kultura.hu_banner_fesztival

2013.10.09

Muinasjutt , vagyis „ősi történet”. Így mondják észtül a mesét − árulta el a Mese itt, mese ott kiállítás megnyitóján őexc. Priit Pallum, az Észt Köztársaság magyarországi nagykövete. A Magyarországi Észt Intézet kezdeményezésére létrejött, Észtországban már bemutatott kiállításra kilenc magyar és kilenc észt szerző írt mesét, és a két nemzet művészei illusztrálták őket.

Keresztes_Dora
Keresztes Dóra munkája
A Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata ősi témához nyúlt, de nagyon modern problémákat is feszeget. Mennyire befolyásolja a történet befogadását, megértését az illusztráció? Ugyanazt látjuk és ugyanazt értjük-e, amikor ránézünk egy könyv borítójára, mint amit egy másik kultúra olvasója? – tette fel a kérdéseket a Mese itt, mese ott kiállítás megnyitóján E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

A kiállításon olyan magyar szerzőket meséivel találkozhatunk, mint Laczkfi János vagy Dóka Péter, illusztrációkat pedig többek között Szegedi Katalin és Holló Anna is készített. A méltán népszerű észt írók, például Tiia Toomet, Leelo Tungal és Piiret Raud is írtak mesét a kiállításra, az észt illusztrációk között pedig Jüri Mildeberg, Juss Piho és Reti Saks munkáit is megtaláljuk – utóbbinak már többször volt önálló kiállítása Magyarországon is, legközelebb idén novemberben, Győrben találkozhat a képeivel a hazai közönség.


„Az olvasás élménye nem pótolható semmi mással, éppen ezért az olvasás szépségének megismertetését már a legkisebb korban el kell kezdeni” – mondta E. Csorba Csilla. „Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kedvet csinál a látogatóknak ahhoz, hogy megismerkedjenek az észt irodalommal, különösen, mivel a magyar szerzők művei nem idegenek az északi országban. Az észt gyerekek számára a Pál utcai fiúk vagy az Egri csillagok éppen olyan ismerősek, mint nekünk, magyaroknak – igaz, Észtországban ezek a könyvek természetesen észt illusztrációval jelentek meg.”

A mese kultúrák közötti közvetítőként betöltött szerepét hangsúlyozta Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár is a megnyitón, aki szerint a különböző népek meséjén átszűrődnek a kultúrák saját íze, sajátosságai, mégis mindig felfedezhetünk néhány közös pontot a saját mesevilágunkkal.


Daniel_AndrasMaga a tárlat – ahol az illusztrációkhoz tartozó mesékből részleteket is olvashatunk, illetve néhány mesét meg is hallgathatunk – éppen ezért nem csak a legkisebbeknek lehet érdekes. Izgalmas játék a nevek elolvasása előtt, csak a képet nézve megtippelni, hogy vajon egy magyar, vagy egy észt művész illusztrációját látjuk-e, de az is érdekes, ahogyan az összesen 60 alkotás a mese befogadásának más és más vetületeit mutatja be – a klasszikus, gyerekkorunkat idéző színes rajzoktól a pop arton át a kicsit sötétebb, vagy a három dimenzióval dolgozó stíluson át sokféle interpretációval találkozhatunk.


A PIM-nek, az Észt Gyermekirodalmi Központnak, a Tallinni Magyar Intézetnek, a Csodaceruza gyermekirodalmi magazinnak, valamint az Észt Intézet vezetőjének, Segesdi Móninak, a kiállítás kezdeményezőjének sikerült egy olyan tárlatot létrehozni, ami aktuális kérdéseket – kultúrák közötti kommunikáció, az olvasás és az illusztráció szerepe a globalizáció és a számítógépes technológia korában – feszeget, mégis képes megszólítani a bennünk élő gyereket is. Aki szívesen tenne egy utazást térben és időben, az december 31-ig látogathatja meg a Mese itt, mese ott kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Zabolai Margit Eszter

Kulcsszavak:

10

2019.09.14

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatja be legújabb önálló estjét a kortárs könnyűzenei szcéna egyik legeredetibb művésze, Kamondy Ágnes. Október 5-én az A38 Hajón láthatjuk a Pest fölött az ég szcenírozott koncert-előadását Vörös Róbert rendezésében. A zenéjét Kamondy Ágnes jegyzi, a dalszövegeken olyan neves szerzőkkel osztozik, mint Karafiáth Orsolya, Kiss László, Müller Péter Sziámi és Simon Márton.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6739w_600

2019.09.14

Underground kultúra, művészeti határterületek, látványtervezés: többek között ezekről beszélt É. Kiss Piroska látványtervező a Király Tamás életművét bemutató rertrospektív kiállítása kapcsán, amely szeptember 15-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Boszorkanyok_a_Barmi_utcabol_2_

2019.09.13

Paravános bábszínház, klasszikus és modern mesék, tantermi előadások is szerepelnek a bábszínházak őszi kínálatában, ezekből válogattunk.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma