2018.11.05

A Magyar Művészeti Akadémia november 5-én adta át a Nemzet Művésze díjakat. Az elismeréssel idén hét művészt jutalmaztak: Budai Ilona népdalénekes, Fekete György belsőépítész, Kampis Miklós építész, Kunkovács László fotóművész, Lator László műfordító, Orosz István grafikus és Rófusz Ferenc filmrendező kapta a díjat. Ismerjük meg a díjazottakat!

nm
Fotó: mma.hu


A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére a magyar Országgyűlés 2013-ban alapította a Nemzet Művésze díjat. A díj célja a magyar művészeti életben kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása – olvasható az MMA oldalán. A díjat a Kossuth-díjas, 65. életévüket betöltött alkotóművészek nyerhetik el, az elismeréseket minden évben november 5-én, az MMA alapításának évfordulóján adják át.


A 2018-as évben hét hazai művésznek ítélték oda az elismerést, most az ő munkásságukból nyújtunk egy kis ízelítőt.


nemzet_muveszei_khu
Kampis Miklós (Fotó: wikipedia.org), Budai Ilona (Fotó: Óbudai Népzenei Iskola),
Fekete György (Fotó: wikipedia.org), Orosz István (Fotó: mma.hu), Lator László (Fotó: wikipedia.org),
Rófusz Ferenc (Fotó: wikipedia.org/Stekovics Gáspár felvétele), Kunkovács László (Fotó. mma.hu)


Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes első sikerét az 1968-as Ki mit tud? és a Nyílik a rózsa című vetélkedők hozták el, az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen első helyezést ért el és elnyerte a különdíjat is. Az első önálló népdalestjét 1976-ban adta, két évvel később megjelent az első önálló nagylemeze is és megalapult a Vikár Budai Népdalkör, amelynek a mai napig a vezetője. Az 1970-es évek közepétől népdalokat, népmeséket gyűjtött a környező országok magyarlakta településeiről, a 2000-es évek elején mesekazettái jelentek meg gyermekek és felnőttek számára. Népzenei táborokat vezet, népzenét tanít, 2008 óta a Magyar Katolikus Rádióban szerkeszti és vezeti a népzenei műsort.


dJHXQWbw


Fekete György Kossuth- és Munkácsy-díjas belsőépítész 1957-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ezt követően az Általános Épülettervező Vállaltnál lett vezető, majd nem sokkal később szabadúszó iparművészként folytatta pályáját. Igazgatóként 1980 és 1983 között vezette a Képző- és Iparművészeti Főiskolát, 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. A Magyar Művészeti Akadémiának 1990 óta a tagja, a testület 2011. november 5-én elnökének is választotta, amelynek 2017 októbere óta tiszteletbeli elnöke. Belsőépítészként tervezett kiállítási installációkat, templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat, külföli magyar kiállításokat. Alapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet folyóiratnak, amelyet 1993-ban indított újra.


J7fjZ6uQ


Kampis Miklós Kossuth-díjas építész 1956-ban végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát, 1968-ban a városépítés-városgazdálkodás szakmérnök szakot. Makovetz Imre bíztatására 1965-ben kezdett el foglalkozni az antopozófiával, végül a népi építészet felé fordult. A kezdeményezésére jött létre a Dél-Dunántúli Építész Stúdió, a tagságban kaposvári, pécsi, zalaegerszegi és szekszárdi építészek voltak meghatározóak. A Stúdiónak 1980-ig volt az igazgatója. Kaposváron több újítás is fűződik a nevéhez: ő alakította ki a város sétálóutcáját, illetve részt vett a város 1985-ben elfogadott rendezési tervének elkészítésében. Kossuth-díját, amelyet 2001-ben kapott, az indoklás szerint „példamutató várostervezői munkásságáért, a Kaposvár belvárosának emberi léptékű újjáalakítása érdekében kifejtett tevékenységéért” vehette át. Meghatározó szerepet töltött be az organikus magyar építészetet szolgáló szervezetben, a Kós Károly Egyesülésben, amelynek 2004-ig igazgatója volt.


QBNZ99LA


Kunkovács László Kossuth- és Balogh Rudolf-díjas fotóművész, etnográfus előbb a szegedi Juhász Gyula Tanérképző Főiskolán tanult, majd elvégezte a MUOSZ Újságíró Iskolát, így az MTI országjáró fotóriportereként dolgozott 1964-től 1973-ig. Az 1970-es években a Képzőművészeti Főiskola fotóműhelyét vezette, 1984-től 1990-ig rovatvezető, művészeti szerkesztő az MTI-nél, 1990 óta pedig újra szabadúszó. A hagyományos építészeti, mesterségbeli- és szociokultúra foglalkoztatja, a régi korokat és a közelmúltat feldolgozó képeit sorozatként állítja a közönség elé.


e2k5twMw


Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító a Pázmány péter Katolikus Egyetemen magyar-német szakon végzett 1955-ben, ezt követően az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője lett. A Holmi folyóiratnál annak 1989-es alapításától kezdve a szerkesztőbizottság tagja,1992-től alapító tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának. Az Unikonis Kiadó A magyar költészet kincsestára című sorozatát sokáig szerkeszti. Első versei a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelennek meg, első verseskötetét, a Sárangyalt 1969-ben adják ki. Addig főleg műfordítóként dolgozik: Alekszandr Blok, Lermontov, Paul Celan verseit fordítja, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek címen adják ki. Összes verse 1997-ben jelenik meg.


GsQ2pRyQ


Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész 1975-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán, pályája elején díszleteket tervezett, majd animációs filmeket készített a Pannónia Filmstúdióban és a Kecskemétfilm műtermeiben. Alkotásait archaikus elemek, művészettörténeti utalások, stílusidézetek jellemzik, témáit több esetben a természettudományból, geometriából és optikából választja, kísérletezik a téri illúziókeltéssel, perspektívával, torzítással is. A Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézményének tanára volt 2004 és 2014 között, nevéhez fűzódik a Tervezőgrafikai Tanészék megalapítása. Művésznevét, az Odüsszeiából kölcsönzött Utiszt 1984 óta használja, szépirodalommal is foglalkozik: verses-, novellás-, és esszékötetei jelentek meg. A Tovaricsi, konyec című plakát az ő alkotása.


UjBnsO1g


Rófusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendező nevéhez fűződik az első magyar Oscar-díj, amelyet A légy című 1981-es alkotásáért nyert el az animációs rövidfilm kategóriában. Már gyerekkorától érdekelte a rajzfilmkészítés világa, a Dési Huber Istvánról elnevezett rajzkörbe, és a Ferenczy szakkörbe járt, később a Mafilmnél kezdett el dolgozni díszletfestőként és trükkfilmrajzolóként. A Pannónia Filmstúdióba 1968-ban felvételizett, fázisrajzolóként, kulcsrajzolóként, majd animátorként dolgozott. Közreműködött az 1973-as János vitéz elkészítésében, majd Jankovits Marcell mellett társrendezőként a Gusztáv-sorozat elkészítésében. Első önálló animációs filmje a volt 1974-ben, ezt követte az Oscar-díjas A légy 1981-ben, egy évvel később elkészítette a Holtpont, majd a Gravitáció című animációs filmjeit. Az 1980-as évek végétől Kanadában dolgozott, 2002 óta ismét Magyarországon él.


OOaHpq3A



Kultúra.hu

Felhasznált forrás: wikipedia.org

Fotók: Balogh Gyula

ady_bogdan_zsolt_foto_biro_istvan502

2019.01.18

 Ady Endre verseiből, naplórészleteiből, publicisztikáiból összeállított pódiumesttel ünnepli a magyar kultúra napját a Klebelsberg Kultúrkúria. Az előadás szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Bogdán Zsolt érzékeny előadásában a költőóriás emberi, sérülékeny oldalát is megismerhetjük.

Malenkij_robot

2019.01.18

1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a világháború alatt és azt követően is a nyílt utcáról tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása a „A pokol bugyrai…" címmel. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.

Gat_Sunny

2019.01.18

Valerij Gergijev karmester a Mariinszkij Színház Zenekara élén érkezik a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Mariinszkij Színház Balettegyüttese Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be, valamint fellép Yoann Bourgeois és Emanuel Gat társulata is.

Saját kérése távozik igazgatói posztjáról Tóth Arnold, a miskolci A Herman Ottó Múzeum igazgatója január 31-i hatállyal. A tájékoztatás szerint február 1-től átmenetileg, a vezetői pályázat lebonyolításának időtartamára Szolyák Péter őstörténész, a Pannon-tenger Múzeum korábbi vezetője, általános igazgatóhelyettes veszi át a múzeumigazgatói feladatokat. Tóth Arnold, aki hat évig igazgatóhelyettesként, két évig igazgatóként dolgozott a múzeumban, tudományos, kutatói pályán szeretné folytatni Miskolc város és a régió kulturális életének szolgálatát.

A pályázatokat most először díszletrajzoló, kellékes és világosító szakma képzési programjával is bele lehet nyújtani, de felvételvezető/location manager, naplóvezető, produkciós asszisztens, rendezőasszisztens és vágóasszisztens szakterületeken is várják az oktatási intézmények jelentkezését. A pályázattal, amely figyelembe veszi az aktuális piaci igényeket, magas szakmai színvonalú, intenzív és gyakorlatorientált képzéseket támogatnak. Részletes információ a filmalap internetes oldalán (mnf.hu) olvasható.

Pokrovenszki Krisztiánt javasolta a Szent István Király Múzeum új igazgatójának a székesfehérvári közgyűlés. A múzeum korábbi igazgatójának, Kulcsár Mihálynak a közalkalmazotti jogviszonya és igazgatói megbízatása október 31-én járt le, az igazgatói pályázatok benyújtási határideje december 21. volt. A megyei hatókörű városi múzeumok vezetőjének megbízásához – és annak visszavonásához – a szakminiszter egyetértése szükséges, ezért az önkormányzat megteszi a szükséges intézkedéseket.

A mozi hamarosan kezdődő belső felújítása miatt feleslegessé váló, több mint 20 éves nézőtéri fotelüléseket ma ezer forintért meg lehet venni. A kiválasztott és lefoglalt székeket a vevők egy későbbi időpontban vehetik át.

A 22 éves férfi és feltételezett bűntársa több mint 400 éves koronaékszereket lopott el tavaly nyáron Strängnäs város székesegyházából. A hatóságok által 65 millió korona (kétmilliárd forint) értékűre becsült koronaékszerek továbbra sincsenek meg. A tolvajok 2017. július 31-én délidőben egy zárt és riasztórendszerrel ellátott vitrinből vitték el a székesegyházban eltemetett IX. Károly (1550-1611) király és második felesége, az 1625-ben elhunyt Krisztina királyné temetési koronáját, valamint egy országalmát. A temetési szertartásra készült királyi korona aranyból van, drágakövek, gyöngyök és ezüstdíszek ékesítik. A királyné kisebb koronája ugyancsak aranyból készült.

Kiállításokat, koncerteket, előadásokat, emlékesteket és filmvetítéseket is tartanak a magyar kultúra napja alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében.

Gyori_Nemzeti_Szinhaz_Ket_ur_szolgaja_

Kortárs zeneszerző műveit gyűjtötte össze és játszotta fel új lemezére a Modern Art Orchestra (MAO). Az anyagot, amelynek nagy részét több mint tíz évvel ezelőtt rögzítették, és utólag bővítették, vasárnap mutatják be a Budapest Music Center nagytermében.

Pécsett a többi között kiállításokkal, Komlón pedig egész héten át tartó programokkal ünneplik a magyar kultúra napját. A Pécsi Kulturális Központban január 22-én, a magyar kultúra napján elsősorban családoknak szóló, ingyenesen látogatható kiállítás nyílik Ady Endre 100. címmel.

Hagyományos gálaműsoron adják át Szolnok kulturális díjait kedden, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Ugyanezen a napon Damjanich Múzeumban Egy rejtőzködő életmű születése címmel nyitják meg Bokros László festőművész életműkiállítását, és sor kerül a művész monográfia-bemutatójára is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma