2018.06.20

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a nemzet művésze. „Minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és a félelem nélküli életet” – így búcsúzott tőle Szabó T. Anna költő, Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője pedig úgy fogalmazott: versei mindennap velünk vannak.

„Elment a legnagyobb. Isten Veled, Sándor Bátyám!” – búcsúzott Facebook-oldalán Kányádi Sándortól Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

 

Szabó T. Anna: egész lényével élte és hirdette a magyar verset

„Mindenki szerette Kányádi Sándort, hiányozni fog, mert nagy költő volt, és mert minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és a félelem nélküli életet” – nyilatkozta Szabó T. Anna költő, műfordító a június 20-án elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író és műfordítóra emlékezve. „Tanító volt a szó legnemesebb értelmében: a világ szinte minden magyar közösségéhez ellátogatott, a legkisebb falvakba és a legtávolabbi városokba is elment, hogy eleven szavával, tréfáival és szelíd példájával mutassa meg, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet” – fogalmazott. Hozzátette: a gyerekeket ugyanúgy meg tudta szólítani, mint a könyvtől elbitangolt felnőtteket és az olvasáshoz visszacsábult időseket, mindenkihez volt egy jó szava, egy mosolya, egy története.


Kanyadiwebre16x9_masolata
Fotó: vigado.hu

 

Gryllus Dániel: versei mindennap velünk vannak

Nagyon fontos szerepet játszott a Kaláka együttes életében, szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből – mondta Gryllus Dániel, a zenekar vezetője. „Legyenek azok akár teljesen különböző alkalmak és rendezvények, Sándor bácsi ott van velünk. Számunkra óriási veszteség lesz a hiánya, mindig elmehettünk hozzá akár Budapestre, akár az erdélyi Nagygalambfalvára. Bár verseket az utóbbi években már nem írt, mert saját akaratából lezárta életművét, nagyon jókat beszélgettünk” – idézte fel a zenész.

 

„Sándor bácsi mindig azt mondta, hogy nincsenek külön gyerekversek és felnőttversek. Azt is hajtogatta, hogy nincs jó hallása, nem tud énekelni, és azért ír annyira ritmikus verseket, hogy ezt kompenzálja. Nagyon betalált nekünk, közel áll a szívünkhöz a költészete, akár a latinos, akár a gyerekeknek írt verseit énekeljük, akár a Vannak vidékek ciklusát, akár a Kuplé a vörös villamosrólt” – mondta Gryllus Dániel. Hozzátette: a magyar költészet hegyvonulatának gerincét Balassi, Csokonai, Petőfi, Kosztolányi, József Attila mellett Kányádi versei is alkotják.

 

Szentmártoni János: igazi klasszikus volt

Kányádi Sándor igazi klasszikus volt, olyan egyetemes nagy költő, aki a saját értékein túl egyfajta összefoglalója, megújítója és továbbépítője volt a költészetnek – mondta Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, aki megkerülhetetlennek nevezte Kányádi Sándort az irodalomtörténetben. „Nagyon sok szál benne összpontosult, amelyeket az évek során tovább szőtt” – fogalmazott Szentmártoni János. Beszélt arról is, hogy a gyermekirodalom klasszikusának versein nemzedékek nőttek fel. Mint mondta, az utolsó pillanatig hatalmas, több nemzedéket felölelő rajongótábora volt, amelynek megalapozása még olyan korban kezdődött el, amikor még nem segítette a média a költészet népszerűsítését. „A szorgalom, az alázat és az olvasók szeretete tette azzá, ami” – fogalmazott a Magyar Írószövetség elnöke, megemlékezve arról, hogy Kányádi Sándor még a legkisebb falvakba is elment előadásokat, felolvasásokat tartani, bárhová, ahová hívták. Az a rendezvény, ahol ő megjelent, mindig színültig megtelt a tisztelőivel, nagy közszeretetnek örvendett – mondta.


KanyadiSandor
Fotó: MTI/Czimbal Gyula

 

MMA: költészetének legfontosabb üzenete a szülőföld szeretete

Kányádi Sándor organikusan alakuló költészetének legfontosabb üzenete a szülőföld szeretetének a parancsa – fogalmaz az MTI-hez eljutatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amely saját halottjának tekinti a 89 éves korában elhunyt Kossuth-díjas költőt, írót és műfordítót. „Az ív, amelyet költői pályájával megrajzolt, talán példa nélküli: a 19. században gyökerező líra szinte észrevétlenül válik huszadik századivá, a falusi, paraszti világ európai horizontúvá, egyetemessé; az egyszerű élménylíra bölcseleti, létfilozófiai költészetté” – írják.

 

A közlemény idézi Kányádi Sándor monográfusát, Pécsi Györgyit, aki szerint a költő számára a szülőföld „nem elvont eszme” volt, „hanem a mindennapok valóságából, az emlékekből, az átöröklött hagyományokból formálódott, földrajzilag is behatárolható területen megvalósuló táj-kultúra-ember egysége”. „A költő pedig nem tett mást – ahogy mondani szokta –, mint leírta, amit látott. Csakhogy amit meglátott, és ahogyan leírta, abból a 20. század második felének legjelentősebb erdélyi magyar költői életműve és az egyetemes magyar irodalom kimagasló értéke született” – hangsúlyozza Pécsi Györgyi. Hozzáteszi: Kányádi Sándor versei különösen revelációszerűen hatottak a hetvenes-nyolcvanas években, amikor tudatosult, hogy ténylegesen is eltűnhetnek a határon túli milliós magyar közösségek, például a romániai magyarság is.

 

Dávid Gyula: azt mondta ki, amit mindnyájan éreztünk

Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész szerint Kányádi Sándor a verseiben „azt mondta ki, amit mindnyájan éreztünk, csakhogy ő ki is merte és ki is tudta úgy mondani, hogy az magas művészet volt”. H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója azt hangsúlyozta: eseménnyé vált minden olyan rendezvény, amelyen Kányádi Sándor is részt vett. Dávid Gyula az MTI-nek adott nyilatkozatában felidézte: egy évvel járt Kányádi Sándor fölött a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, és akkortól tartott a barátságuk, amikor 1944-ben cserkésztáborozóként éppen Kányádiékhoz osztották be segíteni a mezőgazdasági munkában. Így a kezdetektől követhette Kányádi Sándor pályájának a kibontakozását, alakulását.

 

Abban látta Kányádi költészetének a nyitját, hogy nagyon egyszerűen, nagyon közérthetően tudott elmondani olykor mellbevágó dolgokat is. „Kezdő költőként Arany János szellemében, de az akkori idők költészeti igényét túllépve, tisztán tudott szólni tiszta és igaz érzésekről, és ezt a képességét akkor is megőrizte, amikor ezek az érzések bonyolultakká váltak. Azt mondta el helyettünk, amit mi is éreztünk, de amit nem tudtunk szavakba önteni” – fogalmazott az irodalomtörténész.


H. Szabó Gyula: Kányádi Sándor képes volt átalakulni

H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója azt hangsúlyozta, hogy eseménnyé vált minden olyan rendezvény, amelyen Kányádi Sándor is részt vett. Úgy vélte, Kányádi Sándor az erdélyi szász és jiddis népköltészeti fordításaival tudatosan próbálta Erdély kulturális sokszínűségét felmutatni. „Úgy érzem: a költészete értéke alapján odakerülhetett volna a Nobel-díj közelébe, csak nem volt olyan lobbierő mögötte, mint mások mögött. Nemcsak arra volt képes, hogy a romániai magyar költészet 1990 előtti ellenálló korszakában a legfontosabb gondolatainkat megszólaltassa, hanem képes volt átalakulni, és az új körülmények között sem veszítette el költői egyensúlyát, habitusát” – hangsúlyozta H. Szabó Gyula.


 

Forrás: MTI

kaszas_kultura596-90

DSC_0310-Edit.fekvo

2018.07.21

Fábián Janka idén nyáron új könyvvel ajándékozott meg minket, olvasókat. A Rose regénye júniusban jelent meg, és ismét a múltba repít: a sok szálon futó, szerteágazó, fordulatos családregény a második világháború alatti és utáni Európa ellentmondásos, drámai történelmét idézi meg. Miért történelmi témájú műveket ír Fábián Janka? Hogyan lett belőle író? Tudj meg többet cikkünkből!

cirkuszhercegno_borito
2018.07.21

Kálmán Imre nevéről elsőként mindenkinek a Csárdáskirálynő jut eszébe. Az operett királyának azonban még számtalan kiemelkedő művet köszönhetünk. Egyik közülük a Cirkuszhercegnő, melyet július 20-án mutattak be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadásra ellátogatott a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne is, aki azt vallja: édesapja műveit képtelenség megunni.

tisztano_26_600x399

2018.07.20

Te is Jane Austen és a Brontë nővérek művein nőttél fel? Akkor neked való ez a könyvajánló! Az elmúlt hónapokban bemutattuk Jane Austen regényeit és a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket, majd új sorozatot indítottunk: azokat a könyveket gyűjtjük össze, melyeket örömmel olvashatnak az Austen-rajongók is. Cikkünkben olyan könyveket ajánlunk, melyek hitelesen szólnak a 19. és a 20. századi nők életéről, problémáiról.

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis Közhasznú Kulturális Egyesület és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok 15. jubileumi rendezvénysorozat alkalmából hirdettek meg. Pályázni eddig be nem mutatott, Pászti Szabó Zoltán Zengjen a dal című versére komponált kórusművel lehetett. Második helyezést Magyaróvári Viktor, harmadik díjat megosztva Megyeri Krisztina és Szalai Katalin kaptak.

Idén július 21-én este 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, melyre ötszáz vendéget várnak a szervezők az Anna Grand Hotelbe. A Blaha utcában idén is lesz utcabál, újdonságként pedig sétakocsikázásra is lesz lehetőség a bál estéjén. Az est folyamán a résztvevők közül a közönség szavazza meg a legszebb tizenöt lányt, akik közül a zsűri választja ki a bál szépét és két udvarhölgyét. A bál királynője megújított motívumokkal díszített, egyetlen példányban készülő, Viktória-mintára épülő Royal Garden mintájú Herendi-vázát kap.

Elhunyt 79 éves korában július 19-én Adrian Cronauer, a Jó reggelt, Vietnam! című film főszereplőjének alakját megihlető egykori amerikai pilóta. Adrian Cronauer 1965-től 1966-ig őrmesterként teljesített szolgálatot Vietnamban, az ő nevéhez fűződik az amerikai hadsereg ottani rádiójának életre hívása. Az adásban köszöntőként hangzott el a híressé vált mondat: Jó reggelt, Vietnam!

A román kormány egymilliárd eurót fordít kultúrára a következő években Nagy-Románia megalakulásának századik évfordulója alkalmából – jelentette be Viorica Dancila román miniszterelnök. A kabinet kormányrendeletet fogadott el erről. Dancila elmondta: a román kultúrának sürgősen szüksége van egy több éves finanszírozási tervre, amelynek értelmében, múzeumokat, színházakat, kulturális központokat, könyvtárakat, koncerttermeket korszerűsítenek, valamint az épített és szellemi örökséget helyreállítják és bővítik.

ArTúr néven összművészeti fesztivált tartanak augusztus 7-étől öt napon át Mezőtúron, a rendezvénysorozat zárásaként pedig 12-én megtartják a több ezer embert vonzó Túri Vásárt. A nyitónapon Virágh László mezőtúri festőművész tárlata nyílik a Közösségi Házban, míg a katolikus templomban a hazai zenei élet egyik legtehetségesebb fúvós csapata, az Ewald Rézfúvós Együttes ad koncertet.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma