IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.11

Nagy Lea, Voloncs Attila és Pataki Tamás kapta a Magyar Írószövetség által létrehozott Debüt díjat. Az idén először átadott kitüntetést, amely pénzjutalommal, valamint írószövetségi tagsággal jár, fiatal, elsőkötetes szerzők nyerheték el. A díjátadóra a Versmaraton nyitó programjaként a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor.

debut_dijasok

 

A szakmai zsűri a Debüt díjat líra kategóriában Nagy Leának ítélte oda Légörvény című verseskötetéért, amely tavaly a Kalotaszeg Művészeti Alapítvány és a Napkút Kiadó közös gondozásában látott napvilágot. Széppróza kategóriában Pataki Tamás vehette át a kitüntetést Murokffyban vérré válik az abszint és lóvá teszi az ördögöt című regényéért, amely tavaly az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában jelent meg, széppróza kategóriában pedug Voloncs Attila kapta Virágok esztendeje című regényéért, amely tavaly a Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó közös gondozásában jelent meg.


Nagy_Koppany_Zsolt
Nagy Koppány Zsolt méltatja a díjazottakat


A díjazottakat az eseményen Nagy Koppány Zsolt író, Petőcz András költő és Smid Róbert irodalomtudós méltatta, a díjakat Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője adta át.

 

Voloncs Attila (1999) Kézdivásárhelyen született, érettségijét is ott szerezte. Sokáig történész szeretett volna lenni, ami kezdetben irodalmi érdeklődését is erősen meghatározta. Jelenleg Budapesten él, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–filozófia szakos hallgatója, emellett az Eötvös Collegium magyar és filozófia műhelyének tagja. Előbbi területen leginkább a huszadik század prózája foglalkoztatja, filozófiában a német idealizmus. Szinte kizárólag prózát ír, szokatlan módon egy terjedelmes regénnyel nyitott, utána kezdett el foglalkozni a novella műfajával.


Volonts_Attila_atveszi_a_dijat
Voloncs Attila

 

Nagy Lea (2000) költő, diák. Gimnáziumi tanulmányai mellett képzőművészettel foglalkozik. Irodalmi, költészeti pályáját Petőcz András szépírói kurzusán kezdte, a líra csoportban 2016 őszén, 16 évesen. Eddigi versei megjelentek a Spanyolnátha világhálós folyóiratban, a Magyar Naplóban, a Nyugat Pluszban, a Várban, az Irodalomismeretben, az Esőben, a Budapestben, a Tiszatájban, a Vár Ucca Műhelyben, a Székelyföldben, a Parnasszusban, a Vörös Postakocsiban és a Pannon Tükörben. Egyik szerkesztője és szerzője a Suttogva című antológiának és a nemrég megjelent, Repülés című antológiának. Az Irodalomismeret című folyóirat szépirodalmi rovatának munkatársa. Tavaly jelent meg első, önálló verseskötete Légörvény címmel a Napkút Kiadónál, melyben a borító és a könyvben szereplő három grafika is az ő munkája. Készülő verseskötete a Kőhullás címet viseli. A versek mellett meséket is ír. 2018 óta a József Attila Kör tagja.


Nagy_Lea_viraggal
Tardy Anna, a MANK ügyvezetője, Szentmártoni Jámos, az Írószövetség elnöke
és Nagy Lea díjazott

 

Pataki Tamás (1991) író, költő, újságíró, szerkesztő az erdélyi Dicsőszentmártonban született és nőtt fel. A szórványlét megtapasztalása igen nagy hatással volt későbbi szemléletére, gondolkodására. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakán végzett. 2016-ban vették fel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályakezdő hallgatói közé, első regénye, a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című pikareszk kalandregény 2018-ben jelent meg az akadémia gondozásában. Verset, kisprózát több folyóiratban publikált, jelenleg az Elvásik a török félhold című áltörténelmi kalandregényét írja. Tagja a Ködlovagok és egyéb czímeresek Társaságának. Jelenleg a Magyar Nemzet napilap kulturális újságírójaként, szerkesztőjeként dolgozik.


dijazottak
A három díjazott

 

A díjakat a Magyar Írószövetség adományozza a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A támogatás lebonyolítója a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A díj odaítélésének szakmai partnere a Magyar Napló Kiadó és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.


Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma