782x90_karacsony_banner_2_ok
2016.07.29

A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé pajtákban, malomban, templomban és parasztudvarokon. A Néprajzi Múzeum programjairól, kapolcsi megjelenéséről Kemecsi Lajossal, a múzeum főigazgatójával beszélgettünk, aki maga is völgyjáró.

A budapesti Néprajzi Múzeum kiállításai igen változatos kultúrákat mutatnak be, a mexikói ünnepi papírdíszektől egészen a kongói gyűjteményekig. További időszaki kiállításukban a betlehemezés szép hagyományát idézik fel, míg az egy hónapja nyílt, A szabadság kódjai című kiállítás az 1956-os forradalomnak állít emléket. Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban. Talán ez a kiállítás áll a legközelebb a Művészetek Völgye programjához, hisz itt is a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalosok, kovácsok, fazekasok, textilművesek, gyertyamerítők. Itt divat a bögre, a pajta-kiállítás, a szalmabála.


DSC_5095


Egyre több városi ember vágyik arra a meghitt hangulatra, amelyet a vidék biztosít. Keresik, érdeklődnek a régi hagyományok, szokások iránt. Szívesen laknak tornácos házban, ébrednek kakasszóra és hosszasan iszogatnak egy presszóban, miközben elbeszélgetnek a helyiekkel. Hogyan látja ön ezt a társadalmi jelenséget?

Én nagy érdeklődéssel figyelem ezt a közeget, már a pályaválasztásomat is meghatározta a vidéki életérzés, a jellegzetes életritmus sajátosságainak megismerése. Ez fokozottan érzékelhető, amikor Budapestről érkezik meg az ember ide, a Völgybe. Míg a folyamat a normalitás felé mutat, a fesztivál keretében a hétköznapitól eltérő, meghökkentő üzenetek szólítanak meg minket. A tárgyi és az épített környezet is megérinti az ide érkezőket. Amikor a völgyjárók megnézik a piac termékeit, akkor láthatják, hogy milyen sokféle anyagot használnak a kézművesek. A hagyományos mesterségek képviselői szép számban képviseltetik magukat, a látogatók pedig oldott vásári hangulatban elegyednek párbeszédbe a mesterekkel. A Néprajzi Múzeum azért kapcsolódott be a Művészetek Völgye programjába, mert hiteles múzeumi élményt, tudást, impulzust szeretnénk átadni a fesztivál keretében, kilépve a hagyományosan ismert múzeumi keretek közül.

 

A Művészetek Völgye régóta híres a kézműves termékekről, melyeket javarészt a Balaton-felvidéken készítenek helyi művészek, mesterek. Ezeket a bemutatókat, vásárokat nevezhetjük kilépésnek a múzeumi kőfalak közül, ahol pajtában, korong mellett tanítják a kicsiket a hagyományápolásra, ezen elfeledett mesterségek megismerésére. Honnan jött az ötlet, hogy kitelepüljenek a Völgybe?

A múzeumok előnye és egyben hátránya is az óriási gyűjteményük, amelyet fizikai valóságukban és teljességükben nem lehet cirkuláltatni, de a hozzá kapcsolódó élményt, tapasztalást, tudást igen. A virtuális, főként online térben megosztott tudás nem egyenlő a megfogható, érzékelhető kiállítással. A 21. században a kézművesség reneszánszát éli, a kétkezi munka gyümölcse, kézzel fogható eredménye mindig nagyobb sikert okoz, mint az online térben megosztott tartalom. A Völgyben legnépszerűbb kiállítási darabunk a szekér puzzle, amelyet nagy lelkesedéssel állítanak össze a látogatók. Nem egy időszaki tematikus tárlatot, hanem élményeket hoztunk ide. Arra számítunk, hogy az általunk rendezett programokat megismerők utána érzékenyebbek, figyelmesebbek lesznek a néprajz/antropológia és a társadalmi jelenségek múzeumi értelmezése iránt.


DSC_5134


Kapolcsról még szinte senki nem távozott vásárfia nélkül; merített gyertya, kotyogós kávéfőző, égetett kerámia. Miért gyűjtögetnek az emberek és mit? A múzeum számára mi képvisel olyan értéket, amely a népi kultúrát őrzi, és hol gyűjtenek?

A modern múzeumi szemlélet azt képviseli, hogy tulajdonképpen mindenhol lehet gyűjteni. A muzeológusok felelőssége és döntési lehetősége kiválasztani, hogy mi kerül egy-egy múzeum gyűjteményébe. A múzeumi műtárgyak valódi értéke abban mutatkozik meg, hogy milyen szempontok alapján, milyen kontextusban állítják ki őket, mit üzennek. A múzeumi kiállításokban megfogalmazódnak aktuális kérdések, melyek talán meghökkentően hangzanak; például van-e helye egy moncsicsinek vagy egy Pokemonnak egy múzeumi játékgyűjteményben, és ha igen, milyen kapcsolódó információk rögzítésével és milyen értelmezési keretben. Jelenlegi, 1956-os kiállításunkban a korabeli darabjainkat összevetettük az 1848–49-es tárgyakkal, kokárdákkal, és így ebben a kontextusban más és más értelmezést, üzenetet nyernek, néha még a szakemberek számára is váratlan eredménnyel.


Milyen bemutatóval, foglalkozással vesznek részt a Művészetek Völgye programjában?

Itt most az aktuális, előttünk álló projektek közül egy cipőkiállítással, performansszal veszünk részt. A tárgygyűjtés a jelenben is folyik, összegyűjtöttünk cipőket és az ezekhez kapcsolódó történeteket, üzeneteket. Ezek megjelennek a Völgy településein kialakított cipőszigeteken. „A lábbelivel útra kelünk” üzenetünk kifejezi a jövőbeni költözésünket is, hisz a tervek szerint a Ligetbe fog költözni a jelenleg a Kossuth téren található intézmény. Idén ősszel tervezzük megnyitni a cipőkiállítást, melyet a gyűjteményeinkből állítottunk össze. Rendkívül gazdag anyagból válogatunk; a gördeszkás cipőktől az indián mokaszinig. Többek között feltesszük a kérdést: mit jelent a mezítlábasság a jelenben, mit jelentett a múltban? Körbejárjuk a lábbelikészítés történetét, a hagyományos és a modern anyagok felhasználását. Sőt akár még a lábfetisizmus fogalmáig is eljuthatunk, ennek is teret enged a fesztivál szabadabb asszociációs környezete.


A Néprajzi Múzeum egyszerre passzív és aktív szerepet is felvállalt a Völgyben: bemutat és ingert kelt. Szívesen fogadunk a látogatóktól akár cipőket is, történetekkel együtt, ez is egyfajta gyűjtés. Tanulunk és ismereteket közvetítünk egy időben egy helyen.


eletkepek.zip
Fotó: Kőmives András


Melyek a legfőbb jövőbeni terveik?

Költözés, az új múzeum építése, kialakítása a legfőbb feladatunk. Nagy a felelősségünk a költöztetés előkészítésében. Csak példaként jelzem, hogy a hímestojás-gyűjtemény mozgatása igen komoly feladat lesz, más érzékeny tárgyakkal egyetemben. Most nem elsősorban a gyűjtemény bővítésen van a hangsúly. Sok tervünk van, folyamatos az együttműködésünk ázsiai és európai intézményekkel, néprajzi szakemberekkel. A legközelebbi kiállításunk ősszel nyílik, mely középpontjában a cipő, az ahhoz kapcsolódó ruha- és élettörténetek állnak, mindezt rendhagyó szemszögből megközelítve. Reméljük, hogy kapolcsi cipő is lesz majd köztük, mely sok „mesét” rejt.



Tibenszky Moni Lisa

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma