2018.01.09

Hogyan működött a Nyugat szerkesztősége Osvát Ernő halála után? Mi volt a célja a lappal Móricz Zsigmondnak, Babits Mihálynak, és milyen szerepe volt ebben Gellért Oszkárnak? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad az „…olvasd el szigorú szemmel cikkemet”. Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929–1941 című tanulmánykötet. Az alkotás szerkesztőivel Kelevéz Ágnes irodalomtörténész beszélgetett.

25299637_1146163162153060_4247827379741434362_o


A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) január 5-én tartott beszélgetésen Buda Attila Babits-kutatóval és Pataky Adrienn PhD-hallgatóval beszélgetett Kelevéz Ágnes a Gondolat Kiadónál megjelent kötetről, amely a Nyugat utolsó tizenkét évét dolgozza fel. Az eddig kevéssé kutatott időszakot Babits Mihály és Gellért Oszkár levelezéséből ismerhetjük meg. Az alkotás kiindulópontja a tíz évvel ezelőtt megkezdett kutatómunka volt – mondta el Buda Attila, majd hozzáfűzte: a legtöbb levél a nyári időszakban keletkezett, ugyanis ekkor Babits és felesége, Török Sophie Esztergomban lakott, így megsűrűsödtek a levélváltások Gellért és Babits között, hiszen személyesen és telefonon nem tudtak egyeztetni. A kötetben főként szakmai levelek kaptak helyet, de akad egy-két személyes hangvételű írás is.


26229543_1778398688858196_5263238734018034181_n
Fotó: Belicza László/PIM


Ez a mű különösen fontos, hiszen nemcsak a Nyugat egyik időszakát ismerhetjük meg, de betekintést kapunk egy korabeli szerkesztőség mindennapjaiba, a lap gazdasági helyzetébe is, sőt az írók anyagi hátterét is megismerhetjük – mondta Pataky Adrienn. Kelevéz Ágnes irodalomtörténész ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes a most megjelenet levelezéskötetet Gellért Oszkár önéletírásával – Egy író élete I–II. – és a Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője című levelezéskötettel együtt olvasni, hiszen ezek az alkotások kiegészítik egymást és sok kérdésre magyarázatot adnak, többek között arra is: Gellért Oszkár és Móricz között miért volt folyamatos feszültség? A beszélgetés során azonban Buda Attila többször is felhívta a figyelmet Gellért Oszkár sajátos önéletírására, amelyet erős kritikával kell kezelni, hiszen Gellért számos kellemetlen adatot kihagyott az életéből. Gellért az ’50-es években írta meg első önéletrajzi kötetét, ebben az időszakban azonban már kellemetlenné vált a köztársaság, vagyis a Horthy-rendszer korábbi támogatása is, így ezt a fejezetet kifelejtette az életrajzából – mondta el Budai Attila. „Gellért önéletrajza nem tekinthető kizárólagos forrásanyagnak, hiszen mindig a fennálló politikai rendszer mellé állt, hogy fenntartsa magát és a családját – írt többek között Sztálin-ódákat is. Amikor a rendszer változott, ő maga is váltott, ezeket a váltásokat azonban kihagyta az önéletírásából” – fűzte hozzá az irodalomtörténész. A tanulmánykötet rávilágít Gellért múltat átíró szerepére, amely főként az 1945 utáni leveleiben, írásaiban jelenik meg – hangsúlyozta Pataky Adrienn.


25627074_1154449511324425_4501940370197184274_o


A Nyugat utolsó időszakát a legtöbben Babits és Móricz nevéhez kötik, és szinte elfelejtik Gellért Oszkárt és a lapban betöltött szerepét. Ez köszönhető talán annak is, hogy hiába volt kezdetben három, majd később két szerkesztője is a lapnak, korántsem voltak egyenlő társak. Ez pedig a most megjelent levelekből is kitűnik. „Mindenre Babits bólintott rá, Gellért főleg az anyagi dolgokért és a prózákért felelt” – mondta Pataky Adrienn. Babits nem függött anyagilag a Nyugattól, Móricz és Gellért azonban a lapból szerette volna fenntartani a családját és saját magát. Osvát Ernő halála után Móricz és Babits vette át a lapot, Móricz azonban a csőd szélére sodorta az újságot, így a szerkesztői feladatokat Babits és Gellért vitte tovább – hangsúlyozta Buda Attila. Majd hozzáfűzte: Gellért felvásárolta a Nyugat-részvénytársaság részvényeit – ezeknek ebben az időszakban már nem volt anyagi értékük, csupán eszmei –, és anyagilag is támogatta a lapot, minden gazdasági kérdést ő intézett és ő szerzett támogatókat a Nyugatnak. Babits nem foglalkozott az anyagiakkal, ő a költészetért és a kritika rovatért felelt, míg Gellért kapta a gazdasági ügyeket és a prózákat. Kettéosztották a lapot és egyfajta alá-fölé rendeltségi viszony alakult ki a két szerkesztő között, ez a viszony pedig világosan kitűnik a levelekből is – fűzte hozzá Pataky Adrienn. Erre a viszonyra utal a tanulmánykötet címe is: „…olvasd el szigorú szemmel cikkemet”. Ez részlet Babits leveléből, amelyben Gellértnek mellékeli egy írását és kéri, hogy szigorú szemmel olvassa azt át, de az együttműködés mellett világosan érezni az iróniát a sorokban, hiszen nem voltak egy szinten, és ezt mind a ketten tudták – fűzte hozzá Pataky Adrienn.


26173855_1772327316132000_3757985011077230106_o
Levelezőlap, melyet Babits Mihálynénak küldött Babits és felesége, Török Sophie (Ilonka) 1924-ben.


A tanulmánykötet nem csak a két szerkesztő viszonyát és a Nyugat anyagi helyzetét mutatja be. A levelek irodalomtörténetileg jelentős eseményeket is említenek, sőt még azt is megtudhatjuk, hogyan díjazták a Nyugat íróit. „Eltérő honorárium volt. Figyeltek arra, ki milyen anyagi helyzetben van, akinek pénzre volt szüksége, annak több honoráriumot ítéltek, a kezdő írók azonban mindig valamivel kevesebbet kaptak, mint az ismert szerzők” – mondta Buda Attila. Bár a legtöbben a Nyugat kezdeti időszakát tartják jelentősnek, sőt sokak szerint Ady halálával a Nyugat is meghalt, és utána már nem volt a régi a lap, az utolsó, kevésbé ismert időszaka mégis legalább olyan jelentős volt, mint az első időszak, és ez Babits és Gellért összjátékának volt köszönhető.

 


Kultúra.hu

Fotó: Babits és Gellért Nyugat-levelezésének könyvbemutatója Facebook-oldala

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma