tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2013.04.23

Egy könyv, mely a gyerekkortól egészen az anyaságig vizsgálja a női szexualitás és a testhez való viszony alakulását, érintve az intimitás, a fogantatás, a terhesség, a szülés, az anyaság és szex kérdéseit, mind testi, mind szellemi szinten. Mester Dóra Djamila első kötete, a Nő, anya, szerető - Anyaság és szex elhagyta a szülőszobát, és múlthét pénteken a XX. Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatkozott be.

IMG_2068
Fotó: Bodó Balázs
A Jaffa Kiadó által szervezett beszélgetés rögtön azzal a kérdéssel indult, hogy mit gondolunk a szexről. A szerző szerint erre választ keresni olyan, mintha körbeadnánk a teremben egy almát, és arról kérdeznénk a közönséget, hogy kinek mi jut eszébe erről a gyümölcsről. Mi a fontos benne: az íze, a színe, vagy a formája? Esetleg nem is ez a lényeg, hanem hogy milyen emlékeink kötődnek hozzá, vagy az, hogy szeretjük-e egyáltalán? Meg kell-e hámoznunk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne, hogy ez egy alma? Dóra szeretné tényleg körbeadni azt a bizonyos almát, és meghallgatni, hogy ki mit gondol róla. De ehhez szerinte jobb lenne, ha nem egy előadóteremben ülnénk, hanem egy kertben, vagy a konyhában. Hogyha életszagú lenne ez az egész, mert a szexről való beszélgetésnek szabadnak és életközelinek kellene lenni.

A szerző önmagát úgy írja körül, hogy „nő, anya, szerető, flaneur, amatőr fotós, közgazdász, társadalomkutató és szex-edukátor”. Emellett egy szex-pozitív misszió aktivistája, aki minden lehetséges fórumon – az iskolákban, a különböző magazinok hasábjain, vagy éppen workshopok keretében- próbálkozik egy nyitott, előítéletektől mentes, pozitív szexbeszéd megalkotásával. Ennek legújabb lépcsőfoka ez a könyv, melynek három egysége három fontos életszakaszon keresztül kíséri a nőket: a gyerekkortól a nővé válásig; a fogantatástól a szülésig; aztán egészen az anyaságig. Vannak benne praktikus tudnivalók a terhességről, gyerekmesék, szépirodalom, tudományos szövegek, és rengeteg személyesség, mert az utóbbinak a szexualitás megtapasztalásában és körüljárásában is ott van a helye, ugyanúgy, mint az önazonosság megtalálásának. A könyv sorai mögött az író megmutatja saját magát, úgy meséli el történeteit, hogy tudja, és ki is mondja, hogy az általa körüljárt kérdésekre a válasz nem nála van. Mert ahány kérdés, annyi válasz, és ahány fogalom, annyi megközelítés, ahogy azt a könyvben idézett interjúrészletek is bizonyítják. A háttérbeszélgetések kiindulópontja minden esetben az első szexuális élmény felidézése volt, és a női tapasztalatok nagyon sokszínűek voltak már abban is, hogy milyen aktusokat soroltak ide az első csóktól elkezdve a szüzesség elvesztéséig.

A könyv megmutatja a nők ezerféle arcát, és azt, hogy a szexben nincs jó vagy rossz, de azt nem akarja megmondani, hogy milyen a jó nő, a jó anya és a jó szerető. Mint ahogy nem előíró abban sem, hogy hogyan, mekkora élvezettel kell megélni a nőiséget, terhességet, vagy éppen a szülést. Nem gazdagítja az intimitással kapcsolatos elvárások és mítoszok sorát, hanem a saját vágyak, örömök megtalálására ösztönöz.


További információ: www.csakatestemenat.hu


Szerző: Nádasi Eszter

Kulcsszavak:

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma