IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.07.21

„Nagy örömmel veszünk részt minden olyan eseményen, ahol a hagyományos múzeumi keretektől kicsit megszabadulva más fórumokon is képviselhetjük intézményünk üzeneteit” – fogalmazta meg dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Egyedüli múzeumként vesznek részt a 2017-es Művészetek Völgye fesztiválon, ahol két helyszínnel és izgalmas programokkal várják a közönséget.

A Néprajzi Múzeum egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon. Miért tartották fontosnak, hogy jelen legyen az intézmény a rendezvényen?

Nagy örömmel veszünk részt minden olyan eseményen, így a nyári fesztiválokon is, ahol a hagyományos múzeumi keretektől kicsit megszabadulva más fórumokon is képviselhetjük intézményünk üzeneteit. Emellett mi pillanatnyilag igen sajátos helyzetben vagyunk, hiszen intenzív munkával készülünk átköltözni egy új múzeumi épületbe, így sok mindent már nem tudunk megmutatni az érdeklődőknek, ugyanakkor szeretnénk prezentálni magunkat a látogatóink számára. Erre pedig kiváló alkalom egy olyan összművészeti fesztivál, mint a Művészetek Völgye.


MV5

 

A múzeum 2017 novemberében búcsúzik jelenlegi épületétől. Emiatt kiemelkedő jelentőségű az intézmény mostani fesztiváljelenléte?

Így van, 2017. november végén bezárnak a kiállításaink a Kossuth téren. A könyvtárunk és az archívumunk még egy évig nyitva áll majd az érdeklődő pedagógusok, diákok és kutatók előtt, de a tárgygyűjteményeinkben található több százezres állomány biztonságos költöztetése miatt a most még kiállítótérként funkcionáló helyiségeket a csomagolás helyszíneivé kell átalakítanunk, ezért már nem lesz kiállítás a Kossuth téri épületben. Nagyon intenzív belső munkát kell végeznünk, ezért kiemelt értéke van annak, hogy különféle projektekkel és programokkal házon kívül, a Kossuth tértől elszakadva vidéki és külföldi helyszíneken vagyunk jelen. Most is két időszaki kiállításunk vándorol: az egyik Erdélyben megy a harmadik helyszínre, egy másik tárlatunk pedig most költözik Lengyelországban a második helyszínre, ahol július 21-én meg is nyílik a tárlat. Nagy valószínűséggel több lengyelországi helyszínen is látható lesz a Néprajzi Múzeum kiállítása, ugyanis két további helyszínnel is tárgyalunk már ezzel kapcsolatban. Továbbá szeretnénk a Néprajzi Múzeum jelenlétét a virtuális térben is erősíteni mind a honlapunk fejlesztésével, mind a közösségi oldalon való működéssel, de kiemelt jelentőségű a fesztiválokon való részvétel is.

 

Említette, hogy a múzeum számára kiemelt jelentőségű a fesztiválmegjelenés. Ezt mutatja az is, hogy a Művészetek Völgyében két helyszínnel lesznek jelen: Taliándörögdön az Etno Ligetben mindennap állandó programok és koncertek, az Etno Portán vetítések várják a fesztiválozókat. Milyen programokkal készülnek ezeken a helyszíneken?

Először az Etno Portára szeretnék kitérni, méghozzá azért, mert különleges helyszín. A Néprajzi Múzeumról nem annyira köztudott, de a legnagyobb magyarországi néprajzi filmarchívummal rendelkező intézmény. Rendkívül korai és nagyon izgalmas filmjeink vannak, melyeket digitalizáltunk és elérhetővé tettünk interneten keresztül, és ezek közül többet az Etno Portán is bemutatunk. Egészen más hangulata van a fesztiválkörnyezetben történő vetítésnek, az élményt pedig az is garantálja, hogy szándékosan nagyon jó anyagot válogattak a munkatársaim erre az eseményre.

A másik helyszínünk, amely az Etno Liget nevet viseli, a taliándörögdi óvoda udvara, tehát nem meglepő, hogy található benne egy néprajzi játszótér. Ezen a helyszínen természetesen olyan programokkal is készülünk, melyek a kisebbeket szólítják meg: lesz kézműves foglalkozás, tárgykészítés újrahasznosított és természetes anyagokból, illetve játék, ugyanakkor a felnőtt látogatókra is gondoltunk. Mostanában divatos a chill, vagyis a pihenőhely, kreatív alkotótér fogalma, ezért ennek megfelelően alakítottuk ki már tavaly is az Etno Ligetet, vagyis az „Etno Chillt”, amelynek nagy sikere volt a fesztiválozók körében. Idén is ilyen környezettel készülünk, ahol számos program várja majd az érdeklődőket. Lesznek különféle workshopok: felkértünk gyapjú, bőr, agyag és fém megmunkálásával foglalkozó szakembereket, akik megismertetik a közönséggel a mesterségüket, de izgalmas előadásokkal is készülünk. Koltay Erika a népi gyógyászattal kapcsolatos érdekességeket oszt meg a látogatókkal július 22-én, a Néprajzi Múzeum Baráti Körének elnöke, Sebő Ferenc – aki nagyon sok területen segíti a munkánkat – pedig július 29-én tart szakmai beszélgetést A hagyomány lelke címmel. Illetve lesz még egy izgalmas előadás a sámántárgyakról, melyet dr. Kerezsi Ágnes fog vezetni. Ez a szakmai előadás azért is érdekes, mert a közelmúltban jelent meg a múzeum szibériai sámántárgygyűjteményének kétnyelvű, világszínvonalú katalógusa. Továbbá lesz egy Kontinensek, kultúrák, krimi elnevezésű beszélgetés is.


MV4

 

Ez rendkívül izgalmasnak tűnik.

Ez az alcíme a Néprajz lépten-nyomon című beszélgetésnek. Kicsit hatásvadásznak tűnhet, de ezzel is azt szeretnénk jelezni, hogy a néprajztudomány, az antropológia figyelme a társadalom olyan jelenségeire is kiterjed, mint például a krimi.

 

Igazán sokszínű programkínálattal készülnek az eseményre.

Nem mondtam el mindent, de valóban, már ebből is kitűnik, hogy változatos programot kínálunk az érdeklődőknek. De szeretném még kiemelni, hogy koncertekkel és táncházakkal is készülünk: július 23-án például moldvai, 27-én görög táncház lesz, 29-én pedig a Cserszömörce együttes zenél majd.

 

A közönség kikapcsolódhat, szórakozhat és tanulhat az olyan fesztiválokon, mint a Művészetek Völgye. De miként segíti egy múzeum munkáját az, hogy kimozdul az intézmény falai közül és részt vesz egy-egy ilyen eseményen?

Az első, amire mindenki gondol, az, hogy több lehetőség nyílik az ismeretátadásra vagy a múzeum tevékenységének népszerűsítésére. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kulturális fesztiválok közönsége nyitott, érdeklődő és nagyon fogékonyak az üzeneteinkre. De olyan hozadéka is van ennek a jelenlétnek, amelyre talán nem is gondolunk: a fesztiválon való részvétel ugyanis kölcsönös viszonzáson alapuló interakció, vagyis a munkatársaink közvetlenül kapnak visszajelzéseket a látogatóktól. Egy-egy ilyen eseményen jól érzékelhetően kitapintható, mi érdekli a hozzánk betérőket, mely téma iránt sikerül különleges figyelmet felkeltenünk, és ez a távlatos terveinket is alakíthatja.


MV2

 

A Művészetek Völgye hazánk egyik legnépszerűbb fesztiválja, melynek fontos célja a hagyományőrzés, valamint az, hogy közelebb vigye a népművészetet a közönséghez. A Néprajzi Múzeumnak, illetve önnek mit jelent ez a rendezvény?

Mint látogató évtizedek óta figyelemmel kísérem a fesztivált, ezért saját magam is végigkövettem, miként változott az évek során a rendezvény. A Művészetek Völgye pulzáló, élő szervezet, mely növekedett, csökkent, változtak benne a hangsúlyok, de van, ami a régi: a fantasztikus környezet adta lehetőség. Az a miliő, amely ezt a fesztivált jellemzi, plusz tartalmat ad az egyébként is színvonalas produkciókhoz, vagyis azt mondhatjuk: a Művészetek Völgyében szerepet vállaló fellépők és intézmények kiteljesednek. Tavaly például nagy sikere volt egy projektünknek, melynek keretében megtanítottuk az érdeklődőknek a hagyományos szekérösszerakást. Nem volt egyszerű feladat, a csapattagok önmagukkal és egymással versenyezve próbálták kirakni a szekérpuzzle-t, de amiért ezt kiemelem: egészen más így tanítani a hagyományos népi kultúra elemeit, mint félhomályos terekben, esetenként kicsit bonyolult szakmai szövegek kíséretében. Egy fesztiválon sokkal közvetlenebb a kapcsolat, amit én nagyon szeretek.

 

Idén is ellátogat a fesztiválra. Tudja már, milyen programokat, helyszíneket fog felkeresni?

Még nem döntöttem el, de mivel a 12 éves nagyobb fiammal veszek részt az eseményen, így hozzá is igazítani fogom a programot. Például nagyon feltöltődött az Etno Ligetben tavaly – szerintem erre idén is lesz lehetősége.

 


Tóth Eszter

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma