kultura.hu_banner_herend_002uj

2016.07.29

A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé pajtákban, malomban, templomban és parasztudvarokon. A Néprajzi Múzeum programjairól, kapolcsi megjelenéséről Kemecsi Lajossal, a múzeum főigazgatójával beszélgettünk, aki maga is völgyjáró.

A budapesti Néprajzi Múzeum kiállításai igen változatos kultúrákat mutatnak be, a mexikói ünnepi papírdíszektől egészen a kongói gyűjteményekig. További időszaki kiállításukban a betlehemezés szép hagyományát idézik fel, míg az egy hónapja nyílt, A szabadság kódjai című kiállítás az 1956-os forradalomnak állít emléket. Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban. Talán ez a kiállítás áll a legközelebb a Művészetek Völgye programjához, hisz itt is a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalosok, kovácsok, fazekasok, textilművesek, gyertyamerítők. Itt divat a bögre, a pajta-kiállítás, a szalmabála.


DSC_5095


Egyre több városi ember vágyik arra a meghitt hangulatra, amelyet a vidék biztosít. Keresik, érdeklődnek a régi hagyományok, szokások iránt. Szívesen laknak tornácos házban, ébrednek kakasszóra és hosszasan iszogatnak egy presszóban, miközben elbeszélgetnek a helyiekkel. Hogyan látja ön ezt a társadalmi jelenséget?

Én nagy érdeklődéssel figyelem ezt a közeget, már a pályaválasztásomat is meghatározta a vidéki életérzés, a jellegzetes életritmus sajátosságainak megismerése. Ez fokozottan érzékelhető, amikor Budapestről érkezik meg az ember ide, a Völgybe. Míg a folyamat a normalitás felé mutat, a fesztivál keretében a hétköznapitól eltérő, meghökkentő üzenetek szólítanak meg minket. A tárgyi és az épített környezet is megérinti az ide érkezőket. Amikor a völgyjárók megnézik a piac termékeit, akkor láthatják, hogy milyen sokféle anyagot használnak a kézművesek. A hagyományos mesterségek képviselői szép számban képviseltetik magukat, a látogatók pedig oldott vásári hangulatban elegyednek párbeszédbe a mesterekkel. A Néprajzi Múzeum azért kapcsolódott be a Művészetek Völgye programjába, mert hiteles múzeumi élményt, tudást, impulzust szeretnénk átadni a fesztivál keretében, kilépve a hagyományosan ismert múzeumi keretek közül.

 

A Művészetek Völgye régóta híres a kézműves termékekről, melyeket javarészt a Balaton-felvidéken készítenek helyi művészek, mesterek. Ezeket a bemutatókat, vásárokat nevezhetjük kilépésnek a múzeumi kőfalak közül, ahol pajtában, korong mellett tanítják a kicsiket a hagyományápolásra, ezen elfeledett mesterségek megismerésére. Honnan jött az ötlet, hogy kitelepüljenek a Völgybe?

A múzeumok előnye és egyben hátránya is az óriási gyűjteményük, amelyet fizikai valóságukban és teljességükben nem lehet cirkuláltatni, de a hozzá kapcsolódó élményt, tapasztalást, tudást igen. A virtuális, főként online térben megosztott tudás nem egyenlő a megfogható, érzékelhető kiállítással. A 21. században a kézművesség reneszánszát éli, a kétkezi munka gyümölcse, kézzel fogható eredménye mindig nagyobb sikert okoz, mint az online térben megosztott tartalom. A Völgyben legnépszerűbb kiállítási darabunk a szekér puzzle, amelyet nagy lelkesedéssel állítanak össze a látogatók. Nem egy időszaki tematikus tárlatot, hanem élményeket hoztunk ide. Arra számítunk, hogy az általunk rendezett programokat megismerők utána érzékenyebbek, figyelmesebbek lesznek a néprajz/antropológia és a társadalmi jelenségek múzeumi értelmezése iránt.


DSC_5134


Kapolcsról még szinte senki nem távozott vásárfia nélkül; merített gyertya, kotyogós kávéfőző, égetett kerámia. Miért gyűjtögetnek az emberek és mit? A múzeum számára mi képvisel olyan értéket, amely a népi kultúrát őrzi, és hol gyűjtenek?

A modern múzeumi szemlélet azt képviseli, hogy tulajdonképpen mindenhol lehet gyűjteni. A muzeológusok felelőssége és döntési lehetősége kiválasztani, hogy mi kerül egy-egy múzeum gyűjteményébe. A múzeumi műtárgyak valódi értéke abban mutatkozik meg, hogy milyen szempontok alapján, milyen kontextusban állítják ki őket, mit üzennek. A múzeumi kiállításokban megfogalmazódnak aktuális kérdések, melyek talán meghökkentően hangzanak; például van-e helye egy moncsicsinek vagy egy Pokemonnak egy múzeumi játékgyűjteményben, és ha igen, milyen kapcsolódó információk rögzítésével és milyen értelmezési keretben. Jelenlegi, 1956-os kiállításunkban a korabeli darabjainkat összevetettük az 1848–49-es tárgyakkal, kokárdákkal, és így ebben a kontextusban más és más értelmezést, üzenetet nyernek, néha még a szakemberek számára is váratlan eredménnyel.


Milyen bemutatóval, foglalkozással vesznek részt a Művészetek Völgye programjában?

Itt most az aktuális, előttünk álló projektek közül egy cipőkiállítással, performansszal veszünk részt. A tárgygyűjtés a jelenben is folyik, összegyűjtöttünk cipőket és az ezekhez kapcsolódó történeteket, üzeneteket. Ezek megjelennek a Völgy településein kialakított cipőszigeteken. „A lábbelivel útra kelünk” üzenetünk kifejezi a jövőbeni költözésünket is, hisz a tervek szerint a Ligetbe fog költözni a jelenleg a Kossuth téren található intézmény. Idén ősszel tervezzük megnyitni a cipőkiállítást, melyet a gyűjteményeinkből állítottunk össze. Rendkívül gazdag anyagból válogatunk; a gördeszkás cipőktől az indián mokaszinig. Többek között feltesszük a kérdést: mit jelent a mezítlábasság a jelenben, mit jelentett a múltban? Körbejárjuk a lábbelikészítés történetét, a hagyományos és a modern anyagok felhasználását. Sőt akár még a lábfetisizmus fogalmáig is eljuthatunk, ennek is teret enged a fesztivál szabadabb asszociációs környezete.


A Néprajzi Múzeum egyszerre passzív és aktív szerepet is felvállalt a Völgyben: bemutat és ingert kelt. Szívesen fogadunk a látogatóktól akár cipőket is, történetekkel együtt, ez is egyfajta gyűjtés. Tanulunk és ismereteket közvetítünk egy időben egy helyen.


eletkepek.zip
Fotó: Kőmives András


Melyek a legfőbb jövőbeni terveik?

Költözés, az új múzeum építése, kialakítása a legfőbb feladatunk. Nagy a felelősségünk a költöztetés előkészítésében. Csak példaként jelzem, hogy a hímestojás-gyűjtemény mozgatása igen komoly feladat lesz, más érzékeny tárgyakkal egyetemben. Most nem elsősorban a gyűjtemény bővítésen van a hangsúly. Sok tervünk van, folyamatos az együttműködésünk ázsiai és európai intézményekkel, néprajzi szakemberekkel. A legközelebbi kiállításunk ősszel nyílik, mely középpontjában a cipő, az ahhoz kapcsolódó ruha- és élettörténetek állnak, mindezt rendhagyó szemszögből megközelítve. Reméljük, hogy kapolcsi cipő is lesz majd köztük, mely sok „mesét” rejt.



Tibenszky Moni Lisa

iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma