2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2018.04.22

A Föld napjához, április 22-éhez kapcsolódva Olvadó jövőnk címmel nyílt kiállítás Kércz Tibor és Komáromi Csaba természetfotósok az Északi- és Déli-sarkon készített képeiből a Magyar Természettudományi Múzeumban. „Remélem, ezzel a kiállítással hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az év mind a 365 napja a Föld napja legyen” – mondta Komáromi Csaba.

Áder János köztársasági elnök április 20-án a kiállítást megnyitó beszédében az elmúlt hetekben megjelent nemzetközi tudományos folyóiratok cikkeire hivatkozva emlékeztetett a globális felmelegedés okozta veszélyekre és hangsúlyozta az emberiség közös felelősségét a Föld védelmével kapcsolatban. „Gratulálok a művészeknek, hogy erőt és időt, energiát, pénzt és fáradságot nem kímélve ezeket a fotókat elkészítették és ezzel figyelmeztetnek bennünket valóban a közös felelősségünkre” – fogalmazott az államfő.


Olvadojovonk2

 

Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a képek mögött fontos látni azokat a jelenségeket, amelyek a klímaváltozás miatt következnek be és érdemes végiggondolni, hogy mit tehetnek a társadalmak és az emberek azért, hogy a Földet megóvják a következő generáció számára. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításhoz a klímaváltozás témáját körüljáró programsorozat is kapcsolódik, amelynek célja, hogy a tárlat mellett a jelenséggel kapcsolatos problémákat különböző formákban, érthetően és elgondolkodtatóan kommunikálja. A téma köré épülő programoknak ezért éppúgy eleme egy „jeges” élményprogram a Múzeumok Éjszakáján, a gyerekeknek készülő múzeumpedagógiai foglalkozás vagy a téma szakértők általi bemutatása előadássorozat keretében.

 

A klímaváltozás következtében a levegő és a tengerek hőmérsékletének emelkedése a sarkvidékeket sújtja a leglátványosabban. Az Északi-sarkvidéken 2010 óta a jég vastagsága 42 százalékkal csökkent és e térség átlaghőmérséklete kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a világ más részein. Az olvadó jég és talaj egyre több megkötött szén-dioxidot és metánt bocsájt a levegőbe, ezzel is fokozva az üvegházhatást. A sarkvidékek ökoszisztémája rendkívül érzékeny az ilyen változásokra, és az itt zajló folyamatok a bolygó egészére hatnak.

 

Olvadojovonk


Kércz Tibor és Komáromi Csaba arktiszi és antarktiszi útjain több tízezer természetfotót készített. Három sarkvidéki expedíciójuk anyagából készült válogatásuk közel hozza a sarkvidék érintetlen, mégis az ember globális jelenlétének jegyeit magán viselő tájait és élőlényeit. „Az elmúlt 20 hónap alatt két sarkvidéken jártunk három expedícióban, összesen 33 napot töltöttünk jégtörő hajókon, amelyekkel 7500 kilométert hajóztunk sarkvidéki vizeken, több mint 55 ezer fotót készítettünk, amelyből 57 darabot választottunk ki a kiállításra” – mondta Kércz Tibor fotógráfus. „Remélem, ezzel a kiállítással hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az év mind a 365 napja a Föld napja legyen” – fűzte hozzá Komáromi Csaba.



Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kovács Tamás

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma