2016.07.29

A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé pajtákban, malomban, templomban és parasztudvarokon. A Néprajzi Múzeum programjairól, kapolcsi megjelenéséről Kemecsi Lajossal, a múzeum főigazgatójával beszélgettünk, aki maga is völgyjáró.

A budapesti Néprajzi Múzeum kiállításai igen változatos kultúrákat mutatnak be, a mexikói ünnepi papírdíszektől egészen a kongói gyűjteményekig. További időszaki kiállításukban a betlehemezés szép hagyományát idézik fel, míg az egy hónapja nyílt, A szabadság kódjai című kiállítás az 1956-os forradalomnak állít emléket. Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban. Talán ez a kiállítás áll a legközelebb a Művészetek Völgye programjához, hisz itt is a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalosok, kovácsok, fazekasok, textilművesek, gyertyamerítők. Itt divat a bögre, a pajta-kiállítás, a szalmabála.


DSC_5095


Egyre több városi ember vágyik arra a meghitt hangulatra, amelyet a vidék biztosít. Keresik, érdeklődnek a régi hagyományok, szokások iránt. Szívesen laknak tornácos házban, ébrednek kakasszóra és hosszasan iszogatnak egy presszóban, miközben elbeszélgetnek a helyiekkel. Hogyan látja ön ezt a társadalmi jelenséget?

Én nagy érdeklődéssel figyelem ezt a közeget, már a pályaválasztásomat is meghatározta a vidéki életérzés, a jellegzetes életritmus sajátosságainak megismerése. Ez fokozottan érzékelhető, amikor Budapestről érkezik meg az ember ide, a Völgybe. Míg a folyamat a normalitás felé mutat, a fesztivál keretében a hétköznapitól eltérő, meghökkentő üzenetek szólítanak meg minket. A tárgyi és az épített környezet is megérinti az ide érkezőket. Amikor a völgyjárók megnézik a piac termékeit, akkor láthatják, hogy milyen sokféle anyagot használnak a kézművesek. A hagyományos mesterségek képviselői szép számban képviseltetik magukat, a látogatók pedig oldott vásári hangulatban elegyednek párbeszédbe a mesterekkel. A Néprajzi Múzeum azért kapcsolódott be a Művészetek Völgye programjába, mert hiteles múzeumi élményt, tudást, impulzust szeretnénk átadni a fesztivál keretében, kilépve a hagyományosan ismert múzeumi keretek közül.

 

A Művészetek Völgye régóta híres a kézműves termékekről, melyeket javarészt a Balaton-felvidéken készítenek helyi művészek, mesterek. Ezeket a bemutatókat, vásárokat nevezhetjük kilépésnek a múzeumi kőfalak közül, ahol pajtában, korong mellett tanítják a kicsiket a hagyományápolásra, ezen elfeledett mesterségek megismerésére. Honnan jött az ötlet, hogy kitelepüljenek a Völgybe?

A múzeumok előnye és egyben hátránya is az óriási gyűjteményük, amelyet fizikai valóságukban és teljességükben nem lehet cirkuláltatni, de a hozzá kapcsolódó élményt, tapasztalást, tudást igen. A virtuális, főként online térben megosztott tudás nem egyenlő a megfogható, érzékelhető kiállítással. A 21. században a kézművesség reneszánszát éli, a kétkezi munka gyümölcse, kézzel fogható eredménye mindig nagyobb sikert okoz, mint az online térben megosztott tartalom. A Völgyben legnépszerűbb kiállítási darabunk a szekér puzzle, amelyet nagy lelkesedéssel állítanak össze a látogatók. Nem egy időszaki tematikus tárlatot, hanem élményeket hoztunk ide. Arra számítunk, hogy az általunk rendezett programokat megismerők utána érzékenyebbek, figyelmesebbek lesznek a néprajz/antropológia és a társadalmi jelenségek múzeumi értelmezése iránt.


DSC_5134


Kapolcsról még szinte senki nem távozott vásárfia nélkül; merített gyertya, kotyogós kávéfőző, égetett kerámia. Miért gyűjtögetnek az emberek és mit? A múzeum számára mi képvisel olyan értéket, amely a népi kultúrát őrzi, és hol gyűjtenek?

A modern múzeumi szemlélet azt képviseli, hogy tulajdonképpen mindenhol lehet gyűjteni. A muzeológusok felelőssége és döntési lehetősége kiválasztani, hogy mi kerül egy-egy múzeum gyűjteményébe. A múzeumi műtárgyak valódi értéke abban mutatkozik meg, hogy milyen szempontok alapján, milyen kontextusban állítják ki őket, mit üzennek. A múzeumi kiállításokban megfogalmazódnak aktuális kérdések, melyek talán meghökkentően hangzanak; például van-e helye egy moncsicsinek vagy egy Pokemonnak egy múzeumi játékgyűjteményben, és ha igen, milyen kapcsolódó információk rögzítésével és milyen értelmezési keretben. Jelenlegi, 1956-os kiállításunkban a korabeli darabjainkat összevetettük az 1848–49-es tárgyakkal, kokárdákkal, és így ebben a kontextusban más és más értelmezést, üzenetet nyernek, néha még a szakemberek számára is váratlan eredménnyel.


Milyen bemutatóval, foglalkozással vesznek részt a Művészetek Völgye programjában?

Itt most az aktuális, előttünk álló projektek közül egy cipőkiállítással, performansszal veszünk részt. A tárgygyűjtés a jelenben is folyik, összegyűjtöttünk cipőket és az ezekhez kapcsolódó történeteket, üzeneteket. Ezek megjelennek a Völgy településein kialakított cipőszigeteken. „A lábbelivel útra kelünk” üzenetünk kifejezi a jövőbeni költözésünket is, hisz a tervek szerint a Ligetbe fog költözni a jelenleg a Kossuth téren található intézmény. Idén ősszel tervezzük megnyitni a cipőkiállítást, melyet a gyűjteményeinkből állítottunk össze. Rendkívül gazdag anyagból válogatunk; a gördeszkás cipőktől az indián mokaszinig. Többek között feltesszük a kérdést: mit jelent a mezítlábasság a jelenben, mit jelentett a múltban? Körbejárjuk a lábbelikészítés történetét, a hagyományos és a modern anyagok felhasználását. Sőt akár még a lábfetisizmus fogalmáig is eljuthatunk, ennek is teret enged a fesztivál szabadabb asszociációs környezete.


A Néprajzi Múzeum egyszerre passzív és aktív szerepet is felvállalt a Völgyben: bemutat és ingert kelt. Szívesen fogadunk a látogatóktól akár cipőket is, történetekkel együtt, ez is egyfajta gyűjtés. Tanulunk és ismereteket közvetítünk egy időben egy helyen.


eletkepek.zip
Fotó: Kőmives András


Melyek a legfőbb jövőbeni terveik?

Költözés, az új múzeum építése, kialakítása a legfőbb feladatunk. Nagy a felelősségünk a költöztetés előkészítésében. Csak példaként jelzem, hogy a hímestojás-gyűjtemény mozgatása igen komoly feladat lesz, más érzékeny tárgyakkal egyetemben. Most nem elsősorban a gyűjtemény bővítésen van a hangsúly. Sok tervünk van, folyamatos az együttműködésünk ázsiai és európai intézményekkel, néprajzi szakemberekkel. A legközelebbi kiállításunk ősszel nyílik, mely középpontjában a cipő, az ahhoz kapcsolódó ruha- és élettörténetek állnak, mindezt rendhagyó szemszögből megközelítve. Reméljük, hogy kapolcsi cipő is lesz majd köztük, mely sok „mesét” rejt.



Tibenszky Moni Lisa

ady_bogdan_zsolt_foto_biro_istvan502

2019.01.18

 Ady Endre verseiből, naplórészleteiből, publicisztikáiból összeállított pódiumesttel ünnepli a magyar kultúra napját a Klebelsberg Kultúrkúria. Az előadás szövegét Szugyiczky István válogatta és szerkesztette. Bogdán Zsolt érzékeny előadásában a költőóriás emberi, sérülékeny oldalát is megismerhetjük.

Malenkij_robot

2019.01.18

1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg katonái a világháború alatt és azt követően is a nyílt utcáról tömegesen vittek el civileket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az ő sorsukat dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása a „A pokol bugyrai…" címmel. A Málenkij Robot Emlékhelyen jártunk.

Gat_Sunny

2019.01.18

Valerij Gergijev karmester a Mariinszkij Színház Zenekara élén érkezik a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválra, a Mariinszkij Színház Balettegyüttese Prokofjev Hamupipőkéjét mutatja be, valamint fellép Yoann Bourgeois és Emanuel Gat társulata is.

Saját kérése távozik igazgatói posztjáról Tóth Arnold, a miskolci A Herman Ottó Múzeum igazgatója január 31-i hatállyal. A tájékoztatás szerint február 1-től átmenetileg, a vezetői pályázat lebonyolításának időtartamára Szolyák Péter őstörténész, a Pannon-tenger Múzeum korábbi vezetője, általános igazgatóhelyettes veszi át a múzeumigazgatói feladatokat. Tóth Arnold, aki hat évig igazgatóhelyettesként, két évig igazgatóként dolgozott a múzeumban, tudományos, kutatói pályán szeretné folytatni Miskolc város és a régió kulturális életének szolgálatát.

A pályázatokat most először díszletrajzoló, kellékes és világosító szakma képzési programjával is bele lehet nyújtani, de felvételvezető/location manager, naplóvezető, produkciós asszisztens, rendezőasszisztens és vágóasszisztens szakterületeken is várják az oktatási intézmények jelentkezését. A pályázattal, amely figyelembe veszi az aktuális piaci igényeket, magas szakmai színvonalú, intenzív és gyakorlatorientált képzéseket támogatnak. Részletes információ a filmalap internetes oldalán (mnf.hu) olvasható.

Pokrovenszki Krisztiánt javasolta a Szent István Király Múzeum új igazgatójának a székesfehérvári közgyűlés. A múzeum korábbi igazgatójának, Kulcsár Mihálynak a közalkalmazotti jogviszonya és igazgatói megbízatása október 31-én járt le, az igazgatói pályázatok benyújtási határideje december 21. volt. A megyei hatókörű városi múzeumok vezetőjének megbízásához – és annak visszavonásához – a szakminiszter egyetértése szükséges, ezért az önkormányzat megteszi a szükséges intézkedéseket.

A mozi hamarosan kezdődő belső felújítása miatt feleslegessé váló, több mint 20 éves nézőtéri fotelüléseket ma ezer forintért meg lehet venni. A kiválasztott és lefoglalt székeket a vevők egy későbbi időpontban vehetik át.

A 22 éves férfi és feltételezett bűntársa több mint 400 éves koronaékszereket lopott el tavaly nyáron Strängnäs város székesegyházából. A hatóságok által 65 millió korona (kétmilliárd forint) értékűre becsült koronaékszerek továbbra sincsenek meg. A tolvajok 2017. július 31-én délidőben egy zárt és riasztórendszerrel ellátott vitrinből vitték el a székesegyházban eltemetett IX. Károly (1550-1611) király és második felesége, az 1625-ben elhunyt Krisztina királyné temetési koronáját, valamint egy országalmát. A temetési szertartásra készült királyi korona aranyból van, drágakövek, gyöngyök és ezüstdíszek ékesítik. A királyné kisebb koronája ugyancsak aranyból készült.

Kiállításokat, koncerteket, előadásokat, emlékesteket és filmvetítéseket is tartanak a magyar kultúra napja alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében.

Gyori_Nemzeti_Szinhaz_Ket_ur_szolgaja_

Kortárs zeneszerző műveit gyűjtötte össze és játszotta fel új lemezére a Modern Art Orchestra (MAO). Az anyagot, amelynek nagy részét több mint tíz évvel ezelőtt rögzítették, és utólag bővítették, vasárnap mutatják be a Budapest Music Center nagytermében.

Pécsett a többi között kiállításokkal, Komlón pedig egész héten át tartó programokkal ünneplik a magyar kultúra napját. A Pécsi Kulturális Központban január 22-én, a magyar kultúra napján elsősorban családoknak szóló, ingyenesen látogatható kiállítás nyílik Ady Endre 100. címmel.

Hagyományos gálaműsoron adják át Szolnok kulturális díjait kedden, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban. Ugyanezen a napon Damjanich Múzeumban Egy rejtőzködő életmű születése címmel nyitják meg Bokros László festőművész életműkiállítását, és sor kerül a művész monográfia-bemutatójára is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma