GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.08.09

„Valaki egészen más lehetsz. Nem a saját életedet éled, hanem egy másikat, de teljesen átadva magad” – mondta a színjátszásról Varga Klári, a debreceni Csokonai Színház színművésze, aki idén elnyerheti a Kaszás Attila-díjat. A jelölést élete eddigi legnagyobb elismerésének érzi, ahogy ő fogalmazott: „nincs is ennél nagyobb szépség”.

Varga Klári 1970. május 27-én született Kaposváron. A Színművészeti Egyetemet 1993-ban végezte el, majd a Madách Színházhoz szerződött, onnan a József Attila Színházba, majd a Budapesti Kamaraszínházba vezetett az útja. Eredetileg orvos akart lenni, színpadra egy tanfolyamon állt először, a váratlan felkérés pedig teljes fordulatot hozott az életében. Első szerepe Az elefántember című darabban volt, amely örökre nyomot hagyott az emlékeiben. „Akkor, ahogy bementem a színpadra, mérhetetlen nagy csönd lett. Nem volt izgalom, nem volt semmi, de abban a három jelenetben, amelyben játszottam, megszűnt a tér és az idő. Pontosan tudom, hogy attól a pillanattól gondoltam azt, hogy én csak ezt szeretném csinálni” – fogalmazott Varga Klári, aki a Madách Színházban (1993–2003), a József Attila Színházban (2003–2007) és a Budapesti Kamaraszínházban (2007–2012) eltöltött évek után Ráckevei Anna hívására szerződött a Csokonai Színház társulatához 2013-ban.


105_az_ajto_16_01_15
Az ajtó (Kubik Anna és Varga Klári)
Fotó: csokonaiszinhaz.hu

 

„Én a Csokonai társulata nélkül nem lennék semmi. Mi csak együtt tudunk létezni. Az egymásnak adott energiák, az egymásra szánt figyelem, egymás szeretete – ez határozza meg a mi kapcsolatunkat. Ez pedig sokkal mélyebb szeretet, mint munkatársi. És ez adott nekem olyan sok mindent, amit nem tudom, mikor fogok tudni megköszönni” – árulta el az MTVA által készített tvspotban a színművész, aki az elmúlt öt évadban számos prózai szerepben bizonyította tehetségét (Régimódi történet, Istent a falra festeni, A magyar Faust, Nyolc nő, Az ajtó, Jadviga párnája, Három nővér), lenyűgözte ének és tánctudásával a közönséget (Edith Piaf-est, Idegenben keserűbb a sírás – Karády Katalin-est, Csikóink, Ha álom az élet), és változatos tónusokat hozott mellékszerepekben is (A chioggiai csetepaté, Novemberi éj).

 

Varga Klári érzékeny, kivételes erőt sugárzó, sokoldalú színművész, aki a karakteres drámai szerepformálásban éppúgy kiemelkedő alakítást nyújt, mint a zenés vagy a táncos műfajban. Az elmúlt húsz évben mintegy 150 színházi bemutatója volt és 10 nagyjátékfilmben szerepelt. Szociális érzékenységét mutatja, hogy 2007-től a fogyatékos felnőttekkel dolgozó Baltazár Színház tagja. Varga Klári 1999-ben elnyerte a 30. Magyar Filmszemle Legjobb női alakítás-díját, 2017-ben átvehette a Jászai Mari-díjat, 2018-ban pedig Kaszás Attila-díjra jelölték. Ez utóbbit élete eddigi legnagyobb elismerésének tartja. „Azok az emberek, akik ugyanabban a szakmában vannak, ugyanabban a szenvedélyben élnek, mint én, azt mondják: Te, kicsi bogár! Te ott! Figyelj, látunk! Nincs is ennél nagyobb szépség” – fogalmazta meg a színművész, aki azt vallja: „izgalom minden előadás”, amit nem lehet megszokni, minden alkalommal meg kell halni a színpadon. De ez egy csoda, hiszen „valaki egészen más lehetsz. Nem a saját életedet éled, hanem egy másikat, de teljesen átadva magad.”


_D0A1210_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

A Kaszás Attila-díjról

A Kaszás Attila-díjat a MANK Nonprofit Kft. (Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) gondozza a Kultúráért Felelős Államtitkárság és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. A Raiffeisen Bank 500 ezer forinttal járó, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 400 ezer forintos díjat tizenegyedik alkalommal osztják ki.

 

Az alapítók a díjjal, a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl, Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok igazi közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók.


_D0A1352_Copy
Farkas Ignác, Varga Klári és Nagy Csongor Zsolt (balról jobbra)
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Idén mintegy 39 társulat tagjai döntöttek szavazataikkal a három jelöltről – Varga Klári (debreceni Csokonai Színház), Farkas Ignác (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) és Nagy Csongor Zsolt (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata) –, akik közül a közönség voksai alapján kerül ki a 2018-as év Kaszás Attila-díjazottja. Az elismerést szeptember 7-én a tatabányai Jászai Mari Színházban adják át a színházi évadnyitó keretében.

 

A három nomináltra augusztus 24-ig lehet szavazni a www.kaszasattiladij.hu oldalon.

 

A Kaszás Attila-díj 2018-as jelöltjeit bejelentő sajtótájékoztatóról ITT írtunk.


A Kaszás Attila-díjra jelölt Farkas Ignácról ITT, Nagy Csongor Zsoltról pedig ITT írtunk.



Kultúra.hu

plakat003

Kapuk_kiallitas-megnyito

2019.03.23

Korábbi úszóolimpikon, Máté Hunor festőművész kiállítása nyílt meg Kapuk címmel a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen március 22-én. A festményekből és bronzszobrokból álló tárlat alkotásai között megjelenik az átjárást szimbolizáló kapu tematikája, és visszaköszönnek a művész sportélményei is.

kolonits_klara_foto_eder_vera

2019.03.23

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, miért figyelemreméltóak ezek az alkotások.

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma