2017.07.07

Itt a nyár, a jó idő, és a fővárosban élve mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten? Ám 250 évvel ezelőtt még nem tehettük volna meg ezt, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Később jeles írók, költők is lakták, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti fák alatt. Ha szeretnél többet tudni, tarts velünk!

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában – többek között a Margitszigetről. Jelenleg a gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye a Margitsziget. A kiállítás a sziget jelenlegi formájának kialakulásával indul, bemutatja az itt valaha felépült kolostorokat, templomokat, részletesen foglalkozik a lelkes botanikus: József nádor idejével, majd az itt kialakuló fürdőkultúráról kaphatunk képet. Nem maradhat ki a virtuális tárlatból Krúdy alakja sem, végül pedig eljutunk a ma is üzemelő Palatinus strandra, amely 1921-től várja a fürdőzőket.

 

1908
Margitsziget, 1908


És ha már meg lett említve Krúdy Gyula: terítékre kerül egykori lakóhelye, a millenniumi ünnepségekre elkészülő Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal is. A körúti épület megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek szerepeltek a vendégkönyvében, luxus körülmények várták itt a vendéget, mozi üzemelt a bálteremben, ugyanakkor Magyarország megszállása után beköltözött ide a Gestapo, volt itt 1963-ban háromhetes karantén is, és az a bizonyos bálterem Vörös Csillag moziként működött a rendszerváltásig. Az ifjú Krúdy állandó bérlőként itt szerette el az igazgató feleségét, majd arra ráunva, feleségül vette annak lányát.

 

A nyári melegben egyesek szerint nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc kerthelyiségünkben. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy, a rendszerváltás óta külföldi kézbe került történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. A mögöttünk hagyott hónap harmadik virtuális kiállítása a sörfőzős és fogyasztás Mezopotámiáig nyúló gyökereinek bemutatásával indul, majd a hazai választékból a jelenleg is működő legöregebb üzemet, a Pécsi Sörgyárat mutatja be, ahol már a 14. századtól főzték eleink a gondűző nedűt. Megismerhetjük aztán a kőbányai sörgyártás történetét, a Dréherek 1862-től induló itteni tevékenységét, de eljutunk virtuális utunkon Sopronba és Bőcsre is.

 

1933


Az első kánikulát is meghozó június hónap Magyarország gazdag ásványvízkészletének bemutatásával zárul. De nem csak a jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekinthet az érdeklődő. Szó esik a tettyei forrásokról, a már emlegetett sör alapanyagáról, amiket 1892-ban Pécs vízhálózatába is bevezettek. Ásványvíz folyt hát a csapból a városban, de palackozták is a fertőző betegségektől óvó „terméket”. Bemutatkozik az állítólag nem éppen szilárd erkölcsű bizánci császárnéról, Theodóráról elnevezett kékkúti víz is, és Jedlik Ányos találmányának, a szódavíznek a bemutatása után eljutunk az 1947-ben palackozni kezdett Bambiig is.

 

Ha elindulnál a virtuális sétára, kattints IDE.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma