IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.08

Nemes Jeles László Napszállta című alkotásának ítélte a legjobb film díját a nemzetközi filmkritikusok szövetsége, a FIPRESCI zsűrije a Velencei filmfesztiválon. A Magyar Nemzeti Filmalap szeptember 7-ei közlése szerint a Napszállta a versenyprogram legjobb filmjét illető díjat nyerte el. A velencei fesztivál szeptember 8-án este zárul a díjátadóval.

2018_07_25_napszallta_masolata


A nagy presztízsű szervezet hagyományaihoz híven a hivatalos díjátadó előestéjén díjazza a legjobbakat. A velencei FIPRESCI zsűri elnöke, Rita Di Santo (Morning Star, Tribune, Manifesto) filmkritikus, filmtörténész volt, a zsűri tagjai olasz, spanyol, német és szlovén kritikusok voltak. A Napszállta olyan filmekkel versengett a díjért, mint a Coen testvérek új westernje, a The Ballad of Buster Scruggs vagy Alfonso Cuarón fekete-fehér családtörténete, a Roma és Luca Guadagnino Suspiria című munkája.

Nagy öröm ez a díj, hatalmas megtiszteltetés számunkra, és jelzi a stáb teljesítményét. Bár a verseny többi filmjét nem láttam, úgy hallottam, erős volt a mezőny – mondta Nemes Jeles László szeptember 7-én az MTI-nek azután, hogy a velencei filmfesztiválon a rendező filmjének, a Napszálltának ítélték oda a kritikusok díját. „Úgy éreztem, hogy a nézők meglepődtek, nem szokványos élményben volt részük. Többen mondták körülöttem, hogy egyfajta rezgés volt a moziban. Talán ezt az váltotta ki, hogy a Napszállta olyan frekvenciákkal működik, amelyek nem hagyományos módon érintik meg a nézőket” – fejtette ki a rendező. Az MTI felvetésére Nemes Jeles László megjegyezte: furcsa lenne, ha nem lennének felismerhető stílusbeli kapcsolatok a Napszállta és a Saul fia között (utóbbiért kapta az Oscar-díjat 2016-ban a legjobb idegen nyelvű film kategóriában). Hozzátette: a filmkészítő csapat összetétele is hasonló volt. „Fontos, hogy egy filmnek legyenek saját gyökerei és organizmusa. Biztos, hogy vannak kapcsolódások, de a két film tematikailag és stratégiájában mégis különbözik” – szögezte le.


Sunset_laszlo-nemes_1_borito

 

Az Oscar-díjas Nemes Jeles László múlt század elején játszódó kosztümös drámájában nagyrészt azokkal az alkotókkal és szakemberekkel dolgozott, akikkel a Saul fiát is készítette. A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője – az azóta elhunyt – Melis László, sound designere Zányi Tamás, casting directora Zabezsinszkij Éva, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője Szakács Györgyi. A rendező a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is. A Napszállta főszereplői Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár). A csaknem száz fős szereplőgárda nemzetközi összetételű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben.

 

A Napszállta a Filmalap támogatásával a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban készült, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével. A Filmalap közleménye szerint a Napszállta világpremierje kirobbanó siker volt a velencei filmfesztivál versenyprogramjában a hét elején. Az észak-amerikai premier szeptember 8-án, szombaton lesz a torontói filmfesztiválon. A filmet már a világpremier előtt mintegy 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg világszerte, Amerikában és Ausztráliában a Sony Pictures Classics forgalmazó fogja bemutatni.


Sunset_laszlo-nemes_3

 

Nemes Jeles László elmondta, hogy a kanadai mustrán, a Torontói Filmfesztiválon nincs verseny, viszont nagyon sokat jelent számukra az észak-amerikai nézőkkel, kritikusokkal és a filmiparral való találkozás. „Itt mutatkozik be velünk a Sony Pictures Classics, amely Amerikában és Ausztráliában forgalmazni fogja a Napszálltát, ez emiatt is fontos lépés a film karrierjében” – mondta a rendező.

A magyarországi közönség Nemes Jeles László filmjét először a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja szeptember 15-én, majd a Napszállta szeptember 27-től lesz látható országszerte a mozikban a Mozinet forgalmazásában. A filmről készült kritikánk A Napszállta felülmúlta a Saul fiát című cikkünkben olvasható.



Forrás: MTI
Fotó: Laokoon Filmgroup

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma