NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.01.09

Hogyan működött a Nyugat szerkesztősége Osvát Ernő halála után? Mi volt a célja a lappal Móricz Zsigmondnak, Babits Mihálynak, és milyen szerepe volt ebben Gellért Oszkárnak? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad az „…olvasd el szigorú szemmel cikkemet”. Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929–1941 című tanulmánykötet. Az alkotás szerkesztőivel Kelevéz Ágnes irodalomtörténész beszélgetett.

25299637_1146163162153060_4247827379741434362_o


A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) január 5-én tartott beszélgetésen Buda Attila Babits-kutatóval és Pataky Adrienn PhD-hallgatóval beszélgetett Kelevéz Ágnes a Gondolat Kiadónál megjelent kötetről, amely a Nyugat utolsó tizenkét évét dolgozza fel. Az eddig kevéssé kutatott időszakot Babits Mihály és Gellért Oszkár levelezéséből ismerhetjük meg. Az alkotás kiindulópontja a tíz évvel ezelőtt megkezdett kutatómunka volt – mondta el Buda Attila, majd hozzáfűzte: a legtöbb levél a nyári időszakban keletkezett, ugyanis ekkor Babits és felesége, Török Sophie Esztergomban lakott, így megsűrűsödtek a levélváltások Gellért és Babits között, hiszen személyesen és telefonon nem tudtak egyeztetni. A kötetben főként szakmai levelek kaptak helyet, de akad egy-két személyes hangvételű írás is.


26229543_1778398688858196_5263238734018034181_n
Fotó: Belicza László/PIM


Ez a mű különösen fontos, hiszen nemcsak a Nyugat egyik időszakát ismerhetjük meg, de betekintést kapunk egy korabeli szerkesztőség mindennapjaiba, a lap gazdasági helyzetébe is, sőt az írók anyagi hátterét is megismerhetjük – mondta Pataky Adrienn. Kelevéz Ágnes irodalomtörténész ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes a most megjelenet levelezéskötetet Gellért Oszkár önéletírásával – Egy író élete I–II. – és a Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője című levelezéskötettel együtt olvasni, hiszen ezek az alkotások kiegészítik egymást és sok kérdésre magyarázatot adnak, többek között arra is: Gellért Oszkár és Móricz között miért volt folyamatos feszültség? A beszélgetés során azonban Buda Attila többször is felhívta a figyelmet Gellért Oszkár sajátos önéletírására, amelyet erős kritikával kell kezelni, hiszen Gellért számos kellemetlen adatot kihagyott az életéből. Gellért az ’50-es években írta meg első önéletrajzi kötetét, ebben az időszakban azonban már kellemetlenné vált a köztársaság, vagyis a Horthy-rendszer korábbi támogatása is, így ezt a fejezetet kifelejtette az életrajzából – mondta el Budai Attila. „Gellért önéletrajza nem tekinthető kizárólagos forrásanyagnak, hiszen mindig a fennálló politikai rendszer mellé állt, hogy fenntartsa magát és a családját – írt többek között Sztálin-ódákat is. Amikor a rendszer változott, ő maga is váltott, ezeket a váltásokat azonban kihagyta az önéletírásából” – fűzte hozzá az irodalomtörténész. A tanulmánykötet rávilágít Gellért múltat átíró szerepére, amely főként az 1945 utáni leveleiben, írásaiban jelenik meg – hangsúlyozta Pataky Adrienn.


25627074_1154449511324425_4501940370197184274_o


A Nyugat utolsó időszakát a legtöbben Babits és Móricz nevéhez kötik, és szinte elfelejtik Gellért Oszkárt és a lapban betöltött szerepét. Ez köszönhető talán annak is, hogy hiába volt kezdetben három, majd később két szerkesztője is a lapnak, korántsem voltak egyenlő társak. Ez pedig a most megjelent levelekből is kitűnik. „Mindenre Babits bólintott rá, Gellért főleg az anyagi dolgokért és a prózákért felelt” – mondta Pataky Adrienn. Babits nem függött anyagilag a Nyugattól, Móricz és Gellért azonban a lapból szerette volna fenntartani a családját és saját magát. Osvát Ernő halála után Móricz és Babits vette át a lapot, Móricz azonban a csőd szélére sodorta az újságot, így a szerkesztői feladatokat Babits és Gellért vitte tovább – hangsúlyozta Buda Attila. Majd hozzáfűzte: Gellért felvásárolta a Nyugat-részvénytársaság részvényeit – ezeknek ebben az időszakban már nem volt anyagi értékük, csupán eszmei –, és anyagilag is támogatta a lapot, minden gazdasági kérdést ő intézett és ő szerzett támogatókat a Nyugatnak. Babits nem foglalkozott az anyagiakkal, ő a költészetért és a kritika rovatért felelt, míg Gellért kapta a gazdasági ügyeket és a prózákat. Kettéosztották a lapot és egyfajta alá-fölé rendeltségi viszony alakult ki a két szerkesztő között, ez a viszony pedig világosan kitűnik a levelekből is – fűzte hozzá Pataky Adrienn. Erre a viszonyra utal a tanulmánykötet címe is: „…olvasd el szigorú szemmel cikkemet”. Ez részlet Babits leveléből, amelyben Gellértnek mellékeli egy írását és kéri, hogy szigorú szemmel olvassa azt át, de az együttműködés mellett világosan érezni az iróniát a sorokban, hiszen nem voltak egy szinten, és ezt mind a ketten tudták – fűzte hozzá Pataky Adrienn.


26173855_1772327316132000_3757985011077230106_o
Levelezőlap, melyet Babits Mihálynénak küldött Babits és felesége, Török Sophie (Ilonka) 1924-ben.


A tanulmánykötet nem csak a két szerkesztő viszonyát és a Nyugat anyagi helyzetét mutatja be. A levelek irodalomtörténetileg jelentős eseményeket is említenek, sőt még azt is megtudhatjuk, hogyan díjazták a Nyugat íróit. „Eltérő honorárium volt. Figyeltek arra, ki milyen anyagi helyzetben van, akinek pénzre volt szüksége, annak több honoráriumot ítéltek, a kezdő írók azonban mindig valamivel kevesebbet kaptak, mint az ismert szerzők” – mondta Buda Attila. Bár a legtöbben a Nyugat kezdeti időszakát tartják jelentősnek, sőt sokak szerint Ady halálával a Nyugat is meghalt, és utána már nem volt a régi a lap, az utolsó, kevésbé ismert időszaka mégis legalább olyan jelentős volt, mint az első időszak, és ez Babits és Gellért összjátékának volt köszönhető.

 


Kultúra.hu

Fotó: Babits és Gellért Nyugat-levelezésének könyvbemutatója Facebook-oldala

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma