GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2014.03.07

A Hagyományok Háza is csatlakozott a Mindenütt Nő programsorozathoz a Női arcképek című műsorral, Foltin Jolán szerzői estjével és a Magyar Állami Népi Együttes válogatás műsorával. Olyan programsorozatot állítottak össze, amelynek középpontjában a nők állnak: tehetségükkel, tudásukkal, szépségükkel, érzékenységükkel.

A tavaly első alkalommal megszervezett nagyszabású programsorozat, a Mindenütt Nő célja, hogy új tartalommal töltse meg a nőnapot. Országszerte 12 városban 110 programmal csatlakoztak a hazai kulturális élet legrangosabb képviselői, szinte minden megtalálható a színházi előadásoktól a koncerteken és kiállításokon át a női sorsokat bemutató filmnapokig, tudományos konferenciáig.


Szombaton és vasárnap a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban jelen és múlt találkozik. Nemcsak megismerkedhetünk hagyományosan női szerepekhez kötődő mesterségekkel, de mindenki próbálkozhat szövéssel, készíthet ékszereket vagy éppen gyógynövényekből szépítőszereket. Megtudhatjuk, hogy nagyanyáink hogyan énekelték meg a nőket, de magunkra ölthetjük a népi viseletek ihlette fiatal tervezők ruháit is, mindemellett a Népi Iparművészei Múzeumban a székely festékeseket bemutató kiállítás is megtekinthető a programsorozat részeként.


hagyomanyok_dusa_gabor
Fotó: Dusa Gábor


Vasárnap este a Hagyományok Háza táncszínpadán szintén a nő, a női lélek áll a középpontban. A Női arcképek első részében a Magyar Állami Népi Együttes előadásaiból látható egy erre az alkalomra készült válogatás Levelek régiekről címmel. Az előadás a meghatározó női princípiumokról, a lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról szól. A folklór nyelvezetéből inspirálódó történetek elevenednek meg: a szerelemről, a vágyakozásról, az elmúlásról, a hétköznapokról éppúgy, mint az ünnepek vagy a közösségi lét rituáléiról. Az előadás azonban nemcsak a nőkről szól, hanem a férfiakról is, az együvé tartozás metamorfózisáról, a teljesség reményéről.


A második részben csodálatos nőalakok elevenednek meg Foltin Jolán koreográfus-rendező szerzői estjén. „Mondják, a női lélek a folytonosság, az élet maga, a szeretni tudás művészete. Ezt nehéz közhelyek nélkül megfogalmazni. Mégis ez a téma érdekelt, ez foglalkoztatott hosszú, de visszatekintve elröppenni látszó tánccal töltött évtizedeimben. Csoda volt, hogy táncolni kezdtem, csoda volt, hogy milyen műhelybe cseppentem. A legnagyobb csoda az, hogy találkoztam a néptánccal, annak drámai erejével, hatalmas szótárával. Boldog vagyok, ha sikerült belőle olyan mondatokat is összeraknom, amelyek talán csak az enyémek” – mondta el Foltin Jolán.

Kulcsszavak:

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma