újra látható a mozikban Elvis Presley Comeback Special című legendás, 1968-as televíziós koncertfilmje. A digitálisan felújított és újrakevert filmet Magyarországon a Pannonia Entertainment mutatja be: augusztus 24-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban, augusztus 26-án a szegedi Belvárosi Moziban vetítik, emellett Szentendrén és Szigetszentmiklóson is látható lesz.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma