GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.05

A Magyar Művészeti Akadémia november 5-én adta át a Nemzet Művésze díjakat. Az elismeréssel idén hét művészt jutalmaztak: Budai Ilona népdalénekes, Fekete György belsőépítész, Kampis Miklós építész, Kunkovács László fotóművész, Lator László műfordító, Orosz István grafikus és Rófusz Ferenc filmrendező kapta a díjat. Ismerjük meg a díjazottakat!

nm
Fotó: mma.hu


A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére a magyar Országgyűlés 2013-ban alapította a Nemzet Művésze díjat. A díj célja a magyar művészeti életben kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása – olvasható az MMA oldalán. A díjat a Kossuth-díjas, 65. életévüket betöltött alkotóművészek nyerhetik el, az elismeréseket minden évben november 5-én, az MMA alapításának évfordulóján adják át.


A 2018-as évben hét hazai művésznek ítélték oda az elismerést, most az ő munkásságukból nyújtunk egy kis ízelítőt.


nemzet_muveszei_khu
Kampis Miklós (Fotó: wikipedia.org), Budai Ilona (Fotó: Óbudai Népzenei Iskola),
Fekete György (Fotó: wikipedia.org), Orosz István (Fotó: mma.hu), Lator László (Fotó: wikipedia.org),
Rófusz Ferenc (Fotó: wikipedia.org/Stekovics Gáspár felvétele), Kunkovács László (Fotó. mma.hu)


Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes első sikerét az 1968-as Ki mit tud? és a Nyílik a rózsa című vetélkedők hozták el, az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen első helyezést ért el és elnyerte a különdíjat is. Az első önálló népdalestjét 1976-ban adta, két évvel később megjelent az első önálló nagylemeze is és megalapult a Vikár Budai Népdalkör, amelynek a mai napig a vezetője. Az 1970-es évek közepétől népdalokat, népmeséket gyűjtött a környező országok magyarlakta településeiről, a 2000-es évek elején mesekazettái jelentek meg gyermekek és felnőttek számára. Népzenei táborokat vezet, népzenét tanít, 2008 óta a Magyar Katolikus Rádióban szerkeszti és vezeti a népzenei műsort.


dJHXQWbw


Fekete György Kossuth- és Munkácsy-díjas belsőépítész 1957-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ezt követően az Általános Épülettervező Vállaltnál lett vezető, majd nem sokkal később szabadúszó iparművészként folytatta pályáját. Igazgatóként 1980 és 1983 között vezette a Képző- és Iparművészeti Főiskolát, 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. A Magyar Művészeti Akadémiának 1990 óta a tagja, a testület 2011. november 5-én elnökének is választotta, amelynek 2017 októbere óta tiszteletbeli elnöke. Belsőépítészként tervezett kiállítási installációkat, templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat, külföli magyar kiállításokat. Alapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet folyóiratnak, amelyet 1993-ban indított újra.


J7fjZ6uQ


Kampis Miklós Kossuth-díjas építész 1956-ban végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát, 1968-ban a városépítés-városgazdálkodás szakmérnök szakot. Makovetz Imre bíztatására 1965-ben kezdett el foglalkozni az antopozófiával, végül a népi építészet felé fordult. A kezdeményezésére jött létre a Dél-Dunántúli Építész Stúdió, a tagságban kaposvári, pécsi, zalaegerszegi és szekszárdi építészek voltak meghatározóak. A Stúdiónak 1980-ig volt az igazgatója. Kaposváron több újítás is fűződik a nevéhez: ő alakította ki a város sétálóutcáját, illetve részt vett a város 1985-ben elfogadott rendezési tervének elkészítésében. Kossuth-díját, amelyet 2001-ben kapott, az indoklás szerint „példamutató várostervezői munkásságáért, a Kaposvár belvárosának emberi léptékű újjáalakítása érdekében kifejtett tevékenységéért” vehette át. Meghatározó szerepet töltött be az organikus magyar építészetet szolgáló szervezetben, a Kós Károly Egyesülésben, amelynek 2004-ig igazgatója volt.


QBNZ99LA


Kunkovács László Kossuth- és Balogh Rudolf-díjas fotóművész, etnográfus előbb a szegedi Juhász Gyula Tanérképző Főiskolán tanult, majd elvégezte a MUOSZ Újságíró Iskolát, így az MTI országjáró fotóriportereként dolgozott 1964-től 1973-ig. Az 1970-es években a Képzőművészeti Főiskola fotóműhelyét vezette, 1984-től 1990-ig rovatvezető, művészeti szerkesztő az MTI-nél, 1990 óta pedig újra szabadúszó. A hagyományos építészeti, mesterségbeli- és szociokultúra foglalkoztatja, a régi korokat és a közelmúltat feldolgozó képeit sorozatként állítja a közönség elé.


e2k5twMw


Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító a Pázmány péter Katolikus Egyetemen magyar-német szakon végzett 1955-ben, ezt követően az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője lett. A Holmi folyóiratnál annak 1989-es alapításától kezdve a szerkesztőbizottság tagja,1992-től alapító tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának. Az Unikonis Kiadó A magyar költészet kincsestára című sorozatát sokáig szerkeszti. Első versei a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelennek meg, első verseskötetét, a Sárangyalt 1969-ben adják ki. Addig főleg műfordítóként dolgozik: Alekszandr Blok, Lermontov, Paul Celan verseit fordítja, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek címen adják ki. Összes verse 1997-ben jelenik meg.


GsQ2pRyQ


Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész 1975-ben szerezte meg diplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán, pályája elején díszleteket tervezett, majd animációs filmeket készített a Pannónia Filmstúdióban és a Kecskemétfilm műtermeiben. Alkotásait archaikus elemek, művészettörténeti utalások, stílusidézetek jellemzik, témáit több esetben a természettudományból, geometriából és optikából választja, kísérletezik a téri illúziókeltéssel, perspektívával, torzítással is. A Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézményének tanára volt 2004 és 2014 között, nevéhez fűzódik a Tervezőgrafikai Tanészék megalapítása. Művésznevét, az Odüsszeiából kölcsönzött Utiszt 1984 óta használja, szépirodalommal is foglalkozik: verses-, novellás-, és esszékötetei jelentek meg. A Tovaricsi, konyec című plakát az ő alkotása.


UjBnsO1g


Rófusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendező nevéhez fűződik az első magyar Oscar-díj, amelyet A légy című 1981-es alkotásáért nyert el az animációs rövidfilm kategóriában. Már gyerekkorától érdekelte a rajzfilmkészítés világa, a Dési Huber Istvánról elnevezett rajzkörbe, és a Ferenczy szakkörbe járt, később a Mafilmnél kezdett el dolgozni díszletfestőként és trükkfilmrajzolóként. A Pannónia Filmstúdióba 1968-ban felvételizett, fázisrajzolóként, kulcsrajzolóként, majd animátorként dolgozott. Közreműködött az 1973-as János vitéz elkészítésében, majd Jankovits Marcell mellett társrendezőként a Gusztáv-sorozat elkészítésében. Első önálló animációs filmje a volt 1974-ben, ezt követte az Oscar-díjas A légy 1981-ben, egy évvel később elkészítette a Holtpont, majd a Gravitáció című animációs filmjeit. Az 1980-as évek végétől Kanadában dolgozott, 2002 óta ismét Magyarországon él.


OOaHpq3A



Kultúra.hu

Felhasznált forrás: wikipedia.org

Fotók: Balogh Gyula

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma