GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2013.10.09

Muinasjutt , vagyis „ősi történet”. Így mondják észtül a mesét − árulta el a Mese itt, mese ott kiállítás megnyitóján őexc. Priit Pallum, az Észt Köztársaság magyarországi nagykövete. A Magyarországi Észt Intézet kezdeményezésére létrejött, Észtországban már bemutatott kiállításra kilenc magyar és kilenc észt szerző írt mesét, és a két nemzet művészei illusztrálták őket.

Keresztes_Dora
Keresztes Dóra munkája
A Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata ősi témához nyúlt, de nagyon modern problémákat is feszeget. Mennyire befolyásolja a történet befogadását, megértését az illusztráció? Ugyanazt látjuk és ugyanazt értjük-e, amikor ránézünk egy könyv borítójára, mint amit egy másik kultúra olvasója? – tette fel a kérdéseket a Mese itt, mese ott kiállítás megnyitóján E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

A kiállításon olyan magyar szerzőket meséivel találkozhatunk, mint Laczkfi János vagy Dóka Péter, illusztrációkat pedig többek között Szegedi Katalin és Holló Anna is készített. A méltán népszerű észt írók, például Tiia Toomet, Leelo Tungal és Piiret Raud is írtak mesét a kiállításra, az észt illusztrációk között pedig Jüri Mildeberg, Juss Piho és Reti Saks munkáit is megtaláljuk – utóbbinak már többször volt önálló kiállítása Magyarországon is, legközelebb idén novemberben, Győrben találkozhat a képeivel a hazai közönség.


„Az olvasás élménye nem pótolható semmi mással, éppen ezért az olvasás szépségének megismertetését már a legkisebb korban el kell kezdeni” – mondta E. Csorba Csilla. „Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kedvet csinál a látogatóknak ahhoz, hogy megismerkedjenek az észt irodalommal, különösen, mivel a magyar szerzők művei nem idegenek az északi országban. Az észt gyerekek számára a Pál utcai fiúk vagy az Egri csillagok éppen olyan ismerősek, mint nekünk, magyaroknak – igaz, Észtországban ezek a könyvek természetesen észt illusztrációval jelentek meg.”

A mese kultúrák közötti közvetítőként betöltött szerepét hangsúlyozta Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár is a megnyitón, aki szerint a különböző népek meséjén átszűrődnek a kultúrák saját íze, sajátosságai, mégis mindig felfedezhetünk néhány közös pontot a saját mesevilágunkkal.


Daniel_AndrasMaga a tárlat – ahol az illusztrációkhoz tartozó mesékből részleteket is olvashatunk, illetve néhány mesét meg is hallgathatunk – éppen ezért nem csak a legkisebbeknek lehet érdekes. Izgalmas játék a nevek elolvasása előtt, csak a képet nézve megtippelni, hogy vajon egy magyar, vagy egy észt művész illusztrációját látjuk-e, de az is érdekes, ahogyan az összesen 60 alkotás a mese befogadásának más és más vetületeit mutatja be – a klasszikus, gyerekkorunkat idéző színes rajzoktól a pop arton át a kicsit sötétebb, vagy a három dimenzióval dolgozó stíluson át sokféle interpretációval találkozhatunk.


A PIM-nek, az Észt Gyermekirodalmi Központnak, a Tallinni Magyar Intézetnek, a Csodaceruza gyermekirodalmi magazinnak, valamint az Észt Intézet vezetőjének, Segesdi Móninak, a kiállítás kezdeményezőjének sikerült egy olyan tárlatot létrehozni, ami aktuális kérdéseket – kultúrák közötti kommunikáció, az olvasás és az illusztráció szerepe a globalizáció és a számítógépes technológia korában – feszeget, mégis képes megszólítani a bennünk élő gyereket is. Aki szívesen tenne egy utazást térben és időben, az december 31-ig látogathatja meg a Mese itt, mese ott kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Zabolai Margit Eszter

Kulcsszavak:

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma