2016.07.29

A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé pajtákban, malomban, templomban és parasztudvarokon. A Néprajzi Múzeum programjairól, kapolcsi megjelenéséről Kemecsi Lajossal, a múzeum főigazgatójával beszélgettünk, aki maga is völgyjáró.

A budapesti Néprajzi Múzeum kiállításai igen változatos kultúrákat mutatnak be, a mexikói ünnepi papírdíszektől egészen a kongói gyűjteményekig. További időszaki kiállításukban a betlehemezés szép hagyományát idézik fel, míg az egy hónapja nyílt, A szabadság kódjai című kiállítás az 1956-os forradalomnak állít emléket. Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban. Talán ez a kiállítás áll a legközelebb a Művészetek Völgye programjához, hisz itt is a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalosok, kovácsok, fazekasok, textilművesek, gyertyamerítők. Itt divat a bögre, a pajta-kiállítás, a szalmabála.


DSC_5095


Egyre több városi ember vágyik arra a meghitt hangulatra, amelyet a vidék biztosít. Keresik, érdeklődnek a régi hagyományok, szokások iránt. Szívesen laknak tornácos házban, ébrednek kakasszóra és hosszasan iszogatnak egy presszóban, miközben elbeszélgetnek a helyiekkel. Hogyan látja ön ezt a társadalmi jelenséget?

Én nagy érdeklődéssel figyelem ezt a közeget, már a pályaválasztásomat is meghatározta a vidéki életérzés, a jellegzetes életritmus sajátosságainak megismerése. Ez fokozottan érzékelhető, amikor Budapestről érkezik meg az ember ide, a Völgybe. Míg a folyamat a normalitás felé mutat, a fesztivál keretében a hétköznapitól eltérő, meghökkentő üzenetek szólítanak meg minket. A tárgyi és az épített környezet is megérinti az ide érkezőket. Amikor a völgyjárók megnézik a piac termékeit, akkor láthatják, hogy milyen sokféle anyagot használnak a kézművesek. A hagyományos mesterségek képviselői szép számban képviseltetik magukat, a látogatók pedig oldott vásári hangulatban elegyednek párbeszédbe a mesterekkel. A Néprajzi Múzeum azért kapcsolódott be a Művészetek Völgye programjába, mert hiteles múzeumi élményt, tudást, impulzust szeretnénk átadni a fesztivál keretében, kilépve a hagyományosan ismert múzeumi keretek közül.

 

A Művészetek Völgye régóta híres a kézműves termékekről, melyeket javarészt a Balaton-felvidéken készítenek helyi művészek, mesterek. Ezeket a bemutatókat, vásárokat nevezhetjük kilépésnek a múzeumi kőfalak közül, ahol pajtában, korong mellett tanítják a kicsiket a hagyományápolásra, ezen elfeledett mesterségek megismerésére. Honnan jött az ötlet, hogy kitelepüljenek a Völgybe?

A múzeumok előnye és egyben hátránya is az óriási gyűjteményük, amelyet fizikai valóságukban és teljességükben nem lehet cirkuláltatni, de a hozzá kapcsolódó élményt, tapasztalást, tudást igen. A virtuális, főként online térben megosztott tudás nem egyenlő a megfogható, érzékelhető kiállítással. A 21. században a kézművesség reneszánszát éli, a kétkezi munka gyümölcse, kézzel fogható eredménye mindig nagyobb sikert okoz, mint az online térben megosztott tartalom. A Völgyben legnépszerűbb kiállítási darabunk a szekér puzzle, amelyet nagy lelkesedéssel állítanak össze a látogatók. Nem egy időszaki tematikus tárlatot, hanem élményeket hoztunk ide. Arra számítunk, hogy az általunk rendezett programokat megismerők utána érzékenyebbek, figyelmesebbek lesznek a néprajz/antropológia és a társadalmi jelenségek múzeumi értelmezése iránt.


DSC_5134


Kapolcsról még szinte senki nem távozott vásárfia nélkül; merített gyertya, kotyogós kávéfőző, égetett kerámia. Miért gyűjtögetnek az emberek és mit? A múzeum számára mi képvisel olyan értéket, amely a népi kultúrát őrzi, és hol gyűjtenek?

A modern múzeumi szemlélet azt képviseli, hogy tulajdonképpen mindenhol lehet gyűjteni. A muzeológusok felelőssége és döntési lehetősége kiválasztani, hogy mi kerül egy-egy múzeum gyűjteményébe. A múzeumi műtárgyak valódi értéke abban mutatkozik meg, hogy milyen szempontok alapján, milyen kontextusban állítják ki őket, mit üzennek. A múzeumi kiállításokban megfogalmazódnak aktuális kérdések, melyek talán meghökkentően hangzanak; például van-e helye egy moncsicsinek vagy egy Pokemonnak egy múzeumi játékgyűjteményben, és ha igen, milyen kapcsolódó információk rögzítésével és milyen értelmezési keretben. Jelenlegi, 1956-os kiállításunkban a korabeli darabjainkat összevetettük az 1848–49-es tárgyakkal, kokárdákkal, és így ebben a kontextusban más és más értelmezést, üzenetet nyernek, néha még a szakemberek számára is váratlan eredménnyel.


Milyen bemutatóval, foglalkozással vesznek részt a Művészetek Völgye programjában?

Itt most az aktuális, előttünk álló projektek közül egy cipőkiállítással, performansszal veszünk részt. A tárgygyűjtés a jelenben is folyik, összegyűjtöttünk cipőket és az ezekhez kapcsolódó történeteket, üzeneteket. Ezek megjelennek a Völgy településein kialakított cipőszigeteken. „A lábbelivel útra kelünk” üzenetünk kifejezi a jövőbeni költözésünket is, hisz a tervek szerint a Ligetbe fog költözni a jelenleg a Kossuth téren található intézmény. Idén ősszel tervezzük megnyitni a cipőkiállítást, melyet a gyűjteményeinkből állítottunk össze. Rendkívül gazdag anyagból válogatunk; a gördeszkás cipőktől az indián mokaszinig. Többek között feltesszük a kérdést: mit jelent a mezítlábasság a jelenben, mit jelentett a múltban? Körbejárjuk a lábbelikészítés történetét, a hagyományos és a modern anyagok felhasználását. Sőt akár még a lábfetisizmus fogalmáig is eljuthatunk, ennek is teret enged a fesztivál szabadabb asszociációs környezete.


A Néprajzi Múzeum egyszerre passzív és aktív szerepet is felvállalt a Völgyben: bemutat és ingert kelt. Szívesen fogadunk a látogatóktól akár cipőket is, történetekkel együtt, ez is egyfajta gyűjtés. Tanulunk és ismereteket közvetítünk egy időben egy helyen.


eletkepek.zip
Fotó: Kőmives András


Melyek a legfőbb jövőbeni terveik?

Költözés, az új múzeum építése, kialakítása a legfőbb feladatunk. Nagy a felelősségünk a költöztetés előkészítésében. Csak példaként jelzem, hogy a hímestojás-gyűjtemény mozgatása igen komoly feladat lesz, más érzékeny tárgyakkal egyetemben. Most nem elsősorban a gyűjtemény bővítésen van a hangsúly. Sok tervünk van, folyamatos az együttműködésünk ázsiai és európai intézményekkel, néprajzi szakemberekkel. A legközelebbi kiállításunk ősszel nyílik, mely középpontjában a cipő, az ahhoz kapcsolódó ruha- és élettörténetek állnak, mindezt rendhagyó szemszögből megközelítve. Reméljük, hogy kapolcsi cipő is lesz majd köztük, mely sok „mesét” rejt.



Tibenszky Moni Lisa

V4-banner

_d0a2887__copy_cover
2018.02.25

„Az emléknap azt üzeni, hogy az embertelenséget, az igazságtalanságot, a politikai alapon elkövetett véres terrort nem lehet elhallgatni” – mondta dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a kommunizmus áldozatainak emléknapján a pécsi Kovács Béla Emlékház átadóján. Az épület Kovács Béla (1908–1959), a Független Kisgazdapárt egykori főtitkára, nemzetgyűlési képviselő szülőháza volt.

2018_0019_ORG_cover

2018.02.25

Adina Pintilie elsőfilmes román rendezőnő Touch Me Not (Ne érints meg) című alkotása kapta meg a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 68. Berlin Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén február 24-én. Bucsi Réka Solar Walk című rövidfilmje elnyerte a 20 ezer euróval járó Audi Short Film Award nevű elismerést.

180207_orultnaploja_masolata

2018.02.25

A Békéscsabai Jókai Színház Gogol Egy őrült naplója című művét mutatja be március 4-én Katkó Ferenc főszereplésével, Köllő Miklós rendezésben a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Köllő Miklós elmondta: rangot jelent a Nemzeti Színházban játszani, izgatottan várja, mit szól majd a darabhoz a budapesti közönség, amelynek emlékezetében máig élénken él Darvas Iván legendás alakítása.

Madaras Gergely veszi át 2019 szeptemberétől az Orchestre Philharmonique Royal de Liege (OPRL – Liege-i Királyi Filharmonikus Zenekar) zeneigazgatói posztját. A zenekar majdnem két évig tartó választási procedúrát követően a 33 éves magyar karmestert választotta történetének legfiatalabb és egyben első magyar zeneigazgatójának, aki 2019 szeptemberében kezdi el hároméves munkáját.

A Hungarian American Filmfesztivál alapítója és elnök-igazgatója, Bunyik Béla a 17. Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon jelentette be a Hungarian American Film–Theater Society megalakulását. A szervezet fő célja lehetőséget adni a kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére azoknak a hazai színészeknek, filmkészítőknek, akik közelebb szeretnének kerülni Hollywood világához. Első rendezvényük a Pre-Oscar Party, melyet március 3-án rendeznek meg Brentwoodban, a Magyar Konzulátus reprezentatív Club Házában.

Négy előadással vendégszerepel Kolozsváron májusban a Vígszínház, amely A Pál utcai fiúk című zenés darabot, a Találkozás, a Máglya és a Mondjad, Atikám! című előadást is bemutatja a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A Pál utcai fiúk című előadást május 29-én 16 és 20 órától, a Találkozás című drámát pedig május 30-án a kolozsvári színház nagytermében játsszák. A Máglya című darabot május 28-án 20 órától, május 30-án 17 óra 30 perctől pedig a Mondjad, Atikám! című színdarabot adják elő a stúdióban.

A Budapest Dal 2018 elnevezésű pályázatra március 22-ig várja a zsűri a főváros hangulatát leginkább tükröző dalokat. A projektre a tizenegy ismert előadó mellett három helyet még felfedezésre váró, tehetséges zenész és énekes számára tartanak fenn a kiírt pályázaton. A szervezők felkérését a Honeybeast, Berkes Olivér és Závodi Marcell, Király Viktor, Radics Gigi, a Compact Disco, Caramel, az Anna & the Barbies, Zséda, Charlie, Keresztes Ildikó és Frenreisz Károly fogadta el. A tizennégy dalt tavasszal koncerten mutatják be és CD is készül.

Arany- és különdíjjal jutalmazták ifj. Simet László artistaművészt és csapatát a The Astronauts című számukért a XI. Albacete-i Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. A spanyolországi fesztiválon, a Teatro Circóban tartott eseményen ifj. Simet László és felesége, Simet Olga, valamint Kapitány Olívia a The Astronauts című produkcióval léptek fel, amelyben ötvözték a kötéltáncot és az úgynevezett halálkereket. Mindezt asztronautaöltözékben adták elő. A The Astronauts című számmal a csapat fellépett már a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon is.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma