IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.12

Szankovits Örs nyerte bicskasorozatával a XII. Országos Népi Mesterségek Művészete Pályázat nagydíját, amelyet május 11-én vehetett át a többi díjazottal együtt a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban a pályamunkákból rendezett kiállítás június 30-áig tekinthető meg.

00116519
Fotó: Hagyományok Háza


A pályázatra érkezett munkákból nyílt kiállítás megnyitóján Antal Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium hungarikum főosztályának vezetője köszönetét fejezte ki az alkotóknak és a szervezőknek azért „a minőségi értékteremtő munkáért, amit a népi mesterségek megőrzéséért, a bennünk rejlő hagyományok és öröklött tudás továbbadásáért tesznek”.


V. Szatmári Ibolya etnográfus, a zsűri tagja elmondta, hogy a ritkábban vagy kevésbé követett kézművességek alkotóit megszólító, háromévente kiírt pályázatra rekordmennyiségű alkotás érkezett: míg három évvel ezelőtt 82 pályázó 271 alkotásával nevezett, addig most 111 alkotó 387 munkáját küldte be.

Úgy vélte: ez a növekedés annak tudható be, hogy a hagyományos kézművesség iránt elkötelezett alkotók közül egyre többen vállalkoznak az eddig ritkábban művelt mesterségek továbbéltetésére, gyakran újraértelmezésére. Teszik mindezt elkötelezetten, olyan minőségben, mint amire bizonyíték a mostani kiállítás vagy a Műcsarnokban nemrég megnyílt bemutató egyaránt.


DMOHA20180511022
A XII. Országos Népi Mesterségek Művészete Pályázat kiállítása
Fotó: Mohai Balázs/MTI


Kiemelte, hogy a nagyobb műfaji megjelöléseket alapul véve, a mostani tárlaton húsz hagyományos mesterség képviselteti magát. A legtöbb alkotás a gyöngyékszerek és a díszített tojások közül érkezett, újdonságnak azonban, hogy jelentősen növekedett a fából készült munkák, azok közül is a bútorok mennyisége. Mint mondta: mindhárom alkotói területről elmondható, hogy az iparművészek a kárpát-medencei hagyománykörből merítve, szinte valamennyi ismert díszítési technikát felsorakoztatták.


A pályázók közül három első, három második és három harmadik helyezést hirdettek ki a különdíjasok és a fődíjas alkotó mellett.


Elő díjat kapott lakozott tamburájáért Tatai Ernő, nemez ágyneműjéért Hegyaljai Tünde, körmöcbányai csipkével díszített stólájáért pedig Tóth Károlyné.


Második díjat kapott Négyes Tímea kukoricacsuhéval befonott hokedlisorozatáért, Hrivnák Károlyné Tóth Katalin sárközi csafringjáért (bojt) és Fehér Anna kalotaszegi gyöngygallérjáért.


Harmadik díjat Majorné Szabó Ildikó tojásfestő, Csikné Bardon Réka tojáspatkoló és Hutkai László bőrműves kapott.


Lószőrékszereiért különdíjat vehetett át Szontaghné Demeter Ágnes, zsinórdíszítéssel készített református palástjáért Kiss Árpádné, valamint Szabó László Zoltán asztalos és Tékus Emese tojásfestő.


DMOHA20180511030
Busóálarcot próbál fel egy férfi a XII. Országos Népi Mesterségek Művészete Pályázat kiállításán
Fotó: Mohai Balázs/MTI


A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban a pályamunkákból rendezett kiállítás június 30-áig tekinthető meg.



Forrás: MTI

Fotó: Mohai Balázs/MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma