NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.24

Az Oláh János születésnapja alkalmából rendezett emlékesten Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője és Erős Kinga kuratóriumi tag, kritikus, szerkesztő tíz fiatalnak szerkesztői ösztöndíjat adott át pénteken Budapesten. Az Oláh János József Attila-díjas költő, író, kiadóvezetőről elnevezett szerkesztői ösztöndíjakat és Az év legsikeresebb szerzője díjat a Magyar Napló Könyvesboltban vehették át a kitüntetettek.


Olah_Janos-osztondij
Bolla Eszter átveszi az ösztöndíjat Tardy-Molnár Annától

Az első alkalommal odaítélt szerkesztői ösztöndíjat, amely két éven keresztül tíz-tíz fiatal szerkesztő számára nyújt havi bruttó 200 ezer forint támogatást, Bolla Eszter, Bonczidai Éva, Buzási Viktória, Hutvágner Éva, Kecskés Szulamit, Makkai Tamara Csilla, Pataky Adrienn, Smid Róbert, Varga Melinda és Vásári Melinda vehette át.


Olah_Janos-osztondij2
Makkai Tamara Csilla, Erős Kinga, Tardy-Molnár Anna

 

Az év legsikeresebb szerzője díjat az Orpheusz Kiadónál Szalay Károlynak, a Széphalom Könyvműhelynél Báger Gusztávnak, a Magyar Napló Kiadónál Szakály Sándornak ítélték oda.


Szalay_Karoly
Szalay Károly, az év egyik legsikeresebb szerzője


Az eseményen Zsiga Kristóf, a Magyar Napló kiadóvezetője a maradandó értékeket fontosnak tartó, a nemzet sorsáért aggódó, azért felelősséget érző, a magyar irodalom megújításáért dolgozó embernek nevezte a 2016-ban elhunyt írót. Mint fogalmazott, jó szerkesztők és irodalomszervezők nélkül nem működne minőségi folyóirat és lapkiadás sem, szükség van tehát a képzett szakemberekre. Ezért nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által 2018-ban alapított új szerkesztői ösztöndíjat, amely tehetséges fiataloknak nyújt segítséget a könyv- és folyóirat szerkesztői pályakezdéshez, Oláh Jánosról nevezték el.

 


Olah_Janos-osztondij_csoportkep
Az Oláh János-ösztöndíj friss birtokosai


Az esten színművészek és előadóművészek idézték meg a nemrég elhunyt Oláh János alakját.

 

Oláh János az 1960-as években indult, nemzedékének műfajújító tagjaként emlegették. Pályája kezdetén a Kilencek alkotócsoporthoz tartozott, majd a Kézirat Kiadó vezetője lett. 1994-tól a Magyar Napló vezetőjeként irodalom- és kánonformáló szerepet töltött be. A Magyar Írószövetség tagja, illetve az Arany János Alapítvány elnöke is volt. Munkásságáért 1994-ben József Attila-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2012-ben Márai Sándor-díjjal, 2014-ben Babérkoszorú-díjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának rendes tagjává választották.


Az eseményről készült többi fotó itt látható.


MTI, Kultúra.hu

Fotók: Csákvári Zsigmond

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma