Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.04.21

Milyen az, amikor egy népi minta divatos szabású ruhán tűnik fel? Vajon a régi paraszti hagyományok létezhetnek a modern korban is? A Műcsarokban április 21-én nyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon a lószerszámoktól a fazekakig, a divatos népi ruháktól a díszes fakapukig, a berendezési tárgyaktól a hangszerekig számos egyedi alkotás látható.

_D0A9859_Copy


A Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállítás a Műcsarnok 12 hatalmas termében kapott helyet, és tematikus helyiségeken át, nem mindennapi tárgyakon keresztül mutatja be a népművészet egyszerre ismerős és mégis újként ható arcát. Bár a tárlat első terme még azzal kecsegtet, hogy sokadszorra is a jól ismert viseletekkel, eszközökkel és fotókkal találkozhatunk, újból bebizonyosodott: az első benyomás nem mindig az utolsó. A Nemzeti Szalon tárlata lépésről lépésre, teremről teremre fokozza a látogató érdeklődését a kiállított tárgyak iránt, miközben a bőr illata, valamint a hagyomány és a legújabb divat keveredésének köszönhetően létrejött alkotások lassanként beszippantják a népművészet egzotikus világába.


Az idei Nemzeti Szalon azonban a magyar népművészet

új és modern oldalát mutatja be a közönségnek.

Minden túlzás nélkül.


_D0A9840_Copy


Az április 20-án megtartott sajtótájékoztatón a Műcsarnok igazgatója, Szegő György kiemelte: a mai, „poszthumán” korban, a robotizáció hajnalán óriási jelentősége van ennek a kézműves tradíciókat felmutató tárlatnak. Mivel a Műcsarnok még nem rendezett népművészeti tárgyú kiállítást, a kurátorokat pályázati úton választották ki: így lett a Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállítás vezető kurátora Beszprémy Katalin, a szakmai és művészeti koncepcióért felelős kurátora pedig Fülemile Ágnes. Elmondásuk szerint a kiállítás az elmúlt öt év legkiválóbb teljesítményeit, alkotóit és alkotásait vonultatja fel azzal a céllal, hogy megmutassa: a népművészet a 21. században is élhető és szerethető. „A hagyomány nem porosodik a polcon, nem érinthetetlen. A hagyomány folyamatosan változik és alakul általunk” – mondta Beszprémy Katalin.


_D0A9889_Copy


A kiállítás kiindulópontját a hetvenes évek nomád nemzedéke és táncházmozgalma jelentette: a néptánc és a népzene ekkor kerültek le a színpadról, a kézműves tárgyak alkotói pedig elkezdtek nagyobb figyelmet fordítani a használhatóságra. Ebben az időszakban még számos idős kézműves mester élt, akik első kézből tudták továbbadni az évszázados tradíciókat – számoltak be a kurátorok. Hozzátették, hogy a népművészeti alkotók három nagy csoportba sorolhatóak:


vannak alkotók, akik hűen követik a hagyományokat, mások a tradíciókra támaszkodva szabadabban gondolnak tovább egy-egy motívumot, formát, míg a harmadik csoport alkotói már a népművészet és az iparművészet határán mozognak – a kiállítás mindhárom megközelítést vizsgálja.


Kiemelték, hogy a népművészet fogalma is többrétegű, amely a paraszti tárgyalkotás mellett magában foglalja a kézműipari tradíciókat, valamint a késő reneszánsz, barokk „magaskultúra” formáinak továbbélését is a néphagyományban.


_D0A9891_Copy


A Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon mintegy 3500 tárgy látható. A tárlat két részre osztható: belső és külső ívre, vagy főtengelyre és oldalsó termekre. A főtengely első, A népművészet születése című terme a nagy történelmi tájak ma is élő kultúráját mutatja be helyi alkotók munkáival. A terem két oldalán két kiemelt tájegység, Mezőkövesd és Kalotaszeg népi kultúrája mutatkozik be: a férfi és a női öltözékek mellett megcsodálhatunk míves keretű tükröt, gazdagon díszített fapadot, bölcsőt, komódot, cserépkályhát, hímzett terítőket, falikárpitokat is. A két kiemelt tájegység mellett megismerhetjük továbbá a határon túli Szék, Torockó, Székelyföld, a határon inneni Kalocsa, Sárköz és a palócság népművészetét is. A középső részen a Kárpát-medence legfontosabb fazekasközpontjait reprezentáló tárgyakkal találkozhatunk.


_D0A9976_Copy


A főtengely Mindennapi tárgykultúra – az otthon világa című termében a lakó- és hálószobához, a gyerekszobához kötődő tárgykultúrát ismerhetjük meg. Láthatunk itt gyerekjátékokat, bábukat, gyerekeknek készült ebédlőasztalt és széket is. Ezen tárgyak bár hagyományos kézműves technikákkal készültek, a formát, a díszítéseket az alkotóik a népművészetből merítették. Rájuk pillantva azonban megállapíthatjuk: a népies jelleg ellenére vagy éppen ezzel együtt akár a modern otthonunkba is beleillenének.


_D0A9844_Copy


A főtengely, vagy ha úgy tetszik, a belső ív végül egy félköríves, hatalmas helyiségben ér véget egészen lélegzetelállító látvánnyal. Az Öltözködés, stílus, identitás című teremben, egy lépcsős dobogón számtalan ruha áll. Ezek azonban nem a klasszikus népi viselet jól ismert jellemvonásait tükrözik, épp ellenkezőleg: leginkább a mai ruhatárunkra emlékeztetnek. Nem is tévedünk nagyot, ugyanis ezek modern szabású ruhák, melyeket a népi viseletből kölcsönzött elemekkel díszítettek. A kurátorok ebben a teremben arra reflektálnak, hogy


a népi viseletnek, viseletkonstrukcióknak a mai napig van létjogosultsága, olyannyira, hogy mai ruhatárunkat a hagyományos technikák, formák és díszítmények felhasználásával is kialakíthatjuk.


_D0A9919_Copy


Ha a ruhákon eleget időzött a tekintetünk, akkor forduljunk meg egy pillanatra: a hátunk mögötti vitrinekben látható ékszerek, övek és egyéb kiegészítők is szép és izgalmas bizonyítékai a múlt és a jelen összefonódásának.


_D0A9989_Copy


A teremből két irányban haladhatunk visszafelé, a jobb oldali Szakrális terek, jeles napok című helyiségben a valláshoz kötődő tárgykultúránk kapja a hangsúlyt. Találkozhatunk itt fából készült szószékkel, padokkal, a régi alapján újonnan tervezett hímzésekkel, papi ruhákkal. Ebben az egységben református templomok festett kazettái ihlette, mai mennyezetkazettákat, szertartásokat kiegészítő míves tárgyakat is láthatunk. Folytatva utunkat a Mesterségbeli tudás – műhelyek, dinasztiák című helyiségben mesterségek, háziipari és családi műhelyek vonulnak fel, a látogatók fazekas, kékfestő, mézeskalácsos dinasztiák alkotásaival, a vesszőfonás, valamint az ácsoltláda-készítés mesterségeinek megtartó-megújító törekvéseivel találkozhatnak. Láthatunk hagyományos szabású és díszítésű csizmákat, cipőkészítő eszközöket, ruhaládákat is, és feltárulnak keleti hagyományaink, valamint a pásztorélethez kapcsolódó tárgykultúránk. Az utolsó, Megújuló hangszerek című teremben szintén a múlt és a jelen találkozik: a ma készült népi hangszereket helyi kötődésekkel és jeles adatközlők felvételeivel mutatja be a kiállítás.


_D0A9904_Copy


A kereszthajó másik, bal oldali szárnyából elindulva a Közterek, jelképek, emlékállítás című teremben fából és kovácsoltvasból készült sírjel-rekonstrukciókat, köztük gyönyörű kivitelezésű kereszteket láthatunk. A gazdagon díszített fakapuk alatt áthaladva a Táj, környezet, ember című szobába érünk, mely a tájtervezés, az ökogondolat eszmeiségében a kemenceépítés mesterségét és a különféle hagyományos falazatok, héjazatok típusait tárja fel, a videókon a tájba illeszthető hagyományos építészeti technológiákat, gondolatok újjászületését követheti végig a látogató. Az Archaikus életformák újrafelfedezése című teremben szövőszék, míves, aprólékosan kidolgozott lószerszámok révén is megismerhetjük a felújított népi kultúrát, míg A kézműves oktatás műhelyei című, utolsó helyiségben a legkiválóbb kézműves iskolák mutatkoznak be.


_D0A9952_Copy


Azzal a gondolattal hagytam el a Műcsarnokot, hogy mindent érdekessé lehet varázsolni, mindent meg lehet újítani, ha tudjuk a módját. Vagy legalábbis, ha elegendő időt és szenvedélyt szánunk az újraértelmezni kívánt témára. A Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállítás megváltoztatta a nép kultúrához való hozzáállásomat: ezentúl máshogy, sokkal frissebb szemmel gondolok a népművészetre.


_D0A9913_Copy


A Nemzeti Szalon ötödik alkalommal tehát a népművészetet állította a középpontjába, korábban nagy sikert aratott a közönség körében az építészeti, a képzőművészeti, a fotóművészeti, tavaly, 2017-ben pedig az iparművészeti szalon. A kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia és a Műcsarnok szervezésében jött létre, a látványterveket a szintén pályázó Jakab Csaba készítette.


A tárlat április 21-től augusztus 20-ig látogatható.


_D0A9898_Copy



Révy Orsolya
Felhasznált forrás: MTI

Fotók: Csákvári Zsigmond

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma