2018.03.10

Miben más egy női festő, mint egy férfi? Vannak tipikus női és férfi stílusjegyek? Egyáltalán: mikortól beszélhetünk női festészetről, női alkotókról? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki március 8-án ellátogatott a Múzeum+ programsorozat e havi estjére, ahol a nőké volt a főszerep.

Havonta egyszer hosszabb nyitvatartással, egy-egy téma köré szervezett programokkal – tárlatvezetésekkel, előadással, társművészeti programokkal, workshoppal – várja látogatóit a Magyar Nemzeti Galéria. A Múzeum+ programsorozat március 8-án a nőkről, a női művészekről, a női szerepekről és a nőiességről szólt. A látogatók többek között női borászok borait kóstolhatták meg, részt vehettek női jógán, a Kozma Orsi Quartett koncertjén, de meghallgathatták Német Juci énekesnő és Tompa Andrea író, színikritikus tárlatvezetését és két igen érdekes előadást is. Az estét a Nőművészek, nőművészet, feminista művészet című beszélgetés nyitotta meg, amelyen Ágnes von Uray festőművésszel, Fajgerné Dudás Andrea Júlia képzőművésszel és Bordács Andrea esztétával, művészettörténésszel beszélgetett Martos Gábor moderátor.


maxresdefault
Ágnes von Uray
Fotó: youtube.com


Érdekes, hogy ha az ember rákeres az interneten a női festőkre vagy a magyar női festőkre, szinte semmit sem talál, ellenben férfi képzőművészeket bőven ad ki a kereső. De nemhogy rákeresni, még hallani, sőt tanulni se nagyon lehet a női képzőművészekről, különösen, ha a reneszánsz vagy a barokk időszakát nézzük. Valahogy ezek az alkotók nincsenek benne a köztudatban, holott semmivel sem voltak kevesebbek vagy tehetségtelenebbek férfi társaiknál. Pontosan e köré a kérdés köré szerveződött a Múzeum+ A Nő nyitó előadása is, amelyen Ágnes von Uray és Fajgerné Dudás Andrea Júlia saját tapasztalataikról is meséltek mint női alkotók. Miben más egy női és miben egy férfi festmény? – tette fel a kérdést Martos Gábor moderátor, melyre Ágnes szinte rögtön meg is adta a választ. Véleménye szerint a témaválasztásnál látszik a különbség, főként a test ábrázolásánál, de akad olyan női alkotó is, akinél nem hangsúlyos a női szemszög. Júlia szerint a test ábrázolása is lényeges szempont, de sokkal hangsúlyosabbak a portréképek, hiszen azzal, hogy egy női képzőművész is megfesti saját arcképét – különösen igaz ez a reneszánsz idejére –, kifejezi a saját öntudatát. „Azt hangsúlyozza, hogy igen, én létezem, önálló személyiség vagyok, és ezt én festettem” – mondta el Fajgerné Dudás Andrea Júlia, és példaként felhozta a reneszánsz legismertebb női festőjét, Artemisia Gentileschit.


Self-portrait_Artemisia_Gentileschi
Artemisia Gentileschi
Fotó: wikipedia.org


Artemisia Gentileschi 1593-ban született Rómában, édesapja, Orazio Gentileschi I. Károly angol király udvari festője volt, az ő műhelyében tanult Artemisia is. Ő volt az első nő, aki a firenezi művészeti akadémián tanulhatott, Caravaggio egyik legkiválóbb követője volt. Firenzei tartózkodása alatt jó kapcsolatot ápolt Galileo Galileivel, élvezte a Medici-család támogatását, akiktől számtalan megrendelést kapott, és még Michelangelo unokaöccsének a rajongását is kivívta, aki rábízta a Buonarotti-ház festménygalériájának díszítését. Artemisiát azonban fiatal korában súlyos megaláztatás érte. Édesapja ugyanis korán felismerte lánya tehetségét és egy festő tanítót fogadott mellé. Mindketten jóhiszeműen megbíztak Agostino Tassi festőben, aki azonban ahelyett, hogy tanította volna, megerőszakolta a lányt. Artemisia édesapja nem hagyta annyiban a dolgot és feljelentette Tassit, majd hét hónapi pereskedés vette kezdetét, amelyben Artemisiát is vizsgálatnak vetették alá és megkínozták – a korban ugyanis úgy tartották, hogy aki kínzás alatt is ugyanazt álltja, amit kínzás nélkül, az igazat mond, így Artemisia ujjbegyeit bőrszíjjal elszorították és így vallatták. Tassit végül elítélték, de a kínzás és a per emléke egy életre nyomot hagyott Artemisián, aki festészetében fejezte ki fájdalmát, és képein állt bosszút az egész férfitársadalmon.


GENTILESCHI_Judith
Artemisia Gentileschi: Judit lefejezi Holofernészt, második változat (1620)
Fotó: wikipedia.org


A barokk és a reneszánsz idején számtalan kevésbé ismert női festő alkotott, akikről azonban még ma sem lehet tanulni, és így a feledés homályába vesztek – mesélte Bordács Andrea művészettörténész, majd hozzáfűzte: mindez a felvilágosodás idejére nyúlik vissza, ekkor szorultak ugyanis háttérbe a női alkotók, mert magasabb áron kelt el egy férfi által készült alkotás, sőt még egy ismeretlen festő képe is, mint egy nőé, így sok női alkotó festményére is férfi nevet írtak – Artemisia képeit sokáig édesapja alkotásainak hitték. A női művészekkel a ’70-es években kezdtek el ismét foglalkozni, ezt megelőzően ugyanis sokáig háttérbe szorultak és nehezebben jutottak be a képzésekre. Volt olyan női festő, aki leszorította a mellét, férfi ruhát öltött és még a nevét is megváltoztatta, hogy bejusson az akadémiára, de a képzés elvégzése után sem ismerték el, és csak rajztanári pozícióhoz juthatott – fűzte hozzá a moderátor. „Egy időben tévesen azt várták el egy női alkotótól, hogy férfi legyen, férfiként alkosson. De nem kell elvárni egyik féltől sem, hogy olyan legyen, mint a másik, mert egy festőnek az intuíciói, az érzelmei sokkal fontosabbak” – emelte ki Ágnes von Uray. Ezzel egyetértett Júlia is, aki szerint nem feltétlenül fontos, hogy a különbségeket mutassák meg egy-egy kép esetében, hiszen nem minden női alkotó feminista, sokan nem tudatosan hangsúlyozzák a nőies vonalaikat, sokkal inkább eszencialisták – amilyennek Ágnes is vallja magát. Ugyanakkor Júlia felhívta a figyelmet arra, hogy míg a korábbi korszakokban sok női festő foglalkozott a terhességgel, a gyermekneveléssel, a családdal, addig mára ezek a tipikus női szerepek és kérdések mint témaválasztás háttérbe szorultak – ő maga éppen ezért feministaként is a hagyományos női szerepeket mutatja be.


Fajgerne
Fajgerné Dudás Andrea Júlia
Fotó: fajgerne.com


Az est második felében Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria fő muzeológusa tartott előadást Nőtípusok, női szerepek a képzőművészetben címmel. Az előadásában – bár nem női, hanem férfi alkotók munkáin keresztül – bemutatta, hogyan változott az idők során a női test ábrázolása. Példaként hozta fel Manet Olympiáját, amely elsőként ábrázolta a női testet provokatívan, kihívóan, majd megemlítette Félicien Rops grafikáit. Nála a szépség, a nő képe a kurtizánok ábrázolásával jelent meg, akik az elmúlás és a romlás szimbólumai voltak. Bellák Gábor előadásából kiderült, hogy a korai képeken a nő Madonna alakjából született, így, ha megfestették egy nő idomait, azt tisztelettel tették és szépségét hangsúlyozták, ám a 20. században már a kiszolgáltatottságot mutatta be a női test, sőt egy idő után – mint Gustav Klimt képein – már szinte csak torzókat festettek az alkotók, ezzel is teljesen háttérbe szorítva a nőt, annak személyiségét. A futuristák és a kubisták pedig már teljesen elhatárolódtak a női test, a szépség ábrázolásától, különösen, hogy az előbbi szebbnek vélt egy tárgyat, mint egy élőlényt. Bellák Gábor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az olyan nagyszerű alkotók, mint Modigliani, visszahozták a női test szépségének, érzékiségének ábrázolását.


Munkcsy3
Bellák Gábor
Fotó: mecenatura.mediatanacs.hu


Az előadás második felében Bellák Gábor olyan női alkotókat mutatott be, akik már tudatosan választottak témát, üzentek egy-egy alkotással. Ilyen festő volt Marie Antoinette személyes udvari festője, Louise Élisabeth Vigée Le Brun. Ő javasolta a kissé népszerűtlen uralkodónőnek, hogy gyermekei jelenlétében lenne célszerű őt megfesteni, mert ha anyaként, érző személyként mutatják be a népnek, akkor szimpatikusabbá válhat a szemükben. Louise saját magát is megfestette gyermekével a karjában, ezzel jelezve azt is, hogy már nemcsak Szűz Mária ábrázolható gyermekkel, hanem egy egyszerű nő is, hiszen az anyaság a hétköznapok része. A másik ilyen kiemelt alkotó Tamara de Lempicka 20. századi festőnő volt, ő már teljesen máshogy ábrázolta a hagyományos női szerepeket, így az anyaságot is. Ugyanis egy anya-gyermek portré esetében Tamara a nőt sminkeltnek, divatosnak, túlságosan is szépnek festette meg, ezzel azonban háttérbe szorította a gyermek személyiségét, pedig a fő célja csupán a modern nő bemutatása volt.


Lebrun_Self-portrait
Louise Élisabeth Vigée Le Brun
Fotó: wikipedia.org


Ezt követően Bellák Gábor az önarckép-ábrázolásokat hozta fel példaként arra, hogyan alakult ki és szilárdult meg egy-egy női festő öntudata. Míg a korábban emlegetett Artemisia portréján úgy ábrázolta önmagát, hogy festés közben az égre tekint, amivel egyfajta teremtőként jelenítette meg magát, addig Louise Élisabeth Vigée Le Brun kiegyensúlyozott nőként, feltűnően szép alkotóként szerepel önarcképén. Tamara de Lempicka ezzel szemben már az igazi modern nő megtestesítője. Önmagát vezetés közben ábrázolta – abban az időben a vezetés a férfiak kiváltsága volt, egy nőt túl erőtlennek tartottak hozzá –, ráadásul egészen egyedi autóba ültette magát, egy olyan Bugattiba, amelyből összesen hét készült el a világon és a mai napig igazi ritka, luxusterméknek számít. Ezzel a képpel Tamara felhívást intézett a férfiak, a férfi művészek felé, hogy ő bizony felveszi a versenyt bármelyikükkel, hiszen van ugyanolyan jó és tehetséges, mint egy férfi festő.


tamara-de-lempicka-a-la-pinacotheque_670_force
Tamara de Lempicka: Auto-Portré (Tamara zöld Bugattival)
Fotó: wikipedia.org


Bellák Gábor előadása után Cser Judit tartott tárlatvezetést Nőnek lenni a középkorban címmel, majd a Kozma Orsi Quartett adott koncertet. A következő Múzeum+ programot május 17-én rendezik Múzeum+Gasztro címmel.

 


Fischer Viktória

dorka

2018.06.19

Őseink bűneiért mi is bűnhődünk? Sorsuk ránk is hatással van? Többek között erről kérdeztük Péntek Orsolya képzőművész-írót, aki regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el egy ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Második kötetében: a Dorka könyvében egy fiatal matematikus lány a főszereplő, de számtalan nő sorsát ismerhetjük meg az Osztrák–Magyar Monarchiától a jelenkorunkig.

24900199_1539606166123076_6140405359001037300_n

2018.06.19

A Zempléni Fesztivál idén hatvan programmal és 37 helyszínnel várja a közönséget számos zempléni településen augusztus 10. és 19. között. A tíznapos rendezvénysorozaton a komolyzene és a jazz mellett nagy hangsúlyt kapnak a társművészetek is, így a tánc és a képzőművészet is szerepel a fesztivál 2018-as repertoárjában.

030_jatek_a_kastelyban_17_12_22-1024x720

2018.06.19

A most befejeződő színházi évadban 363 előadáson több mint 78 ezer nézője volt a Csokonai Nemzeti Színháznak. Az előadásokra 12 és fél ezren váltottak bérletet – hangzott el a teátrum június 18-ai évadzáró társulati ülésén Debrecenben. Az ülésen kiosztották a művészeti elismeréseket: Nívódíjat kapott Ráckevei Anna, Szakács Hajnalka, Bakota Árpád, Rózsa László színművész és Szabó K. István rendező.

Az Eurovíziós Dalfesztiválról készül film Will Ferrell amerikai komikus színész főszereplésével a Netflix megrendelésére. A forgatókönyvet is ő fogja írni Andrew Steele-lel, a Saturday Night Live műsor egy korábbi vezető munkatársával. Az Eurovíziós Dalverseny nem olyan népszerű Amerikában, mint Európában, az új produkcióval a Netflix az Amerikán kívüli előfizetők kegyeit keresi.

Színes programokkal várja idén is az érdeklődőket a múzeumok éjszakáján a Hadtörténeti Intézet és Múzeum: június 23-án nyílik meg a száz éve elsüllyedt Szent István csatahajóról szóló kiállítás, de lehet fémkatonát önteni, és a katonai sportágakat is ki lehet majd próbálni. A Múzeumok Éjszakáján nyitja meg kapuit az Őfelsége hadihajója, SMS Szent István – 100 éves hadisír az Adriai tenger mélyén című időszaki kiállítás. A tárlathoz kapcsolódó programokkal, hadihajós katonákkal, hagyományőrzőkkel bemutatják a korabeli matrózok életét is.

A Budapest Bábszínház 2017/2018-as évadának kulcsszava a megújulás volt, ezért friss arculattal, átalakult előcsarnokkal várták a nézőket, új játszóhelyet avattak, és tovább szélesedett a korosztályi kínálat is, a 443 előadást több mint 111 ezer néző látta. A 2018/2019-es évadban a színház repertoárja a #abábnemkorosztály jegyében bővül, mindhárom játszóhelyen kortárs formavilágú új produkciókkal készülnek.

Családi és gyermekprogramokkal, tárlatvezetéssel és koncerttel várják az érdeklődőket a veszprémi kulturális intézmények, valamint a város néhány utcája és tere is a Múzeumok Éjszakáján, június 23-án. A Laczkó Dezső Múzeumban a Kabóca Bábszínház Ágacska története című előadása látható, Sipos Anna művészettörténész és Veszeli Lajos festőművész tárlatvezetését hallgathatják meg az érdeklődők, a Kis-Bakony Néptáncegyüttes műsorát fáklyás felvonulás, tűzugrás és táncház követi.

Neves zenekarok fellépésével jazzfesztivált, tehetséges diákok részvételével pedig improvizációs tábort rendeznek június 24. és 30. között Szombathelyen. A jazzfesztiválon többek közt fellép a The Coquette Jazz Band, a Kéknyúl, Tóth Vera és Budapest Jazz Orchestra, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Ferenc és Markus Stockhausen, valamint a Németh Ferenc Trió, amelynek vendége Eli Degibri és Joe Sanders lesz.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

20150704BGA_5861

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma