NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

_D0A7682_Copy
A bejáratnál neonfelirat közli: Csipke Rózsika halott

Kicsit más ez a történet, mint amit mi ismerünk: Nagy Kriszta hatalmas helyspecifikus installációja ugyan a klasszikus Csipkerózsika-történet elemeiből építkezik, azonban azt átértelmezve a társadalmi szerepek hamisságára és a párválasztás végtelennek és reménytelennek ható, csalódásokkal telitűzdelt hétköznapi tapasztalatára ébreszti rá a látogatót. Az erős szimbólumokat használó alkotás azt kívánja megmutatni, hogy ha valaki túl komolyan veszi a felkínált társadalmi szerepeket, akkor abba szükségképpen belehal: a valóságban nincsenek fehér lovon érkező hercegek, és nem léteznek a lovagjuk után tiszta szívvel sóvárgó lányok sem.


A MűvészetMalom ódon terme Csipke Rózsika kastélyává lényegül át. A műrózsákkal sűrűn beszőtt bejárat felett neonfelirat közli: a lány halott. A sírfeliratra emlékeztető fény mintha Rózsika mauzóleumába vezetne, éppen ezért kicsit feszélyezetten lépjük át a kaput.


_D0A7677_Copy


A feszültség bent sem enyhül: az installáció nem engedi, hogy távolságtartó, szemlélő pozícióba helyezkedjünk, zsigerileg hat ránk a látvány, amitől egy pillanat leforgása alatt a a megmentő herceg szerepébe kerülünk.


A sötét terem falait teljesen „befutották” a műrózsák, amelyek között fel-felbukkan néhány falra fújt csontváz arany karddal: a Csipke Rózsika megmentésére érkezett hercegek maradványai vérző szívvel roskadoznak. A távolból énekszó hallatszik, ami abba a hamis reménybe ringat minket, hogy a lány mégis él, és csak arra vár, hogy megmentsük.


_D0A7688_Copy
Bent halott hercegek csontvázai tűnnek elő a rózsaindák közül


Azonban a harmadik teremben szembesülünk azzal, hogy a hang felvételről szól: Tereskova Csipke Rózsika alakjában alkalmi dalokat énekel. „Nem én vagyok a rózsád” – szól az egyik dal refrénje. Az erősen kontúrozott smink, a bizarr mozgások és a túlságosan felnagyított arc valószerűtlenné teszi az egész jelenséget, ami csak tovább erősíti bennünk, hogy Csipkerózsika, a hősére várakozó lány sztereotípiája hamis.


A tér egyik sarkában látható az a plakát, amely a művész húsz éve a Lövölde téren közszemlére bocsájtott óriásplakátjának újraalkotott verziója. Akkor Tereskova a „kortárs festőművész vagyok” felirat mellett az akkori trendnek megfelelő fehérneműmodellként, egyik kezét a bugyiján nyugtatva pózolt, megkérdőjelezve a magasművészet és a tömegkultúra közt feszülő ellentétet. A mostani plakát a szexuális ébredésről, a nővé válásról és az öntudatra találásról egyaránt szól: a kiállításban ez az a pillanat, amikor Csipke Rózsika ráeszmél: önbecsapás volt azt hinnie, hogy eljön érte a herceg fehér lovon.


_D0A7703_Copy


Innen egy lépcsőn vezet le az út: a tér legbelső része tulajdonképpen Csipke Rózsika sírkamrája. Egy flitterekkel borított csontváz fekszik egy mécsesekkel telerakott vaságyon, a fények pedig időnként derengő fehérből vészjósló vörösbe váltanak. Csipke Rózsikát magával vitte a halál hálószobája és teste börtönéből, már mi sem tudjuk megmenteni.


_D0A7697_Copy


A halotti ágy mögötti vászonkép tetőzi be a kiállítást: a Vénusz születése képen Nagy Kriszta önmagát helyezi kagylóba Botticelli műve után. Meztelenül áll a kép peremén, amint éppen magához nyúl. A háttérben trágár mondatokkal közli vágyát, a szavak és a szemérmetlen mozdulat mellbevágóan törik meg az alak reneszánszi ártatlanságát. Nagy Kriszta ezzel reflektál arra, hogy még ma is mennyire idegenül hat, ha egy nő kilép a klasszikus sztereotípiákból, az idealizált Csipkerózsika-szerepből, és őszintén felvállalja a vágyait, legyenek azok „mocskosak” vagy„"tiszták”.


A kiállítás szeptember 1-jéig látogatható.


Kocsis Katica

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

hattyuktava_600x346

2019.09.20

Idén újra Budapestre látogat a Moszkvai Balett: A hattyúk tavát december elején három alkalommal láthatjuk az Erkel Színházban. Csajkovszklij művét Emelianov Anatolij, a társulat alapítója, az orosz kultúra lovagja koreografálta. Interjú.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

bitskey_psota_harmadik_csengetes

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma