IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.07.07

Itt a nyár, a jó idő, és a fővárosban élve mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten? Ám 250 évvel ezelőtt még nem tehettük volna meg ezt, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Később jeles írók, költők is lakták, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti fák alatt. Ha szeretnél többet tudni, tarts velünk!

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában – többek között a Margitszigetről. Jelenleg a gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye a Margitsziget. A kiállítás a sziget jelenlegi formájának kialakulásával indul, bemutatja az itt valaha felépült kolostorokat, templomokat, részletesen foglalkozik a lelkes botanikus: József nádor idejével, majd az itt kialakuló fürdőkultúráról kaphatunk képet. Nem maradhat ki a virtuális tárlatból Krúdy alakja sem, végül pedig eljutunk a ma is üzemelő Palatinus strandra, amely 1921-től várja a fürdőzőket.

 

1908
Margitsziget, 1908


És ha már meg lett említve Krúdy Gyula: terítékre kerül egykori lakóhelye, a millenniumi ünnepségekre elkészülő Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal is. A körúti épület megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek szerepeltek a vendégkönyvében, luxus körülmények várták itt a vendéget, mozi üzemelt a bálteremben, ugyanakkor Magyarország megszállása után beköltözött ide a Gestapo, volt itt 1963-ban háromhetes karantén is, és az a bizonyos bálterem Vörös Csillag moziként működött a rendszerváltásig. Az ifjú Krúdy állandó bérlőként itt szerette el az igazgató feleségét, majd arra ráunva, feleségül vette annak lányát.

 

A nyári melegben egyesek szerint nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc kerthelyiségünkben. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy, a rendszerváltás óta külföldi kézbe került történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. A mögöttünk hagyott hónap harmadik virtuális kiállítása a sörfőzős és fogyasztás Mezopotámiáig nyúló gyökereinek bemutatásával indul, majd a hazai választékból a jelenleg is működő legöregebb üzemet, a Pécsi Sörgyárat mutatja be, ahol már a 14. századtól főzték eleink a gondűző nedűt. Megismerhetjük aztán a kőbányai sörgyártás történetét, a Dréherek 1862-től induló itteni tevékenységét, de eljutunk virtuális utunkon Sopronba és Bőcsre is.

 

1933


Az első kánikulát is meghozó június hónap Magyarország gazdag ásványvízkészletének bemutatásával zárul. De nem csak a jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekinthet az érdeklődő. Szó esik a tettyei forrásokról, a már emlegetett sör alapanyagáról, amiket 1892-ban Pécs vízhálózatába is bevezettek. Ásványvíz folyt hát a csapból a városban, de palackozták is a fertőző betegségektől óvó „terméket”. Bemutatkozik az állítólag nem éppen szilárd erkölcsű bizánci császárnéról, Theodóráról elnevezett kékkúti víz is, és Jedlik Ányos találmányának, a szódavíznek a bemutatása után eljutunk az 1947-ben palackozni kezdett Bambiig is.

 

Ha elindulnál a virtuális sétára, kattints IDE.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma