NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.21

Tíz fiatal tehetség vehette át a 2018-as Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában 2018. november 20-án, kedden a Müpában. A fiatal művészek mindegyike több koncert- és versenysikert tudhat már maga mögött. Legtöbbjük esetében családi hagyomány a zenélés.

junior_prima_zenemuveszet


Az idei díjazottak között van Balogh Máté zeneszerző, Demény Balázs zongoraművész, Dolfin Benedek csellista, Horváth Benedek zongoraművész, Könyves-Tóth Mihály trombitaművész, Kovács Gergely zongoraművész, Pataki Bence operaénekes, Rafael Márió dzsesszzongorista, valamint Rajna Martin karmester és Tomasz Máté Milán csellóművész. A fiatal művészek fejenként kétmillió forint támogatást kapnak az elismeréssel.


A Prima Primissima életre hívói 2007-ben úgy döntöttek, hogy önálló díjjal kívánják jutalmazni a fiatal korosztály köréből azokat, akik a jók között is a legjobbak. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, harminc év alatti fiatalok ekkortól érdemelhetik ki a minden évben odaítélt Junior Prima Díjat.


A 11. alkalommal átadott elismerésben eddig több mint 100 tehetséges fiatal részesült, az idei zsűrinek is van három olyan tagja, akik korábban elnyerték a Junior Prima Díjat – emelte ki Kóbor György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáfűzte: akinek lehetősége van, támogatnia kell a kultúrát lehetőségéhez mérten, ez az MVM kötelessége is.


„Évről évre egyre nehezebb helyzetbe kerül a zsűri a díjazottak kiválasztásakor. Ugyanakkor ez azt mutatja számunkra, hogy hihetetlenül gazdag ez az ország az ifjú tehetségekben, nagyon komoly a zeneművészeti utánpótlás hazánkban. Korábbi díjazottjaink nem csak Magyarországon, hanem külföldön is kiemelkedő művészeknek számítanak, a világ legnevesebb hangversenytermeit töltik meg zenével. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magyar zeneművészet az új generációk tekintetében is a legmagasabb színvonalat képviseli” ­– tette hozzá dr. Vigh Andrea a zsűri elnöke.


A díjazottak muzsikáló családjaira jó példa Dopfin Benedek. Testvére, a tavalyi Junior Prima elismerést elnyerő Balázs egy korábbi közös koncerten jó érzékkel úgy fogalmazott: „A siker titka: türelem, kitartás és egy jó anyuka.”


A jó anyuka támogat, ugyanakkor van olyan szerencsés helyzet is, hogy ugyanazon területen alkot. Nincs ez másként Pataki Bence operaénekes esetében sem, akinek volt már közös koncertje is édesanyjával, Wiedemann Bernadett Liszt-díjas operaénekessel.

A családi örökségeket van, aki egészen egy saját zenekarig fejlesztette. Ilyen Rafael Márió dzsesszzongorista, akinek Rafael Mario Trio néven működő zenekarát több helyen is hallgathatjuk.


Idén is került díj külhoni magyarokhoz, hiszen az egyik elismerést a kolozsvári Demény Balázs kapta. aki korábban így vallott munkájáról: „Rendkívül foglalkoztat a hangok között létrejött tudatos és lelki folyamatok összessége, a zene, mint gesztusművészet. Azt szoktuk mondani, hogyha valaki leüt két hangot a zongorán, akkor az már zene – én azzal árnyalnám ezt, hogy a zene lényegét tekintve nem mindegy, hogy ki üti le azt a két hangot. Nem elég a tökéletesség és a precizitás, hanem van egy szinte meghatározhatatlan belső tartalom, ami egyébként dönt egy versenyen is, illetve amitől azt mondjuk például Szvjatoszlav Richterre, hogy utánozhatatlan.” ­


A zsűri elnöke dr. Vigh Andrea Liszt- és Prima-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. A testület tagjai: Marton Éva Prima Primissima-, Kossuth- és Szent István Rend-díjas operaénekes, a Nemzet Művésze, Vásáry Tamás Kossuth- és Szent István Rend-díjas zongoraművész, a Nemzet Művésze, Szenthelyi Miklós Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszékének vezetője, Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének vezetője, Binder Károly Erkel-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének vezetője, Boldoczki Gábor, Liszt- és Junior Prima-díjas trombitaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, Fülei Balázs, Liszt- és Junior Prima-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kamarazene tanszékének vezetője, Balázs János Liszt-, Prima- és Junior Prima-díjas zongoraművész, Érdemes Művész, valamint Jakobi László gordonkaművész, Cziffra Életmű-díjas hangversenyrendező.


 

Forrás: MTI/MVM.hu

Fotó: MVM

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma