2018.11.05

A Magyar Művészeti Akadémia november 5-én adta át a Nemzet Művésze díjakat. Az elismeréssel idén hét művészt jutalmaztak: Budai Ilona népdalénekes, Fekete György belsőépítész, Kampis Miklós építész, Kunkovács László fotóművész, Lator László műfordító, Orosz István grafikus és Rófusz Ferenc filmrendező kapta a díjat. Ismerjük meg a díjazottakat!

nm
Fotó: mma.hu


A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére a magyar Országgyűlés 2013-ban alapította a Nemzet Művésze díjat. A díj célja a magyar művészeti életben kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása – olvasható az MMA oldalán. A díjat a Kossuth-díjas, 65. életévüket betöltött alkotóművészek nyerhetik el, az elismeréseket minden évben november 5-én, az MMA alapításának évfordulóján adják át.


A 2018-as évben hét hazai művésznek ítélték oda az elismerést, most az ő munkásságukból nyújtunk egy kis ízelítőt.


nemzet_muveszei_khu
Kampis Miklós (Fotó: wikipedia.org), Budai Ilona (Fotó: Óbudai Népzenei Iskola),
Fekete György (Fotó: wikipedia.org), Orosz István (Fotó: mma.hu), Lator László (Fotó: wikipedia.org),
Rófusz Ferenc (Fotó: wikipedia.org/Stekovics Gáspár felvétele), Kunkovács László (Fotó. mma.hu)


Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes első sikerét az 1968-as Ki mit tud? és a Nyílik a rózsa című vetélkedők hozták el, az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen első helyezést ért el és elnyerte a különdíjat is. Az első önálló népdalestjét 1976-ban adta, két évvel később megjelent az első önálló nagylemeze is és megalapult a Vikár Budai Népdalkör, amelynek a mai napig a vezetője. Az 1970-es évek közepétől népdalokat, népmeséket gyűjtött a környező országok magyarlakta településeiről, a 2000-es évek elején mesekazettái jelentek meg gyermekek és felnőttek számára. Népzenei táborokat vezet, népzenét tanít, 2008 óta a Magyar Katolikus Rádióban szerkeszti és vezeti a népzenei műsort.


dJHXQWbw


Fekete György Kossuth- és Munkácsy-díjas belsőépítész 1957-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ezt követően az Általános Épülettervező Vállaltnál lett vezető, majd nem sokkal később szabadúszó iparművészként folytatta pályáját. Igazgatóként 1980 és 1983 között vezette a Képző- és Iparművészeti Főiskolát, 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. A Magyar Művészeti Akadémiának 1990 óta a tagja, a testület 2011. november 5-én elnökének is választotta, amelynek 2017 októbere óta tiszteletbeli elnöke. Belsőépítészként tervezett kiállítási installációkat, templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat, külföli magyar kiállításokat. Alapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet folyóiratnak, amelyet 1993-ban indított újra.


J7fjZ6uQ


Kampis Miklós Kossuth-díjas építész 1956-ban végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát, 1968-ban a városépítés-városgazdálkodás szakmérnök szakot. Makovetz Imre bíztatására 1965-ben kezdett el foglalkozni az antopozófiával, végül a népi építészet felé fordult. A kezdeményezésére jött létre a Dél-Dunántúli Építész Stúdió, a tagságban kaposvári, pécsi, zalaegerszegi és szekszárdi építészek voltak meghatározóak. A Stúdiónak 1980-ig volt az igazgatója. Kaposváron több újítás is fűződik a nevéhez: ő alakította ki a város sétálóutcáját, illetve részt vett a város 1985-ben elfogadott rendezési tervének elkészítésében. Kossuth-díját, amelyet 2001-ben kapott, az indoklás szerint „példamutató várostervezői munkásságáért, a Kaposvár belvárosának emberi léptékű újjáalakítása érdekében kifejtett tevékenységéért” vehette át. Meghatározó szerepet töltött be az organikus magyar építészetet szolgáló szervezetben, a Kós Károly Egyesülésben, amelynek 2004-ig igazgatója volt.


QBNZ99LA


Kunkovács László Kossuth- és Balogh Rudolf-díjas fotóművész, etnográfus előbb a szegedi Juhász Gyula Tanérképző Főiskolán tanult, majd elvégezte a MUOSZ Újságíró Iskolát, így az MTI országjáró fotóriportereként dolgozott 1964-től 1973-ig. Az 1970-es években a Képzőművészeti Főiskola fotóműhelyét vezette, 1984-től 1990-ig rovatvezető, művészeti szerkesztő az MTI-nél, 1990 óta pedig újra szabadúszó. A hagyományos építészeti, mesterségbeli- és szociokultúra foglalkoztatja, a régi korokat és a közelmúltat feldolgozó képeit sorozatként állítja a közönség elé.


e2k5twMw


Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító a Pázmány péter Katolikus Egyetemen magyar-német szakon végzett 1955-ben, ezt követően az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője lett. A Holmi folyóiratnál annak 1989-es alapításától kezdve a szerkesztőbizottság tagja,1992-től alapító tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának. Az Unikonis Kiadó A magyar költészet kincsestára című sorozatát sokáig szerkeszti. Első versei a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelennek meg, első verseskötetét, a Sárangyalt 1969-ben adják ki. Addig főleg műfordítóként dolgozik: Alekszandr Blok, Lermontov, Paul Celan verseit fordítja, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek címen adják ki. Összes verse 1997-ben jelenik meg.


GsQ2pRyQ


Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész 1975-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán, pályája elején díszleteket tervezett, majd animációs filmeket készített a Pannónia Filmstúdióban és a Kecskemétfilm műtermeiben. Alkotásait archaikus elemek, művészettörténeti utalások, stílusidézetek jellemzik, témáit több esetben a természettudományból, geometriából és optikából választja, kísérletezik a téri illúziókeltéssel, perspektívával, torzítással is. A Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézményének tanára volt 2004 és 2014 között, nevéhez fűzódik a Tervezőgrafikai Tanészék megalapítása. Művésznevét, az Odüsszeiából kölcsönzött Utiszt 1984 óta használja, szépirodalommal is foglalkozik: verses-, novellás-, és esszékötetei jelentek meg. A Tovaricsi, konyec című plakát az ő alkotása.


UjBnsO1g


Rófusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendező nevéhez fűződik az első magyar Oscar-díj, amelyet A légy című 1981-es alkotásáért nyert el az animációs rövidfilm kategóriában. Már gyerekkorától érdekelte a rajzfilmkészítés világa, a Dési Huber Istvánról elnevezett rajzkörbe, és a Ferenczy szakkörbe járt, később a Mafilmnél kezdett el dolgozni díszletfestőként és trükkfilmrajzolóként. A Pannónia Filmstúdióba 1968-ban felvételizett, fázisrajzolóként, kulcsrajzolóként, majd animátorként dolgozott. Közreműködött az 1973-as János vitéz elkészítésében, majd Jankovits Marcell mellett társrendezőként a Gusztáv-sorozat elkészítésében. Első önálló animációs filmje a volt 1974-ben, ezt követte az Oscar-díjas A légy 1981-ben, egy évvel később elkészítette a Holtpont, majd a Gravitáció című animációs filmjeit. Az 1980-as évek végétől Kanadában dolgozott, 2002 óta ismét Magyarországon él.


OOaHpq3A



Kultúra.hu

Felhasznált forrás: wikipedia.org

Fotók: Balogh Gyula

nativity-447767_960_720

2018.11.14

Élő betlehemmel, koncertekkel, táncszínházi előadásokkal, gyerekprogramokkal és kézműves vásárral is készül az adventi időszakra december 2. és 23. között a Várkert Bazár. Az adventi vasárnapokon misztériumjáték keretében tárul fel a betlehemi istálló, ahol megelevenedik a bibliai történet a Szent Családdal, a pásztorokkal, a három királlyal és az élő állatokkal.

DSC_0062

2018.11.14

A Hagyományok Háza és a marosvásárhelyi Világló Egyesület szervezésében nagy pályázatos konferenciát tartottak november 10-én Szovátán, a Székely-Sóvidék fővárosában, ahol a népi kultúra területén működő civil szervezetek képviselői találkozhattak a pályáztatók vezetőivel. Az eseményt Tóth János, a Hagyományok Háza szakembere értékelte.

cello-110981_960_720

2018.11.14

Nemzetközi csellófesztivált rendeznek november 25. és december 2. között Székesfehérváron: a résztvevőknek nemzetközi hírű gordonkaművészek tartanak mesterkurzusokat, de lesznek zongorás egyéni órák, valamint különböző kamarazenei formációkban is fellépnek a hallgatók. A fesztiválon huszonketten vesznek részt, a résztvevők fele magyar csellista lesz.

Andrej Babis cseh kormányfő felajánlotta Milan Kunderának, a Párizsban élő világhírű cseh származású írónak, hogy segít visszaszerezni cseh állampolgárságát, amelytől az 1970-es évek végén fosztotta meg őt a csehszlovák kommunista rendszer. Milan Kundera csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott el újra szülőhazájába, Csehországba.

Kilencvenöt évesen elhunyt Stan Lee amerikai író, szerkesztő, a Marvel Comics képregénykiadó nyugalmazott elnöke. A Pókember, a Vasember és számos más legendás képregényszuperhős alkotója a lánya tájékoztatása szerint november 12-én hunyt el egy Los Angeles-i kórházban. Stan Lee december 28-án töltötte volna be 96. életévét.

Vádat emelt november 12-én a német ügyészség a Yoko Onótól 2006-ban ellopott John Lennon-naplók és egyéb Lennon-relikviák feltételezett orgazdája, egy 59 éves török férfi ellen, aki a vádirat szerint 785 150 eurót (negyedmilliárd forintot) vett fel előlegként az 1980-ban meggyilkolt zenészlegenda személyes tárgyaiért egy berlini aukciósháztól 2014 októberében.

Idén először határon túli fellépője is lesz a Közép-Európa Táncszínház által rendezett Sissi Őszi Tánchétnek: a november 17-én kezdődő egyhetes rendezvényt a romániai Gyergyószentmiklósról érkező Figura Stúdió Színház előadása zárja a fesztiválnak otthont adó Bethlen Téri Színházban. A hagyományosan Erzsébet nap köré szervezett 7. Sissi Őszi Tánchét (SŐT7) a fesztivál történetéhez hűen a vidéki táncműhelyeket állítja középpontba. A tánchét Eifert János fotóművész Mester és tanítványai című kiállításával nyílik november 17-én, szombaton.

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban. A David H. Koch Színházban a Magyar Állami Operaház produkcióit láthatta a közönség, továbbá koncerteztek a Virtuózok fiatal művészei is, de képzőművészeti kiállítással és artista produkciókkal is népszerűsítették a magyar kultúrát. "Nem lehetett elmenni a magyar kultúra mellett ebben a két hétben, ebben a hatalmas városban, ahol ez óriási nagy szó, mert ott rettenetesen meg kell küzdeni a közönség figyelméért* – mondta Kumin Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára.

Különleges estére várja a zenerajongókat a Budapesti Vonósok Zenekar 2018. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermébe. Egy ősbemutató és egy magyarországi bemutató keretén belül ismerkedhetünk meg Szentpáli Roland tubaművész munkásságán keresztül a tubával és a szerpenttel, ezzel a két különleges hangszerrel.

Z8A4292_pp

Meghosszabbították a Janus Pannonius Múzeumban megrendezett Arczok és láthatárok című tárlat látogatási időtartamát. A kiállítás így a téma és a tárlat jelentőségére, valamint a kiemelt érdeklődésre való tekintettel 2019. február 3-ig fogadja a látogatókat többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan remekműveivel.

Vár az Olvass várost! című interaktív irodalmi séta téren és szövegen át! A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szervezésében megvalósuló sétán városi terekben és irodalmi szövegekben bolyonghatunk, párbeszédbe léphetünk a különböző felületeken lévő szövegekkel, de megírhatjuk saját tér-versünket vagy utca-novellánkat is.

Megrendezik november 17-én a XVI. Országos Táncjáték Fesztivált Budapesten, az Erzsébetligeti Színházban a Táncpedagógusok Országos Szövetségének szervezésében. A fesztiválon a klasszikus balettől a kortárs táncig láthatók előadások. A rendezvény lehetőséget ad az ország különböző pontjaiból érkező táncosok, táncpedagógusok, alkotók, előadók tapasztalatcseréjére is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma