Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2014.08.11
Takács Erzsébet

Augusztusban három hétre egy lengyel rendezővel és egy lengyel zeneszerzővel együtt a Nemzeti Színházba költözik az Óbudai Danubia Zenekar. A színház szezonjának első bemutatóját fogják adni, ami Gombrovicz Operett című kultikus operettelőadását jelenti, kimondottan erre az előadásra írta zenéjét a lengyel zeneszerző – mondta el Ács Péter, a zenekar ügyvezető igazgatója.

_DSC5565

Második alkalommal látogatott el Eszterházára az Óbudai Danubia Zenekar, a tavalyi koncert sikere miatt jelentkeznek idén két hangversennyel a kastélyban – mondta el Ács Péter, a zenekar ügyvezető igazgatója. Az elsőt júniusban, a Marionett Színházban tartották: „Várdai István fiatal csellistaművészt kísértük, illetve Haydn-műveket adtunk elő. Egyedülálló a helyszín, jó itt játszani” – felelte. Ugyan nehéz a kültéri helyszín esetében megbirkózni a tudattal, hogy az időjárás miatt akár el is maradhat a koncert, a természet, a kastély látványa plusz töltést ad a művészeknek. „Szabadtéren játszani mindig egy kicsit többet jelent. Az elmúlt tíz évben a szabadtéri koncertjeink közül csak egyszer esett az eső, a műsort azonban így is megtartottuk, mert mindenki hozott magával esőkabátot.”

Az Eszterházy Vigasságok esetében komplett felkérésnek tett eleget a zenekar. Az operagála műsorát Rácz Márton művészeti vezető állította össze, „bár nyilván néhány zenekari számot illetően egyeztetett velünk, megbeszéltük, mely darabok szerepeltek nálunk mostanában repertoáron. Kétszer 17 operanyitányról van szó, ami azért nem egy tipikus koncerttermi mennyiség, bőven túlhaladja azt.”


Nyáron ez az utolsó koncertünk, mert augusztus 20-tól három hétre egy lengyel rendezővel és egy lengyel zeneszerzővel együtt beköltöznek a Nemzeti Színházba. A színház szezonjának első bemutatóját fogják adni, ami Gombrovicz Operett című kultikus operettelőadását jelenti – kimondottan erre az előadásra írta zenéjét a lengyel zeneszerző. A zenekarnak lesz ebben a legnagyobb szerepe, a szerzői utasítások alapján ugyanis végig zenének kell szólni, és erre nem csak a prózát igazították, hanem maga a cselekmény, a mozgás is ehhez idomul: nem mindegy, hogy ki mikor lép fel a lépcsőre, vagy mikor nyúl az ajtóhoz. A színpadon így együtt mozog a 20 fős zenekar és a 10 fős táncosgárda, akik mellett színészek is állnak majd ott. „Ez egyébként egy nagyon ritkán játszott darab, októberben egy lengyel fesztiválra is ellátogatunk vele.”

A jelenlegi vezetés alatt ez az első fellépésünk a Nemzeti Színházban, bár az előző évadban szerveztünk oda két saját koncertet, ebben azonban közrejátszottak a társulat tagjai is. Egyrészt egy 1927-es Johanna a máglyán című némafilmhez írt előadást, egy észt zeneszerző darabját játszottuk el, miközben a filmet vetítettük – erre a szerző is eljött –, másrészt egy válogatást is előadtunk a Vitéz lélekhez című darabhoz kapcsolódóan: határon túli magyar szerzők műveit dolgoztuk fel.


A legfiatalabb hivatásos zenekarként, a hátuk mögött 21 évvel egy-egy szezonban 70-80 koncertet adnak, ezek felét pedig a nagy játszóhelyeken mutatják be, a MÜPA-ban, a BMC-ben, vagy éppen a Vigadóban. „Szeretünk együtt dolgozni azokkal, akik vendégül látnak minket, így például a Nemzeti Színház színészeivel” – mondta Ács Péter. Úgy gondolja, a mostani az első, de nem az utolsó közös munka. A kooprodukciók a fenntartathóság miatt is fontosak, hiszen a zenekar a bevételeinek csupán 5-5 százalékát kapja az államtól, illetve az önkormányzattól. „Ehhez képest büszkeséggel tölt el, hogy a 2012-es évet 100 milliós, a 2013-ast 14 milliós nyereséggel zártuk.”

Szeptember 16-án az évadnyitó hangversenyüket a Zeneakadémián adják: Vásáry Tamás először zongorázza és vezényli Liszt legnagyobb zongoraművét és szimfonikus zenekari művét egy koncerten. Komoly kihívás ez a zenekarnak. A jegyeladásokból már most látszik, hogy ez egy igen kedvelt program lesz.

Kulcsszavak:

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma