IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.12

Három és fél éves kutatást követően jelent meg a …Nyitott Múzeum… Részvétel, együttműködés, társadalmi múzeum című kézikönyv és az azonos című weboldal. A címben szereplő fogalmak nemcsak a tematikára, hanem a kutatói gyakorlatra is jellemzőek. Berényi Mariann a kutatás vezetőjével, Frazon Zsófiával beszélgetett, akinek csapata idén megkapta a MúzeumCafé díjat.

FrazonZsoficsapatdij
Frazon Zsófia és csapata
Fotó: MúzeumCafé

A kézikönyvben sajátos rendszerrel találkozhatunk, van, ahol egyértelműen látszik, ki a szerző, van, ahol nehezebb megtalálni a szöveg „elkövetőjét”. Mitől függ, hogy melyik megoldást választottátok a különböző fejezettípusokban?

A kötetben három vannak szócikkek, esettanulmányok és interjúk. A szócikkek mindegyikének volt felelőse, de hosszú kritikai folyamaton mentek keresztül a szövegek, a kommentárok pedig beépültek a végső változatba. Az esettanulmányok ehhez képest autonóm szerzői szövegek, bár gyakran többszerzős munkák. Az interjúkban pedig a beszélgetőtársak az érdekesek, tehát az ő nevükre épül az alfabetikus sorrend.


Nyitott_Muzeum_sorozat
A Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatóinak és a Néprajzi Múzeum kutatóinak kiállítása
mai hétköznapi tárgyak megértésén és bemutatásán alapult. Fotó: metropolitan.hu


A kutatás célja volt, hogy kézikönyv foglalja össze az eredményeket, vagy egészen más elképzeléseket fogalmaztatok meg a 2014-es induláskor?

Igen, erre adtuk be a pályázatot. De ennél összetettebb célrendszert fogalmaztam meg a pályázatban. 2013-2014-ben az akkor már több mint tíz éve működő MaDok-program válságban volt. Javasoltam, hogy vegye át tőlem valaki a munkát, ez lehetőséget adhat a megújulásra. A múzeum válasza az volt, hogy indítsunk egy kutatóprogramot, amely a kortárs múzeumi kutatásokat helyezi előtérbe.


Régóta problémásnak érzem a múzeumi szcénában a fogalomhasználat következetlenségét, amit a módszertani és elméleti tudatosság hiányának látok. Viszont amit a tudomány nem tud világosan megnevezni, azt általában nem érti helyesen. Szerintem érdemes azon dolgozni, hogy a praxist „beleírjuk” a tudományos nyelvhasználatba.


Ezek a komponensek egyértelműen egy kézikönyv irányába mutattak: amely nem egymástól független tanulmányokból áll, hanem műfajilag is válasz azokra a módszertani és elméleti kérdésekre, amelyekkel foglalkozunk. A csapatot ennek megfelelően olyan szakemberek közül kellett kiválasztani, akiknek a gyakorlati tapasztalataik mellett elméleti és módszertani érdeklődésük is van.


FrazonZsofikep
Frazon Zsófia
Fotó: MúzeumCafé


Hogy válogattad ki a csapattagokat?

Együttműködésre és valódi részvételre nyitott embereket kerestem. Olyan kollégákat kértem fel, akikkel vagy már dolgoztam korábban, vagy éreztem affinitást és elköteleződést a téma iránt, és tudtam, hogy kellőképp kritikusan gondolkodnak.


Hogyan dolgozott együtt a csapat?

Az első évben havi rendszerességgel találkoztunk, négyórás workshopokon, amelyen mindig valaki bemutatta a téma szempontjából releváns korábbi munkáját, amelyet aztán közösen megvitattunk. A workshopokkal együtt indult az irodalomkutatás, amely sokkal szélesebb kutatási spektrumot tett láthatóvá, mint ahogy azt eleinte gondoltuk.


Olvasás, közös gondolkodás, tanulás és csapatépítés – ezek voltak az első egy-másfél év legfontosabb feladatai. Ekkor még nem írtunk szövegeket, csupán vázlatok születtek, a fogalmakról az első listák, a munkaanyagokat pedig közös megosztott felületekre töltöttük fel és használtuk.


a_kotet_felepitese
A kötet egy belső oldala
Forrás: neprajz.hu


Mikortól születtek új eredmények?

A második évben kezdtünk el mintaprojekteket tervezni. A cél az volt, hogy miközben megvalósítunk egy-egy részvételi projektet, egyben antropológiai vizsgálat tárgyává is tegyük saját munkánkat. A második évben az esettanulmányokon és a szócikkeken is aktívan dolgoztunk. Az első szövegek nagyon lassan készültek el, mert kevés releváns előzményre támaszkodhattunk, mindkét szövegműfaj esetében meg kellett találnunk a megfelelő formát, hangnemet és beszédmódot.


Mély és tartalmas beszélgetések alakultak ki. Inspiráló intellektuális közegbe kerültek a gondolataink, és egyre jobban belerázódtunk a vitaalapú csapatmunkába. Olyan hálót szőttünk magunk köré, amely egyszerre volt rugalmas és biztonságos, bárhol húztuk meg, formálta az egészet. Nagyjából a második év végén vált láthatóvá, hogy 20 szócikkre lesz energiánk.


tumblr_mv1ectGQo51sls4yfo5_12801
Frazon Zsófia a Gallery by Night eseményén 2013-ban
Fotó: Erlich Gábor


Miért pont a kötetben olvasható 20 szócikkre esett a választásotok?

Egyrészt törekedtünk rá, hogy mindenki azzal foglalkozzon, amiben a legjobb, mert az fogja őt és a többieket is inspirálni és motiválni. Készült egy lista, ami kiadott egy mintázatot: az erősségeinket; egyben láthatóvá tette a hézagokat is. Majd megvizsgáltuk, hogy lehet ezt a szövedéket finomítani.


Hogy tudják a kutatási eredményeiteket más szakmúzeumokban, például természettudományi, technikatörténeti területeken felhasználni?

A muzeológiának, a múzeumban végzett szakmai munkának – foglalkozzon bogarakkal, állatokkal, mozdonyokkal vagy rituális kellékekkel – vannak a tárgyak karakterétől független módszerei. Le kell írni őket, el kell helyezni egy rendszerben, tudást kell kapcsolni hozzájuk. Ez bármelyik múzeumtípusra jellemző. A részvétel és együttműködés ezt a perspektívát tágítja egy lehetséges irányba.


screen-shot-2018-10-15-at-154256
A kötet belső borítója
Forrás: neprajz.hu


A kézikönyv megjelenése óta járjátok az országot, hogy minél több helyen beszélgessetek az érdeklődőkkel. Hamarosan elkészül a szócikkek angol fordítása. Mire számíthatunk még. Továbbra is nyitott a projekt?

2018 nyarán elvileg lezárult a kötet megjelenésével, de úgy összeszoktunk, hogy nem tudunk leállni. Annak ellenére, hogy extrém sok időt szántunk erre, maradtak még kidolgozható lehetőségek. A weboldal nyitottsága teret ad a fejlesztésre. A bővítés egyetlen feltétele, hogy az új tartalmaknak is a bevált metódus szerint, kritikán és kommentáron alapuló írással kell készülniük.

 

Hogyan hat a kötet a Néprajzi Múzeum megújulására?

A rövidtávú cél az volt, hogy a válsággal küszködő MaDok-program lábra álljon. Ha ez részlegesen sikerül, akkor már nem volt hiába. De fontos olyan problémákkal közösen is foglalkozni, amelyek túlmutatnak egy gyűjtemény határán, egy korszakon, egy forrástípuson, és megpróbálni új viszonyítási pontokat keresni, ahonnan kicsit másképp látszik egy múzeum, egy gyűjtemény, egy múzeumtörténet. Talán adhatunk egy lehetőséget magunknak arra, hogy átgondoljunk alapvető tendenciákat és módszereket: hogy mitől jó egy múzeum, miként olvasható össze a gyűjteményi örökség a mával, mi a szerepe a múzeumhasználóknak ebben a munkában, mit tanulhatunk egymástól a közösen és felelősen végzett kutatásokból.


A teljes interjú a MúzeumCafé 69-70. számában olvasható.


lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma