kultura.hu_banner_fesztival

2019.03.08

Györgyfalvay Katalin és Nemes Szilvia. Két nő, aki táncba fogalmazta mindazt, amit el akart mondani az őt foglalkoztató kérdésekről. A Hagyományok Háza a színpadi néptáncművészet koreográfusait közzépontba állító sorozatában nőnap alkalmából március 10-én e két alkotó műveit mutatja be.

00198468
Fotó: Hrotkó Bálint

Az est első részében egy ma már klasszikus, a színpadi tánctörténetben megkerülhetetlen alkotó, Györgyfalvai Katalin emblematikus koreográfiái jelennek meg, az est második részében pedig egy még aktívan alkotó koreográfus, Nemes Szilvia műveit mutatják be.

Györgyfalvay Katalin 1954–1956 között a Honvéd Művészegyüttes táncosa, majd 1957–1962 között a Novák Ferenc vezette Bihari Együttes társvezetője. Férjével, Szigeti Károllyal együtt 1962-ben átvették a Vasas Művészegyüttes irányítását. Az 1978-ban alakuló Népszínház Táncegyüttes vezetőjeként bontakozott ki sajátos, egyszerre intellektuális és érzékletes koreográfusi munkássága, amelyhez eligazítást adott több ízben deklarált ars poeticája, mely szerint a táncalkotónak a „folklór szavaival” kell kifejeznie kortárs önmagát. E program jegyében mindig behatóan tanulmányozta a folklórt, de soha nem a dekoratív színpadi reprodukció céljával, hanem a belső indítékok kifejezésére.
00198463
Fotó: Dusa Gábor


Nemes Szilvia így beszél munkásságáról: „Az ember néha úgy érzi, hogy nem hallgathat valamiről, amit megismert, ami foglalkoztatja, amit tapasztalt, ami hatott rá, amit elképzelt vagy amit megtudott a világról és az emberekről. Nem kell mindenáron beszélni, de ha igaz, amit mondani akarunk, akkor nem szabad hallgatni még akkor sem, ha az igazság csupán a saját igazságunk. Nem tartom magam koreográfusnak, nehezen tudnám pontosan meghatározni, hogy pontosan mi tesz valakit azzá. Ember vagyok, aki az emberi természetről, a világ jelenségeiről gondolkodik és a néptánc nyelvén próbál megszólalni.”


Nemes Szilvia 1996-tól a Magyar Állami Népi Együttes vezető táncosa. 2012-től készít önálló koreográfiákat, amelyekkel országos táncfesztiválokon versenyez. Elismerései: XXII. Szolnoki Országos Néptáncfesztivál koreográfusi első díj, XXV. Zalai Kamaratánc Fesztivál koreográfusi nívódíj, Europass-díj (2009), Népművészet Ifjú Mestere díj (2009), Magyar Bronz Érdemkereszt (2006)

A Hagyományak Házában bemutatott előadáson a színpadon a múlt és a jelen megidézésében a hivatásos táncegyüttesek mellett a legjobb öntevékeny együttesek is közreműködnek. A koreográfiák bemutatása után lehetőség nyílik az alkotókkal való beszélgetésre is.

Forrás és további részletek: hagyomanyokhaza.hu

10

2019.09.14

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatja be legújabb önálló estjét a kortárs könnyűzenei szcéna egyik legeredetibb művésze, Kamondy Ágnes. Október 5-én az A38 Hajón láthatjuk a Pest fölött az ég szcenírozott koncert-előadását Vörös Róbert rendezésében. A zenéjét Kamondy Ágnes jegyzi, a dalszövegeken olyan neves szerzőkkel osztozik, mint Karafiáth Orsolya, Kiss László, Müller Péter Sziámi és Simon Márton.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6739w_600

2019.09.14

Underground kultúra, művészeti határterületek, látványtervezés: többek között ezekről beszélt É. Kiss Piroska látványtervező a Király Tamás életművét bemutató rertrospektív kiállítása kapcsán, amely szeptember 15-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Boszorkanyok_a_Barmi_utcabol_2_

2019.09.13

Paravános bábszínház, klasszikus és modern mesék, tantermi előadások is szerepelnek a bábszínházak őszi kínálatában, ezekből válogattunk.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma