2013.10.09

Muinasjutt , vagyis „ősi történet”. Így mondják észtül a mesét − árulta el a Mese itt, mese ott kiállítás megnyitóján őexc. Priit Pallum, az Észt Köztársaság magyarországi nagykövete. A Magyarországi Észt Intézet kezdeményezésére létrejött, Észtországban már bemutatott kiállításra kilenc magyar és kilenc észt szerző írt mesét, és a két nemzet művészei illusztrálták őket.

Keresztes_Dora
Keresztes Dóra munkája
A Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata ősi témához nyúlt, de nagyon modern problémákat is feszeget. Mennyire befolyásolja a történet befogadását, megértését az illusztráció? Ugyanazt látjuk és ugyanazt értjük-e, amikor ránézünk egy könyv borítójára, mint amit egy másik kultúra olvasója? – tette fel a kérdéseket a Mese itt, mese ott kiállítás megnyitóján E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

A kiállításon olyan magyar szerzőket meséivel találkozhatunk, mint Laczkfi János vagy Dóka Péter, illusztrációkat pedig többek között Szegedi Katalin és Holló Anna is készített. A méltán népszerű észt írók, például Tiia Toomet, Leelo Tungal és Piiret Raud is írtak mesét a kiállításra, az észt illusztrációk között pedig Jüri Mildeberg, Juss Piho és Reti Saks munkáit is megtaláljuk – utóbbinak már többször volt önálló kiállítása Magyarországon is, legközelebb idén novemberben, Győrben találkozhat a képeivel a hazai közönség.


„Az olvasás élménye nem pótolható semmi mással, éppen ezért az olvasás szépségének megismertetését már a legkisebb korban el kell kezdeni” – mondta E. Csorba Csilla. „Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a kiállítás kedvet csinál a látogatóknak ahhoz, hogy megismerkedjenek az észt irodalommal, különösen, mivel a magyar szerzők művei nem idegenek az északi országban. Az észt gyerekek számára a Pál utcai fiúk vagy az Egri csillagok éppen olyan ismerősek, mint nekünk, magyaroknak – igaz, Észtországban ezek a könyvek természetesen észt illusztrációval jelentek meg.”

A mese kultúrák közötti közvetítőként betöltött szerepét hangsúlyozta Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár is a megnyitón, aki szerint a különböző népek meséjén átszűrődnek a kultúrák saját íze, sajátosságai, mégis mindig felfedezhetünk néhány közös pontot a saját mesevilágunkkal.


Daniel_AndrasMaga a tárlat – ahol az illusztrációkhoz tartozó mesékből részleteket is olvashatunk, illetve néhány mesét meg is hallgathatunk – éppen ezért nem csak a legkisebbeknek lehet érdekes. Izgalmas játék a nevek elolvasása előtt, csak a képet nézve megtippelni, hogy vajon egy magyar, vagy egy észt művész illusztrációját látjuk-e, de az is érdekes, ahogyan az összesen 60 alkotás a mese befogadásának más és más vetületeit mutatja be – a klasszikus, gyerekkorunkat idéző színes rajzoktól a pop arton át a kicsit sötétebb, vagy a három dimenzióval dolgozó stíluson át sokféle interpretációval találkozhatunk.


A PIM-nek, az Észt Gyermekirodalmi Központnak, a Tallinni Magyar Intézetnek, a Csodaceruza gyermekirodalmi magazinnak, valamint az Észt Intézet vezetőjének, Segesdi Móninak, a kiállítás kezdeményezőjének sikerült egy olyan tárlatot létrehozni, ami aktuális kérdéseket – kultúrák közötti kommunikáció, az olvasás és az illusztráció szerepe a globalizáció és a számítógépes technológia korában – feszeget, mégis képes megszólítani a bennünk élő gyereket is. Aki szívesen tenne egy utazást térben és időben, az december 31-ig látogathatja meg a Mese itt, mese ott kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


Zabolai Margit Eszter

Kulcsszavak:

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma