NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.08.09

„Valaki egészen más lehetsz. Nem a saját életedet éled, hanem egy másikat, de teljesen átadva magad” – mondta a színjátszásról Varga Klári, a debreceni Csokonai Színház színművésze, aki idén elnyerheti a Kaszás Attila-díjat. A jelölést élete eddigi legnagyobb elismerésének érzi, ahogy ő fogalmazott: „nincs is ennél nagyobb szépség”.

Varga Klári 1970. május 27-én született Kaposváron. A Színművészeti Egyetemet 1993-ban végezte el, majd a Madách Színházhoz szerződött, onnan a József Attila Színházba, majd a Budapesti Kamaraszínházba vezetett az útja. Eredetileg orvos akart lenni, színpadra egy tanfolyamon állt először, a váratlan felkérés pedig teljes fordulatot hozott az életében. Első szerepe Az elefántember című darabban volt, amely örökre nyomot hagyott az emlékeiben. „Akkor, ahogy bementem a színpadra, mérhetetlen nagy csönd lett. Nem volt izgalom, nem volt semmi, de abban a három jelenetben, amelyben játszottam, megszűnt a tér és az idő. Pontosan tudom, hogy attól a pillanattól gondoltam azt, hogy én csak ezt szeretném csinálni” – fogalmazott Varga Klári, aki a Madách Színházban (1993–2003), a József Attila Színházban (2003–2007) és a Budapesti Kamaraszínházban (2007–2012) eltöltött évek után Ráckevei Anna hívására szerződött a Csokonai Színház társulatához 2013-ban.


105_az_ajto_16_01_15
Az ajtó (Kubik Anna és Varga Klári)
Fotó: csokonaiszinhaz.hu

 

„Én a Csokonai társulata nélkül nem lennék semmi. Mi csak együtt tudunk létezni. Az egymásnak adott energiák, az egymásra szánt figyelem, egymás szeretete – ez határozza meg a mi kapcsolatunkat. Ez pedig sokkal mélyebb szeretet, mint munkatársi. És ez adott nekem olyan sok mindent, amit nem tudom, mikor fogok tudni megköszönni” – árulta el az MTVA által készített tvspotban a színművész, aki az elmúlt öt évadban számos prózai szerepben bizonyította tehetségét (Régimódi történet, Istent a falra festeni, A magyar Faust, Nyolc nő, Az ajtó, Jadviga párnája, Három nővér), lenyűgözte ének és tánctudásával a közönséget (Edith Piaf-est, Idegenben keserűbb a sírás – Karády Katalin-est, Csikóink, Ha álom az élet), és változatos tónusokat hozott mellékszerepekben is (A chioggiai csetepaté, Novemberi éj).

 

Varga Klári érzékeny, kivételes erőt sugárzó, sokoldalú színművész, aki a karakteres drámai szerepformálásban éppúgy kiemelkedő alakítást nyújt, mint a zenés vagy a táncos műfajban. Az elmúlt húsz évben mintegy 150 színházi bemutatója volt és 10 nagyjátékfilmben szerepelt. Szociális érzékenységét mutatja, hogy 2007-től a fogyatékos felnőttekkel dolgozó Baltazár Színház tagja. Varga Klári 1999-ben elnyerte a 30. Magyar Filmszemle Legjobb női alakítás-díját, 2017-ben átvehette a Jászai Mari-díjat, 2018-ban pedig Kaszás Attila-díjra jelölték. Ez utóbbit élete eddigi legnagyobb elismerésének tartja. „Azok az emberek, akik ugyanabban a szakmában vannak, ugyanabban a szenvedélyben élnek, mint én, azt mondják: Te, kicsi bogár! Te ott! Figyelj, látunk! Nincs is ennél nagyobb szépség” – fogalmazta meg a színművész, aki azt vallja: „izgalom minden előadás”, amit nem lehet megszokni, minden alkalommal meg kell halni a színpadon. De ez egy csoda, hiszen „valaki egészen más lehetsz. Nem a saját életedet éled, hanem egy másikat, de teljesen átadva magad.”


_D0A1210_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A Kaszás Attila-díjról

A Kaszás Attila-díjat a MANK Nonprofit Kft. (Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) gondozza a Kultúráért Felelős Államtitkárság és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. A Raiffeisen Bank 500 ezer forinttal járó, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 400 ezer forintos díjat tizenegyedik alkalommal osztják ki.

 

Az alapítók a díjjal, a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl, Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok igazi közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók.


_D0A1352_Copy
Farkas Ignác, Varga Klári és Nagy Csongor Zsolt (balról jobbra)
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Idén mintegy 39 társulat tagjai döntöttek szavazataikkal a három jelöltről – Varga Klári (debreceni Csokonai Színház), Farkas Ignác (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) és Nagy Csongor Zsolt (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata) –, akik közül a közönség voksai alapján kerül ki a 2018-as év Kaszás Attila-díjazottja. Az elismerést szeptember 7-én a tatabányai Jászai Mari Színházban adják át a színházi évadnyitó keretében.

 

A három nomináltra augusztus 24-ig lehet szavazni a www.kaszasattiladij.hu oldalon.

 

A Kaszás Attila-díj 2018-as jelöltjeit bejelentő sajtótájékoztatóról ITT írtunk.


A Kaszás Attila-díjra jelölt Farkas Ignácról ITT, Nagy Csongor Zsoltról pedig ITT írtunk.



Kultúra.hu

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma