IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.19

Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje nyerte el ma, május 19-én a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját a 71. cannes-i filmfesztivál párhuzamos válogatásaiban bemutatott első és második filmek közül. A magyar rendező első játékfilmjét a Kritikusok Hete válogatásban mutatták be a világ egyik legrangosabb filmes szemléjén.

egy_nap_plakat_partnersfilm


A fesztiválra akkreditált kritikusokból álló zsűri a kategóriadíjjal a párhuzamos válogatásokba, a Rendezők Kéthete és a Kritikusok Hete nevű programokba meghívott legjobb első és második filmek közül, de a nemzetközi zsűritől függetlenül jutalmazta a szerintük legjobb alkotást. A világ több száz filmkritikusát tömörítő szervezet díjának sorsáról kilenctagú nemzetközi zsűri döntött, amelyben a francia elnök, Michel Ciment mellett Belgium, Brazília, Chile, Franciaország, Hollandia, Nagy Britannia és Németország vezető filmkritikusai foglaltak helyet.


A zsűri indoklásában az olvasható, hogy


„Szilágyi Zsófia figyelemreméltó, magabiztos bemutatkozásában

a pontos kamera és az erőteljes rendezés egy teljesen hétköznapi helyzet

rendkívüli feszültségét és intenzitását érzelmekkel, humorral, drámaian jeleníti meg”.


Miután a rendező és a film alkotói már hazautaztak Magyarországra, a szervezők Szilágyi Zsófia rövid köszönő üzenetét felolvasták a díjátadón a megjelent újságíróknak.


egy_nap_werk_szilagyizsofia_mti_foto_kallos_bea
Fotó: MTI/Kallos Bea


„Nagyon örülök ennek a díjnak, mert a fesztiválvetítéseken azon aggódtam, hogy érthető-e ez a magyar történet a nemzetközi közönségnek. Ezek szerint érthető” – mondta Szilágyi Zsófia telefonon az MTI-nek.


„A kritikusok megértették a filmnek a szellemi értelemben vett tétjét,


azt, hogy az Egy nap kísérlet volt arra, hogy az átlagos hétköznapi valóságot, a háromgyerekes nők valóságát meg lehet-e érdekesen mutatni. A díjnak az az üzenete, hogy igen” – hangsúlyozta. A rendező elmondta, hogy a sűrű cannes-i napokról nagyon kellemes emlékeket őriz, mert a filmjét és az alkotógárdát „igazi kíváncsiság” övezte a fesztiválon.


„Ez a cannes-i díj jelentős nemzetközi elismerés az Egy nap alkotóinak és egy mérföldkő a Filmalap által életre hívott Inkubátor Program történetében is” – mondta Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője az MTI-nek. „Szilágyi Zsófia filmje az első a Program keretében elkészültek közül, amely Cannes-ben mutatkozott be. Óriási öröm, hogy egy új magyar tehetség felfedezéséhez járulhattunk hozzá. Bízom abban, hogy a cannes-i siker sok pályakezdő alkotónak ad biztatást, hogy jelentkezzen első filmtervével az Inkubátor Programra” – tette hozzá.


egy_nap_jelenetfoto_partnersfilm


Szilágyi Zsófia első mozifilmje Szamosi Zsófia főszereplésével egy háromgyerekes anya egy napját meséli el, a cselekmény nagy része a hétköznapok rutinjára épül. Az aprólékos részetekkel realista módon bemutatott mindennapi események mögött a feszültséget a nő házassági válsága és családja szétesése miatti félelme adja, amelynek megakadályozására a napi rohanásban egyszerűen nem marad lehetősége.


A filmet a rendező egy kisgyerekes barátnőjének e-mailje ihlette, aki tízperces lebontásban leírta neki egy napját.


Ennek a tanárnőként dolgozó anyának a rutinszerű napját úgy szerette volna megmutatni, hogy a néző egy pillanatig se unatkozzon.


Szilágyi Zsófia Enyedi Ildikó és Gothár Péter osztályában végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakán. Az Egy nap gyártását a Filmalap a pályakezdő alkotókat segítő Inkubátor Programjának keretében 62 millió forinttal támogatta. Szilágyi Zsófia filmjét, amely a tervek szerint ősszel lesz látható a hazai mozikban, a Partnersfilm gyártotta Kenesei Edina és Pataki Ági vezetésével, az operatőr Domokos Balázs, a vágó Szórád Máté volt.


Az Egy nap meghívást kapott június 6. és 17. között megrendezendő Sydney filmfesztivál versenyprogramjába is, amelynek fődíját tavaly Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte el.



Forrás: MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma