NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.05.23

Újabb Tragédia-ötleteken töri a fejét Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója rendezi a következő évad első premierjét, a Rocco és fivéreit, amelytől azt reméli: meghódítja a budapesti közönségen túl a szentpétervári színházi olimpia résztvevőit is. Wass Albertről, elrugaszkodásról és önmérsékletről is beszélgettünk a múlt heti évadismertetésen. INTERJÚ.

Csongor_es_Tunde
Csongor és Tünde


Miként állt össze a következő évad, melyek a fő szempontok?

A legfontosabb szempont a repertoár építése. Van egy ötven címből álló repertoárunk; ezen keresztül kommunikálunk a nézőinkkel, ezen keresztül fogalmazzuk meg hitünket, vágyainkat, csalódásainkat, fájdalmainkat, tehát a repertoár a lényeg. Ennek gerincét korszakos magyar darabok adják, amit nemzeti színházi minimumnak neveztem el. Ide tartozik a Bánk bán, a Csongor és Tünde, Az ember tragédiája és a János vitéz. Ezeken túl ide sorolom még A vitéz lélek és az Egri csillagok bemutatóinkat, valamint a történelmi darabokat: a Tóth Ilonkát, az Isten ostorát és a következő évadban készülő Trianon-előadásunkat, de már tervezgetjük A kőszívű ember fiait és egy Rákóczi-darabot. A tízedik igazgatói évem végére így lesz teljes a lista. Ezekhez időről időre ismét hozzányúlunk, például számos ötletem van, miként kellene kicsit átalakítani a Vörösmarty-darabot, de biztos vagyok benne, hogy a Tragédiával is így lesz, mert már rengeteg új ötletem van.


Az_ember_tragediaja_Debrecenben
Az ember tragédiája Debrecenben 2013-ban
Fotó: Csokonai Színház


Több mint húsz éve rendezi meg újra és újra a Madách-művet.

Kifogyhatatlan szellemi kalandot jelent ez a mű, és minél többet foglalkozom vele, annál inkább lenyűgöz a gazdagsága. Két gondolat is foglalkoztat most ezzel kapcsolatban. Az egyik a kaposvári diákokkal elindított sorozatban készülő tantermi előadás. A János vitézben és a Bánk bán előadásban szakmai gyakorlatuk keretében játszanak az Kaposvári Egyetem egy-egy színészosztályának diákjai. Ebben a rendszerben már elkészült két tantermi, iskolai előadásunk, a János vitéz- misszió és a Bánk bán-misszió, ezekkel a csaknem egyórás „élő irodalomi” produkciókkal folyamatosan járjuk az országot. Novemberben szeretném elkészíteni a Tragédia „sűrített” változatát is, amivel egy tanóra keretében tudjuk majd felvillantani ennek a bonyolult és nehéz műnek a lényegét, szépségét. A másik – hosszú távú tervem – egy négyszereplős, kamara-Tragédia gondolata, amelyben Ádám, Éva, Lucifer mellett egy színész játszaná az Úr és a mesélő szerepét, valamint az összes többi karaktert.


tragedia_szinpad
A Nemzeti Színházban futó Tragédia játéktere felülnézetből


Miért izgalmasabb ez, mint a most futó grandiózus színrevitel?

Nem mondtam, hogy izgalmasabb, csak ezzel a művel sok mindent lehet csinálni, rengeteg asszociációra ad lehetőséget. A most futó előadás – ha gondolja, nevezzük grandiózusnak – sok-sok hatással, képpel, látványelemmel, zenével dolgozik, és vágyom arra, hogy egyszer a szöveget tisztán, önmaga teljességében mutassuk meg.


Nagyon sokfélék a klasszikus darabok színrevitelei a Nemzetiben. Akad hagyományosabb interpretáció és modern újragondolások is. Ez utóbbiak – például a Bánk bán vagy a Tragédia – vélhetően nem is valóak igazán az iskolás korosztálynak, ugyanakkor üdítően hathatnak azokra, akik sokadszor látják ezeket a darabokat. Kikhez szólnak?

Ez egy valós kérdés: meddig szabad elrugaszkodni? Az is kérdés, hogy kiknek szól az előadás, hogy miért jön létre. Egy biztos, a színházban műalkotásokat hozunk létre, amelyek egy-egy mű értelmezését, egyfajta megfejtését jelentik. De nagyon fontos, hová helyezzük a hangsúlyokat. A János vitéz, majd a Csongor és Tünde esetében végigmeséljük a történetet. Noha nekem Vörösmarty darabjáról egészen más vízióm is van – lenyűgözően inspiráló költészet –, és majd egyszer valahol, remélem, azt is megmutathatom.


Vidnyanszky_Attila
Vidnyánszky Attila
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt


Ez komoly önmérsékletet követel?

Igen, ez tudatos gesztus volt a részemről. Az Egri csillagokat is igyekeztem hűen végigmesélni, hogy a gyerekek beavatódjanak a színház által egy olyan világba, történetbe, amelynek az olvasása talán gondot jelenthet, de így kedvet kaphatnak ahhoz is.A Bánk bánnál már másként gondoltam ezt. Úgy éreztem, hogy ha egy fiatal a mi színházunkon nevelkedik, ha már beavatódott, ha már érti és szereti a történetmesélésnek ezt a módját, itt nyúlhatok bátrabban az anyaghoz. De ez óriási dilemma. A Tragédia esetében is döntenem kellett, milyen hangsúlyokat kap az előadás. „Összepréseltem” az első három történelmi színt, aztán úgy éreztem, hogy ebbe nem csak én fáradok el, hanem a néző is, ezért utána elkezdtem a szöveg szerkezetét meghagyva tovább mesélni a művet színről színre. Örömmel látom, hogy a Tragédia és a Bánk bán is sok diák számára igazi élményt nyújt – és ez a cél.


egri_csillagok_eorifoto_7036_600x400
Az Egri csillagok próbáján
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

A következő évad első bemutatója a Visconti-filmből készülő Rocco és fivérei. Ezt Szentpéterváron is bemutatják a színházi olimpián, ami különösen fontos, hiszen azt reméli, néhány év múlva Budapest rendezheti meg ezt a találkozót.

Meglátjuk, lesz-e erre fogadókészség, ezért is fontos, hogy a Rocco igazán jó előadás legyen, hiszen olyan ez, mintha letennénk a névjegyünket azoknak is, akik még nem ismernek minket. Nagyon fontos érvünk a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM. Hat fesztivált szerveztünk meg eddig, közel 40 országból mintegy 100 társulat és több mint 130 előadás járt a MITEM-en. Remek visszajelzéseket kapunk, ott vagyunk Európa fesztiváltérképén.


rocco_es_fiverei_Visconti
Jelenet Visconti 1960-ban készült filmjéből


A színházi olimpia mennyivel nagyobb rendezvény?

Háromszor-négyszer akkora.


Akkor be kell vonni más intézményeket is.

Ez a lényeg! A Nemzeti egy MITEM méretű részt vállana – körülbelül 25 előadást. Viszont megszólítom a színházakat, és arra kérem őket, a külföldi partnereik közül javasoljanak olyan társulatokat, előadásokat, akiket szívesen fogadnának a fesztiválon. Ha elfogad minket partnernek a Katona, a Vígszínház, az Örkény, a Radnóti, akkor ők döntenek majd, hogy kit hívnak meg. Azt szeretném, ha ez az egész várost érintő, nagy színházi ünnepé válna ez az esemény.


Mikor dől el, hogy van-e erre esély?

Egy-másfél éven belül. Azt szeretném, ha ez 2023-ban megvalósulhatna: ekkor lesz 10 éves a MITEM, és abban az évben ünnepeljük Madách Imre születésének 200. évfordulóját.


rocco_es_fiverei_olvaso3
Vidnyánszky Attila a Rocco és fivérei olvasópróbáján
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt


Már próbálják a Rocco és fivéreit. Hol tart a munka?

Már a MITEM ideje alatt is próbáltunk, most kezdem érezni, hogy mennyire szűkös a kiszabott idő. Totális, nagy színház lesz ez is úgy, hogy közben elmeséljük Visconti máig ható, gyönyörű történetét.


Régen látta a filmet?

Évtizedekkel ezelőtt, és most újra megnéztem. Többször felmerült már, mint cím, évek óta dédelgettem, egészen beleszerettem.


Egy sajátos gesztusrendszeren dolgoznak, amit a történet egyik meghatározó szála, a boksz ihletett.

A bokszoló lelkiállapotát, egy bokszmeccs stresszét, szorongását és a győzelem katarzisát is igyekszünk megmutatni. Azt remélem, hogy ebből nyers, zsigeri erők kerekednek majd, aminek ellenpontja a történet tüllfinomságú része, ahogyan Rocco és a fivérei eltévednek a nagyváros iszonyatában.


Andrzej_Bubie_Operett
Jelenet az Andrzej Bubień rendezte Operettből
Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt


A következő évadban ismét a Nemzetiben rendez majd Andrzej Bubień, aki 2014-ben Gombrowicz Operettjét állította színpadra. Az előadás megosztotta a közönséget. Mit gondol, mára a nézők nyitottabbak az ilyen típusú színházi víziók felé?

Gombrowicz műve iszonytató látlelete mindannak, amit a 20. században átélt Európa. Fontosnak gondoltam, hogy ez megjelenjen a Nemzeti Színházban. Bubień kiválóan érti ezt a színházi nyelvet, de be kellett látnom, hogy túl korai volt még műsorra tűzni, váratlanul, felkészületlenül érte a közönséget. Nagyon nehéz próbafolyamat volt, akadtak olyan színészek, akik közben bedobták a törölközőt. Szerettem azt az előadást, és az mégiscsak jelent valamit, hogy megnyertük vele a lengyelországi Gombrowicz Fesztivált. Andrzej sokkal klasszikusabb módon is meg tud szólalni, de a következő évadra tervezett Shakespeare-darab, A vihar igazi látomásos színházat kíván.


Utólag mindig érzi, amikor valami nem volt időszerű, vagy mégsem akkor, ott kellett volna megcsinálnia?

A Don Quijote például ilyen volt. Ma is úgy gondolom, hogy kevés nekem valóbb téma van, mint a Cervantes-mű, mégsem sikerült igazán. Az akkori felállásban csak ilyen torznak születhetett meg, azzal együtt, hogy sokan nagyon szerették, és fájt a szívünk, mikor levettük a műsorról.


2016don-quijote
Bodrogi Gyula és Reviczky Gábor a Don Quijote egyik jelenetében.
Forrás: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt


Miért éppen Wass Albert Tizenhárom almafa című regényét választotta a készülő Trianon előadás keretéül?

A regényből nem annyira a szöveget, inkább az alaphelyzetet veszem át: van egy ember a tizenhárom almafájával, és a kertjén keresztül húzzák meg a határt, az életén keresztülgázol a történelem. Elpusztítják a fáit, besorozzák katonának, hol a magyar, hol a román seregbe, és mégis mindig talpra áll. Remek helyzetek vannak benne, egy magyar Švejket látok benne Szarvas Józseffel a főszerepben. Eszembe jut az a kárpátaljai bácsi, aki mesélte, hogy soha életében nem ment a falujából sehova, mégis öt ország állampolgára volt. Wass Albert mellett számos más szerző munkáit, történelmi dokumentumokat használunk fel az előadáshoz, minden szereplő két szerepet játszik majd: egy történelmi figurát és egy „hétköznapi” alakot. Az ötlet egyébként véletlenszerűen adódott. A fiam Wass kisregényének az expozícióját mondta el egy prózamondó versenyen a tanára javaslatára, ami arról szól, miként teremtette a Jóisten a székelyt. Ez a másfél oldalas szöveg indította be a fantáziámat.


Fekete_eg__A_feher_felho
Fekete ég – A fehér felhő


Olyasmi lesz ez, mint a Fekete ég – A fehér felhő volt?

Hasonló. Az az előadás az első világháborúról szólt, a Fekete ég című háborús előhang a történelmi szituációról, Molnár Ferenc A fehér felhő című darabja pedig a hősi halált halt bakák és a gyerekik köré szőtt egy gyönyörűséges mesét. A Tizenhárom almafa esetében szeretném, ha több humorral beszélhetnénk a trianoni békediktátumról és annak a következményeiről. Ami elsőre talán szokatlanul hangzik, de jó volna megmutatni, hogy ezek az emberek a furfangjaikkal, „életre ítéltségükkel” miként tudják túlélni a történelem viharait.


SzS

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma