NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.10

Kamarakiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata díjazottjainak munkáiból. Vajon az öt kitüntetett – Bogdándy Zoltán Szultán, Drabik István, Ámmer Gergő, Mátrai Erik, illetve Molnár Sándor – munkái között vannak párhuzamosságok vagy kapcsolódási pontok? Leginkább erre voltam kíváncsi.

Ammer_Gergo_Alter_egi_II.
Ámmer Gergő: Alter Ego II.

Első látásra nemigen találtam ilyet. Ámmer Gergő a klasszikus mintázás és a modern előadásmód vegyítésével hozza létre zavarba ejtő és szokatlan szobrait, Drabik István a személyiségükért küzdő, végsőkig eltorzult, emberségük morzsáit felmutató portrékat készít. Mátrai Eriktől ezúttal nem videókat és installációkat, hanem klasszikus értelemben vett, absztrakt táblaképeket láthatunk, Molnár Sándortól pedig az Üresség sorozat hat darabját. Bogdány Szultán art brut assemblage-jellegű anyagképei pedig látszólag teljesen elütnek a többi munkától.


Többet időzve az alkotások előtt azonban feltűnik a művészekben munkálkodó erők hasonlósága, és izgalmas egyezésekre is bukkanunk. Molnár Sándor és Mátrai Erik képei például egyaránt a tiszta fény megfestését tűzik ki feladatul: míg Molnár transzcendens-filozofikus szempontból közelít a kérdéshez, addig Mátrai tudományos alapon vizsgálja a látást. Nagyon érdekes, hogy habár Mátrai munkái a látható fény teljes sprektumát kívánják elénk tárni, így igazán szivárványos festmények lesznek ezek, addig Molnár Sándor fehérnek szánja alkotásait, azok a retinánkban mégis rejtelmesen színessé válnak.


Matrai_Erik_Spektrum_variaciok_I_II._III.
Mátrai Erik: Sprektrum variációk I-III.


Mátrai most látható munkái közül a legizgalmasabb a Sprektum variációk sorozat három darabja, amelyen fekete, szürke és fehér háttér előtt futó szivárványszínű csíkok vannak a pasztelltől indulva a tiszta árnyalatokon át egészen a tompákig. Az izgalmat az adja, ahogyan a különféle hátterek megváltoztatják ugyanannak az árnyalatnak az észlelését: másnak látjuk az adott színt egy fekete, egy szürke vagy egy fehér háttér előtt. Mátrai ezzel az észlelés relativitására mutat rá és a látás megtisztítására hívja fel a figyelmet.


Molnár Sándor fehér festményei, a Szanszkrit sunjaták az életmű a művész által kijelölt öt korszaka közül a legutolsóba tartoznak: ezek a levegő-képek végső állomásként, önkiürítésként értelmezendők. A színek egyre fogytak Molnár festményeiből, miközben a fény folyamatosan növekedett, míg végül elért egy transzcendens állapotot.


Ammer_Gergo_David_I.
Ámmer Gergő: Dávid I., háttérben Molnár Sándor Szankszkrit szunjátái


Hasonlóan filozofikusak Bogdándy Szultán expresszív jelrendszerű és egyéni mitológiát hordozó munkái. Elsőre ugyan visszataszítónak és ijesztőnek láthatjuk az állati csontokból, romlandó anyagokból, samanisztikus elemekből felépülő kompozíciókat, de ha megengedjük, hogy hassanak ránk ezek a munkák, akkor valóban közel kerülhetünk hozzájuk.


_D0A5268
Bogdándy Szultán assemblage-ai


A Magánzárka központi figurája vaskeretbe zárt börtönét rézszínű fák őrzik, levelei nyugtatók gyógyszeresdobozáról kivágott címkék. A Holdfényes Budapest című munka brutális jelenetének élét az ablakok mögött felsejlő, régi-idilli Budapest képeslapok, ezek a „talált tárgyak” hivatottak tompítani, ha egyáltalán feltűnnek a nézőnek. Az Urnák című művön kilenc, cseréppel kibélelt, ovális bejáratú kamrácska látható, ezekbe különböző csontdarabokat, alkatrésztöredékeket helyezett el az alkotó. Az enyészetről szólnak az Apácabomlás csontdarabkái is. Számomra a legnyersebb munka a Nyúltenyésztő anya gyermekével, amelyen a ketrecekbe helyezett, nyúlkoponyát viselő faragványok, az alattuk lévő Anya és a köztük levő Barbie-testű „istenség” kompozíciója alakul profán oltárrá a szemünk előtt.


Drabik_Istvan_Cim_nelkul
Drabik István szobrai


Ámmer és Bogdándy egyaránt érti és nagyszerűen él a groteszkkel. Ámmer munkáiban azonban csak az utolsó pillanatban vesszük észre, hogy a művész a képünkbe nevet. Ott van például az Alter Ego című portré, amely az egyik oldalról klasszikus szoborfejnek tűnik, szemből azonban látszik, hogy a figura a másik oldalt nyelvével kinyomja az arcát, nekünk pedig nevethetnékünk támad. Hasonlóan érzünk a sorozat másik darabjánál, a nyelvet öltő, fintorgó arcképnél is.


És még egy kapcsolódási pont a művek között: Drabik István gesztusjellegű, Giacometti stílusjegyeit is felmutató, acélból és rézből épített, elgyötört emberi arcai épp olyan nyers őszinteséggel szólnak hozzánk, mint Bogdándy assemblage munkái.


A kiállítás szeptember 22-ig látogatható a Pesti Vigadó V. emeleti kiállítótermében.


Kocsis Katica

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Emlékülést tartanak Kötő József születésének 80. évfordulóján a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében pénteken. A szeptember 20-án péntek 14 órakor kezdődő eseményen a 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Bodó A. Ottó dramaturg, Gajdó Tamás színháztörténész és Nánay István kritikus méltatja. A rendezvény vendégeit Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszönti.

Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye csendül fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szeptember 26-án 19:30-kor a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész előadásában a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Duo_Aliada_c_Maria_Jarzyna

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma