GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.06.13

A celldömölki Soltis Lajos Színház Szentivánéji álom című előadása nyerte a negyedik Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) fődíját június 3-án. „A szakmai visszajelzések, kritikák, fesztiválmeghívások vagy épp a KASZT-on nyert elismerések fontos visszajelzések számunkra” – fogalmazta meg Nagy Péter István, a darab rendezője, akivel a társulat nyári előadásairól és jövőbeni terveiről is beszélgettünk.

A Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) szakmai zsűrije 2018-ban a KASZT fődíját a celldömölki társulat Szentivánéji álom című darabjának ítélte oda. A Soltis Lajos Színház tavaly a Vaknyugat című darabbal nyerte meg a komlói fesztivált. A legjobb rendező elismerését idén Nagy Péter István, a celldömölkiek előadásának rendezője kapta, aki a Kultúra.hu-nak így fogalmazott: „a Soltis Színház, mondhatjuk úgy, hogy atipikus működést folytat, hiszen egyszerre vannak független, amatőr és kőszínházi sajátságai. Ennek ellenére stabil identitással rendelkezünk: a közösségi mentalitás a legmeghatározóbb jellemvonásunk. Az elmúlt két évadban ez a közösségi felhajtóerő kifejezetten intenzíven tudta előre lökni a csapatot, ami egyre nagyobb kihívásokat vállalt, már, ami a darabválasztásokat illeti. A szakmai visszajelzések, kritikák, fesztiválmeghívások, vagy épp a KASZT-on nyert elismerések fontos visszajelzések számunkra. De természetesen a legfontosabb az, hogy a közönségünk is értékeli a munkánk. Ez hál’ Istennek Komlón sem volt másként!”


_BLP8560
Fotó: Büki László

 

A darabválasztásról szólva Nagy Péter István elmondta: „a Szentivánéji álom minden kihívásával együtt ideális alapanyagnak tűnt számunkra, mivel a sok egyenrangú szerep miatt könnyen válhat egyéni villongások helyett csapatmunkává az előadás. Ehhez pedig egy koncepcionális kulcs volt, hogy párhuzamot vonjunk a mesteremberek és a színházi alkotók »működésének« sajátosságai között. Tulajdonképpen mi mindannyian mesteremberek vagyunk, akik az egész előadás alatt a színház misztériumát kutatjuk, elveszünk benne és küzdünk vele – emiatt a darab nagyon közvetlen hangot üt meg, amivel általában a nézők is könnyen tudnak azonosulni.”


_BLP8540
Fotó: soltisszinhaz.hu

 

A darab rendezőjétől megtudtuk, a nyár folyamán többször is bemutatják a Szentivánéji álom című előadást: június 23-án Velencén, 24-én, Szent István éjjelén Fonyódon, augusztus 8-án pedig Szegeden, a Thealter Nemzetközi Színházi Fesztiválon. „Fonyódon július 13-án és 14-én A cigány című darabot játsszuk, július 19-én a Kőszegi Várszínházban pedig az Almagránát – A teremtés című előadást mutatjuk be. Mindezek mellett június 13. és 17. között rendezzük meg a 9. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozót Celldömölkön, amely a közösségi színházak találkozója. Az eseményen részt vesz többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a k2 Színház, a RÉV Színházi és Nevelési Társulat (RÉV SZNT), a Kb35 Inárcs, a Trainingspot Társulat, a Káva Stúdió és a FAQ Színház, valamint szakmai vendégként Upor László dramaturg, műfordító, szerkesztő, egyetemi tanár és Szűcs Katalin Ágnes kritikus is. Ezt követően június 25. és 30. között tartjuk az 1. Soltis Gyermekszínjátszó Tábort, július 2. és 8. között pedig a 21. Soltis Tábort, amelyre középiskolásokat és felnőtteket egyaránt várunk.”


_BLP8732
Fotó: Büki László

 

Nagy Péter István azt is elmondta: Szokol Judit rendezésében szeptember 14-én mutatják be a Tótferi című Kárpáti Péter-darabot, decemberben pedig színre viszik a k2 Színház két rendezőjével, Benkó Bencével és Fábián Péterrel a Liliomfit. „Természetesen tovább játsszuk a Szentivánéji álmot és továbbra is repertoáron tartjuk a nagy sikerű A cigányt, de június 20-án bemutatjuk az Óperenciás mesék című mesefolyamot is. E projekt érdekessége, hogy a három meséből álló, egész estét betöltő mesedarab három külön rendező munkája, az előadások tehát együtt és külön is játszhatók.”

 

Mint megtudtuk, a Soltis Lajos Színház hosszú távú tervei között a tanulás is szerepel. „A következő évadban szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a workshopokra és a tréningekre. Mivel az idei évadban már előre dolgoztunk, lesz is időnk ezekre. A terveink között pedig az intenzív hang- és beszédképzés, a mozgástréning, valamint az alkalmazott zenei tréning is megtalálható.”

 

A Soltis Lajos Színház előadásairól, nyári programjairól ITT tájékozódhattok.

 

Kultúra.hu

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma