GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.31

Nyílt napot tartanak augusztus 5-én a Nemzetközi Kortárs Művésztelepen Cereden. A látogatók az elkészült és a még készülőben lévő munkákat is megnézhetik, és főzésre, lakomára, valamint utcanévtábla-avatásra is várják őket. A nyílt napon a Ceredi asszonykórus és Hrúz Dénes hegedűművész is fellép.

Fürjesi Csaba, a telep művészeti vezetője elmondta: Dániel László, Cered és Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere nyitja meg délután a programot. A résztvevőket közös lakomára, Artcolony Piknikre várják a művésztelep kertjében felállított asztalnál, előbb azonban három főzőcsapat munkálkodik a kínálaton: a művészek és a helyiek ceredi alapanyagokból dolgoznak, Salgótarján polgármestere és munkatársai gulyást főznek, a helyi panzió pedig hagyományos ceredi ételeket készít. Utcanévtáblát is avatnak a Nógrád megyei faluban. Tavaly a művészek a falu lakosságával közösen rehabilitáltak egy csaknem százéves vályogházat, ez lett az élő palóc falut bemutató Kor-Társ-Táj-Ház. A nyílt napon a ház – jelenleg névtelen – utcája kap nevet. Hogy mit, azt Fürjesi Csaba egyelőre nem árulta el.


artist00070

 

Az idei, 23. ceredi művésztelep témája a nyári konyha, és mivel a művészek augusztus 1-jétől már dolgoznak, a látogatók faluszerte megnézhetik az elkészült vagy készülőben lévő alkotásokat, ehhez térképes segítséget is kapnak.

 

A művészek Magyarországon kívül Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Litvániából, Finnországból, Szlovákiából és Mongóliából érkeztek az augusztus 7-én záruló alkotótáborba. A ceredi családoknál található nyári konyhák szolgálnak „művészeti alapanyagként”, azokkal mint tradicionális néprajzi intézménnyel dolgozhatnak. A lakókkal való találkozáson és mindennapi érintkezésen túl megismerik a helyi nyári konyhák tárgyi és szellemi kultúráját, hagyományát, működését. A berendezések mellett a helyiségek vizuális összképe (falszínek, tapétázott vagy hengerelt falak), néprajzi jellege (falvédőkultúra) és természetesen gasztronómiája mind-mind kiindulási alapként szolgál a kortárs alkotói válaszok megfogalmazására.


artcolony-story_01

 

A 19. században elterjedt nyári konyhának a ház tisztán tartásában volt szerepe, itt dolgozták fel a frissen fejt tejet, vagy a disznóvágások során a húst, itt tették el a zöldségeket, gyümölcsöket télire. Később télire is a kisebb, könnyebben kifűthető helyiségben rendezkedtek be. A 20. század második felére elveszítette addigi funkcióját, a nyári konyhából sok esetben szoba vagy fürdőszoba lett, és ma már csak a legkisebb falvakban találhatók működő nyári konyhák.

 

A ceredi művésztelep témáját évről évre maga a település, a falu hagyományai, használati tárgyai, épületei, a települést körülvevő táj adja. Az elmúlt 22 év alatt több száz, különféle műfajt képviselő művész és művészeti szakember kapcsolódott be a munkába.

 

További részletek ITT találhatók.

 

Forrás: MTI

Fotó: artcolony-cered.com

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma