Ferenczy-banner

2017. március 26.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2016.07.29

A falu és a város kapcsolatát, találkozási alkalmait a piac és a vásár látványos enteriőrjei tárják a látogatók elé pajtákban, malomban, templomban és parasztudvarokon. A Néprajzi Múzeum programjairól, kapolcsi megjelenéséről Kemecsi Lajossal, a múzeum főigazgatójával beszélgettünk, aki maga is völgyjáró.

A budapesti Néprajzi Múzeum kiállításai igen változatos kultúrákat mutatnak be, a mexikói ünnepi papírdíszektől egészen a kongói gyűjteményekig. További időszaki kiállításukban a betlehemezés szép hagyományát idézik fel, míg az egy hónapja nyílt, A szabadság kódjai című kiállítás az 1956-os forradalomnak állít emléket. Az állandó kiállítás a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába enged betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban. Talán ez a kiállítás áll a legközelebb a Művészetek Völgye programjához, hisz itt is a jellegzetes falusi mesterségek mutatkoznak be: asztalosok, kovácsok, fazekasok, textilművesek, gyertyamerítők. Itt divat a bögre, a pajta-kiállítás, a szalmabála.


DSC_5095


Egyre több városi ember vágyik arra a meghitt hangulatra, amelyet a vidék biztosít. Keresik, érdeklődnek a régi hagyományok, szokások iránt. Szívesen laknak tornácos házban, ébrednek kakasszóra és hosszasan iszogatnak egy presszóban, miközben elbeszélgetnek a helyiekkel. Hogyan látja ön ezt a társadalmi jelenséget?

Én nagy érdeklődéssel figyelem ezt a közeget, már a pályaválasztásomat is meghatározta a vidéki életérzés, a jellegzetes életritmus sajátosságainak megismerése. Ez fokozottan érzékelhető, amikor Budapestről érkezik meg az ember ide, a Völgybe. Míg a folyamat a normalitás felé mutat, a fesztivál keretében a hétköznapitól eltérő, meghökkentő üzenetek szólítanak meg minket. A tárgyi és az épített környezet is megérinti az ide érkezőket. Amikor a völgyjárók megnézik a piac termékeit, akkor láthatják, hogy milyen sokféle anyagot használnak a kézművesek. A hagyományos mesterségek képviselői szép számban képviseltetik magukat, a látogatók pedig oldott vásári hangulatban elegyednek párbeszédbe a mesterekkel. A Néprajzi Múzeum azért kapcsolódott be a Művészetek Völgye programjába, mert hiteles múzeumi élményt, tudást, impulzust szeretnénk átadni a fesztivál keretében, kilépve a hagyományosan ismert múzeumi keretek közül.

 

A Művészetek Völgye régóta híres a kézműves termékekről, melyeket javarészt a Balaton-felvidéken készítenek helyi művészek, mesterek. Ezeket a bemutatókat, vásárokat nevezhetjük kilépésnek a múzeumi kőfalak közül, ahol pajtában, korong mellett tanítják a kicsiket a hagyományápolásra, ezen elfeledett mesterségek megismerésére. Honnan jött az ötlet, hogy kitelepüljenek a Völgybe?

A múzeumok előnye és egyben hátránya is az óriási gyűjteményük, amelyet fizikai valóságukban és teljességükben nem lehet cirkuláltatni, de a hozzá kapcsolódó élményt, tapasztalást, tudást igen. A virtuális, főként online térben megosztott tudás nem egyenlő a megfogható, érzékelhető kiállítással. A 21. században a kézművesség reneszánszát éli, a kétkezi munka gyümölcse, kézzel fogható eredménye mindig nagyobb sikert okoz, mint az online térben megosztott tartalom. A Völgyben legnépszerűbb kiállítási darabunk a szekér puzzle, amelyet nagy lelkesedéssel állítanak össze a látogatók. Nem egy időszaki tematikus tárlatot, hanem élményeket hoztunk ide. Arra számítunk, hogy az általunk rendezett programokat megismerők utána érzékenyebbek, figyelmesebbek lesznek a néprajz/antropológia és a társadalmi jelenségek múzeumi értelmezése iránt.


DSC_5134


Kapolcsról még szinte senki nem távozott vásárfia nélkül; merített gyertya, kotyogós kávéfőző, égetett kerámia. Miért gyűjtögetnek az emberek és mit? A múzeum számára mi képvisel olyan értéket, amely a népi kultúrát őrzi, és hol gyűjtenek?

A modern múzeumi szemlélet azt képviseli, hogy tulajdonképpen mindenhol lehet gyűjteni. A muzeológusok felelőssége és döntési lehetősége kiválasztani, hogy mi kerül egy-egy múzeum gyűjteményébe. A múzeumi műtárgyak valódi értéke abban mutatkozik meg, hogy milyen szempontok alapján, milyen kontextusban állítják ki őket, mit üzennek. A múzeumi kiállításokban megfogalmazódnak aktuális kérdések, melyek talán meghökkentően hangzanak; például van-e helye egy moncsicsinek vagy egy Pokemonnak egy múzeumi játékgyűjteményben, és ha igen, milyen kapcsolódó információk rögzítésével és milyen értelmezési keretben. Jelenlegi, 1956-os kiállításunkban a korabeli darabjainkat összevetettük az 1848–49-es tárgyakkal, kokárdákkal, és így ebben a kontextusban más és más értelmezést, üzenetet nyernek, néha még a szakemberek számára is váratlan eredménnyel.


Milyen bemutatóval, foglalkozással vesznek részt a Művészetek Völgye programjában?

Itt most az aktuális, előttünk álló projektek közül egy cipőkiállítással, performansszal veszünk részt. A tárgygyűjtés a jelenben is folyik, összegyűjtöttünk cipőket és az ezekhez kapcsolódó történeteket, üzeneteket. Ezek megjelennek a Völgy településein kialakított cipőszigeteken. „A lábbelivel útra kelünk” üzenetünk kifejezi a jövőbeni költözésünket is, hisz a tervek szerint a Ligetbe fog költözni a jelenleg a Kossuth téren található intézmény. Idén ősszel tervezzük megnyitni a cipőkiállítást, melyet a gyűjteményeinkből állítottunk össze. Rendkívül gazdag anyagból válogatunk; a gördeszkás cipőktől az indián mokaszinig. Többek között feltesszük a kérdést: mit jelent a mezítlábasság a jelenben, mit jelentett a múltban? Körbejárjuk a lábbelikészítés történetét, a hagyományos és a modern anyagok felhasználását. Sőt akár még a lábfetisizmus fogalmáig is eljuthatunk, ennek is teret enged a fesztivál szabadabb asszociációs környezete.


A Néprajzi Múzeum egyszerre passzív és aktív szerepet is felvállalt a Völgyben: bemutat és ingert kelt. Szívesen fogadunk a látogatóktól akár cipőket is, történetekkel együtt, ez is egyfajta gyűjtés. Tanulunk és ismereteket közvetítünk egy időben egy helyen.


eletkepek.zip
Fotó: Kőmives András


Melyek a legfőbb jövőbeni terveik?

Költözés, az új múzeum építése, kialakítása a legfőbb feladatunk. Nagy a felelősségünk a költöztetés előkészítésében. Csak példaként jelzem, hogy a hímestojás-gyűjtemény mozgatása igen komoly feladat lesz, más érzékeny tárgyakkal egyetemben. Most nem elsősorban a gyűjtemény bővítésen van a hangsúly. Sok tervünk van, folyamatos az együttműködésünk ázsiai és európai intézményekkel, néprajzi szakemberekkel. A legközelebbi kiállításunk ősszel nyílik, mely középpontjában a cipő, az ahhoz kapcsolódó ruha- és élettörténetek állnak, mindezt rendhagyó szemszögből megközelítve. Reméljük, hogy kapolcsi cipő is lesz majd köztük, mely sok „mesét” rejt.



Tibenszky Moni Lisa

maladype_harom_nover_masolata

2017.03.26

Megkezdődtek A. P. Csehov Három nővér című darabjának próbái a Maladype Színházban. Balázs Zoltán látomásos, festői rendezését 2017. április 8-án, szombaton 19 órától mutatják be a Mikszáth téri Maladype Bázison. Az alkotók az előadást Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező emlékének ajánlják.

0

2017.03.25

A Magyar Hollywood Tanács március 24-én Harry Houdinire, minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére emlékezett a budai Várban található Houdini Házban. A rendkívüli tehetségű mágust „bilincskirálynak” is nevezték.

14446059_1193028767402422_1934294413631416726_n

2017.03.25

Idén két alkalommal, június 16. és 18., valamint szeptember 8. és 10. között várja koncertekkel, bortúrákkal, sportprogramokkal és különböző előadásokkal a látogatókat Tállyán a Kerekdomb Fesztivál. A nyári Kerekdombon fellép többek között az Antonia Vai Band, a Szabó Balázs Bandája, Palya Bea, Szalóki Ági és a Jónás Vera Experiment is.

Ha a város közgyűlése megszavazza, 2018. szeptember 30-ig, vaqyis a következő színházi évad végéig meghosszabbíthatják Jordán Tamás igazgatói kinevezését a szombathelyi Weöres Sándor Színház élén, ugyanakkor új pályázatot is kíírnak az ügyvezetői állásra – ez a javaslat szerepel a testület március 27-ére összehívott rendkívüli ülésének az interneten is közzétett határozati javaslatai között.

A latin ritmusok, a sivatagi blues és a hetvenes évek pszichedelikus kísérleteinek találkozására épül az arizonai Xixa zenéje, amely március 26-án lép fel a fővárosi Dürer Kertben. Az első magyarországi koncertjére készülő zenekarban Bob Dylan egykori dobosa, a Giant Sand két jelenlegi, valamint a Calexico egykori tagjai működnek együtt.

A Müpában már az irodalom is végleg otthonra talált. A több művészeti ágat is bevonó, zenészek, művészek közreműködésével létrejövő irodalmi estek vágott változatát, a Digitális Irodalmat hallgatva bármikor betekinthetünk legnagyobb kortárs szerzőink műhelyébe. Az előadásokat ide kattintva lehet meghallgatni.

Újra együtt lép fel Deák Bill Gyula és Földes László Hobó az augusztus 13. és 20. között tartandó Kolozsvári Magyar Napokon – jelentették be egy március 23-ai kolozsvári sajtótájékoztatón a fesztivál szervezői. A sajtótájékoztatón Hobó volt a meglepetésvendég, aki elmondta: az utóbbi években vagy ő zenélt Deák Bill és zenekara vendégeként, vagy Bill volt az ő vendége. Most azonban Bill és Hobó újra együtt címen lépnek a kolozsvári közönség elé.

Bille August dán filmrendező lesz az április 16. és 23. között zajló 7. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának zsűrielnöke. A fesztiválon bemutatják Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét és retrospektív válogatásban David Lynch filmes életművét is műsorra tűzik. A Pekingi Filmfesztiválon ötszáz filmet mutatnak be mintegy 30 filmszínházban a 16 nap alatt.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma