2017.10.03

Évszázadokon át volt a magyar királyok koronázási és temetkezési helye. A 19. században itt mutatták be az új drámairodalom első jelentős alkotásait. Találunk a településen romantikus várkastélyt, 18. és 19. századi babákat és játékokat, illetve egy barokk patikát is. Hogy melyik városról van szó? Természetesen Székesfehérvárról, amely pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre.

Korábbi cikkünkben bepillantást engedtünk Tokaj szépségeibe, programjaiba (a cikket ITT olvashatod), ezúttal pedig Székesfehérvárt mutatjuk be annak apropóján, hogy pályázik a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerésére. Tarts velünk, és ismerd meg a város színházi életét, múzeumait, legújabb kiállításait és a jövőbeni programokat!

 

phoca_thumb_l_Koronazas_promocio-0016
Fotó: vorosmartyszinhaz.hu


„Székesfehérvár büszke arra, hogy nemzetünk történelmi fővárosa” – hangsúlyozta korábban dr. Cser-Palkovics András polgármester. A várost valóban átszővi a kultúra és a történelem. Székesfehérvár szívében találhatjuk például azt a romkertet, amely a középkori Magyarország legfontosabb templomának maradványait őrzi. A templom alapítója Szt. István király volt, akit itt temettek el, és akinek halála után (1038) egészen 1543-ig, a város török kézre kerüléséig minden magyar királyt itt koronáztak meg. Itt őrizték a koronát és a felségjelvényeket a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt, és az alapítón és fián, Szt. Imre hercegen kívül még tizennégy magyar király, számos királyi családtag, valamint külön királyi kegyből több előkelőség nyugodott falai között – olvashatjuk a Szent István Király Múzeum oldalán. Sajnos az útókornak nem maradt fenn az épület, mivel a törökök lőporraktárnak használták, és a város 1601. évi ostrománál felrobbant. Köveit azonban felhasználták az 1800–1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz. Az ásatások feltárták a bazilika nagyobb részét, így azt mi is megtekinthetjük a szabadtéri romkertben.

 

A történelme mellett azonban a színházi életére is büszke lehet a város. Különösen úgy, hogy a 19. század első felében a közönség közadakozásból teremtett otthont a magyar színészet legjobb művelőinek. Már ekkor volt saját társulata a településnek, az 1818–1837 között működő Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat otthona a Kossuth utcai Győry-ház volt. A Vörösmarty Színház oldalán arról is olvashatunk, hogy a vármegye sokrétűen pártolta a színjátszást: átvállalta az igazgatás anyagi terheit, ingyenesen a társulat rendelkezésére bocsátotta a Pelikán fogadó nagytermét, melyet nagyrészt adományokból és felajánlásokból alakítottak át színházzá. Így nem is meglepő, hogy a színház jelentősége kezdettől fogva túlnőtt a kis vidéki város méretein. Kiemelkedő szerepét mutatja, hogy a budai színészet válsága idején helyet adott a magyar Tháliának, és foglalkoztatta Kántornét, Dérynét, Szentpétery Zsigmondot, Lendvainét, sőt: útnak indította Laborfalvy Rózát is. Emellett a Győry-ház színpadán mutatták be az új magyar drámairodalom első jelentős alkotásait. Kisfaludy Károly öt darabot is írt a fehérvári társulat számára, és műveit hatalmas sikerrel játszották. A nagy angol drámaíró, William Shakespeare drámái közül pedig itt hangzott el először magyarul a Lear király. Sőt: Hamlet örök kérdése is, a „lenni vagy nem lenni”. De itt találkozott a magyar közönség először a Macbeth-tel és a Makrancos hölggyel is – tudhatjuk meg a színház oldalán, ahol azt is elárulják: az 1842–43-as évadban itt láthatta a közönség Petőfi Sándort is szerepelni.

 

phoca_thumb_l_III_bela_2017_cds_5995.4
III. Béla – Az aranykor trónusán
Fotó: vorosmartyszinhaz.hu

Még oldalakat lehetne írni, ha a fehérvári színjátszás egész történetét szeretnénk bemutatni, azt azonban még mindenképpen ki kell emelni: a Vörösmarty Színház ma is különleges szerepet játszik a város életében. Sőt: történelmi hagyatékának ápolásában, múltjának felidézésében is. Erre jó példa, hogy idén már ötödik alkalommal rendeztek Koronázási Szertartásjátékot Székesfehérváron, és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán és II. (Vak) Béla után idén az Árpád-ház talán legfényesebb uralkodója, III. Béla koronázási szertartását és életét mutatták be Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója rendezésében. A liturgikus királylegenda a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázási és temetkezési helyén varázsolta el a közönséget.

 

De ki is volt III. Béla? Még hercegként, egy politikai kiegyezés útján került a bizánci császárságba, ahol Manuel császár – egyébként Szent László királyunk unokája – trónörököseként nevelkedett, egészen addig, amíg a császárnak fiú utódja nem született, és ezzel Béla trónörökösi helyzete tarthatatlanná nem vált. Hazatért, de a magyar urak egy része, köztük az anyja, Eufrozina, valamint Bánfi Lukács esztergomi érsek is kétkedve fogadták: a bizánci császár bábkirályát látták benne. A fiatal uralkodó azonban hamar rácáfolt a vélekedésre. Ügyes kézzel irányította a testvérviszálytól dúlt országot, mely két évtized alatt a legelismertebb és legerősebb európai országok közé emelkedet. Ő avattatta szentté László királyt, és az írásbeli dokumentálás elterjesztéséhez is hozzájárult: az ő udvarában tevékenykedett Anonymus, a krónikás.

 

phoca_thumb_l_III_bela_2017_cds_6009.5
III. Béla – Az aranykor trónusán
Fotó: vorosmartyszinhaz.hu


„Az élő színház részben azokra a hagyományokra támaszkodik – különösen vidéken –, melyeket ott talál” – nyilatkozta nekünk Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa. – Székesfehérváron nemcsak egy vidéki hagyományt, hanem a magyar történelem legnagyobb hagyományainak egyikét találhatjuk meg, hiszen a 16. század közepéig az ott álló Nagyboldogasszony-bazilikában koronázták meg és temették el az Árpád-házi királyok jelentős részét. Erre építettük a Koronázási Szertartásjátékot, melyben minden évben felelevenítjük az egyik ott koronázott vagy temetett királyunk életét és az Árpád-háziak korát. Tudni kell, hogy a Nagyboldogasszony-bazilikában temették el Szent Istvánt is, és a saját korában Európa 15. legnagyobb székesegyháza volt. Ezt a történelmi hagyatékot kellett a színház modern eszközeivel úgy bemutatni, hogy őrizze a történelmi hűséget, mégis élvezhető legyen a mai kor nézői számára. Különös kihívás volt, hogy a Koronázási Szertartásjátékhoz nem állt rendelkezésre magyar nyelvű anyag. Elkezdtünk nyomozni, és történész szakértőink segítségével találtunk is a középkori kódexekben olyan forrást, amelyben leírják latin nyelven a koronázási szertartásrendet. Nekünk ezt kellett magyarra fordíttatni” – mesélte Matuz János, aki az előadás dramaturgja.

 

„A III. Béla – Az aranykor trónusán című darabba nagyon sok újítást tettünk az elmúlt évekhez képest. Mindig törekedtünk a mai kor elvárásainak megfelelő vizualitás megteremtésére például élő kórusokkal, élő zenekarral dolgoztunk. III. Béla azonban a mi olvasatunkban különleges jelentőségű uralkodó volt, aki a magyar történelem kivételes pillanatában: az Árpád-ház 300 éves történetének delelőpontján ült a trónon. Alakja magába olvasztja Keletet és Nyugatot. Olyan király volt, aki kiváló politikai érzékkel, nagy csaták nélkül Európa harmadik legerősebb birodalmát hozta létre. Ezért idén egy Kelet és Nyugat összefogását jelképező koronázási díszletet hoztunk létre, és beemeltük a cirkuszművészetet is a produkcióba. Az is nagyon fontos nekünk, hogy Szirtes Edina Mókus írt világzenei műveket a darabhoz” – emelte ki Matuz János, aki azt is elárulta: jövőre II. András életét fogják bemutatni.

 

phoca_thumb_l_III_bela_2017_cds_5995.8
III. Béla – Az aranykor trónusán
Fotó: vorosmartyszinhaz.hu


Székesfehérvár életében azonban számos más programmal is részt vesz a színház. A Koronázási Szertartásjátékok mellett állandó programjuk az Újszövetség-maratón, melyet minden évben advent első szombatjára és vasárnapra virradóra szervez a színház Szikora János rendezésével. „Az ünnepélyesen kivilágított színpad szakrálissá válik, és a vállalkozó szellemű polgárok – 150-200 fő – a teljes Újszövetséget olvassák fel körülbelül 20 órán keresztül katolikus és református Bibliából felváltva. Eközben a színház előcsarnokában a városi iskolások adnak elő egy-egy műsort” – mondta el Matuz János, aki megemlítette a színház Atlantisz-programját is, amely a színházlátogatás ösztönzését célozza és színházon belüli, valamint színházon kívüli aktivitásokat kínál az alap- és a középfokú oktatási intézmények diákjainak.

 

Ha pedig ellátogatnánk az új, 2017/2018-as évadban a színházba, akkor is számtalan előadás közül választhatunk. „Az országban harmadikként sikerült bemutatnunk A Pál utcai fiúkat, október 7-től pedig Georg Büchner Leonce és Léna című művét láthatják az érdeklődők. Emellett színpadra állítjuk Bertolt Brechttől a Jóembert keresünk című darabot, míg a stúdiószínpadon Horváth Csaba rendezésében láthatjuk majd az Oidipusz-trilógiát. Szikora János állítja színpadra a világhírű japán író, Murakami Haruki Kaffka a tengerparton című regényének adaptációját, melynek ekkor lesz a magyarországi bemutatója. A stúdiószínpadon pedig Hargitai Iván fogja rendezni az új Tasnádi István-darabot. Az író a Kartonpapa című groteszk komédiáját kifejezetten a Vörösmarty Színház felkérésére készíti. Háy János pedig szintén a Vörösmarty Színház felkérésére ír egy betyároperát, melynek Szirtes Edina Mókus a zeneszerzője, ez lesz a Vidróczki” – részletezte a premierekben gazdag évadot a színház művészeti intendánsa.

 

phoca_thumb_l_III_bela_2017_cds_5979.2
III. Béla – Az aranykor trónusán
Fotó: vorosmartyszinhaz.hu


„Székesfehérvár különleges, valóban pezsgő kulturális élettel rendelkező, hangulatos terekkel bíró város, amely jól ápolja történelmi hagyatékát és nagy lendülettel építi a jövőt” – zárta gondolatait Matuz János. Szavait alátámasztja a város kulturális élete, a számtalan friss és állandó kiállítás, valamint rendezvény. Nem is olyan rég, szeptember 17-én nyílt meg például a székesfehérvári koronázó bazilikát bemutató kiállítás a nemzeti emlékhelyen. A tárlat a koronázó bazilika történetét mutatja be a templom építésétől kezdve egészen napjaink feltárásaiig. A Koronázó Bazilika című kiállítás jóvoltából megismerhetővé válik a koronázó- és a temetkezési templomnak a középkori magyar történelemben betöltött szerepe, a Romkert kialakításának története. A tárlaton a történeti adatok mellett oklevél- és krónikarészletek kaptak helyet, melyek ásatási fényképekkel, tárgyfotókkal, középkori és kora újkori képi ábrázolásokkal egészültek ki. Az interaktív kiállítás elsősorban gazdag látványelemekkel, világító képekkel, forgatható táblákkal, kijelzőkkel igyekszik különleges élményt teremteni.

 

A megnyitón Vargha Tamás országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a következő, az Árpád-ház és az Árpádok életművét bemutató tárlat, amely eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumban valósult volna meg, a kormány nyári döntése értelmében Székesfehérváron lesz látható. Hamarosan a kiállítás koncepcióját is a kormány elé viszik. A grandiózus kiállítás létrehozásához a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületén komoly felújításokra, átépítésekre lesz szükség, valamint a rendkívül sok műtárgy biztonságát szavatoló fejlesztéseket is el kell végezni. A tervek szerint nagy számú kiállítási tárgyat külföldi múzeumoktól fognak kölcsön kérni a Kárpát-medencén belül és azon kívül is – fűzte hozzá.

 

12400756_874089036023436_122046862405056216_n
Fotó: Hetedhét Játékmúzeum Facebook-oldala

 

A tárlatok azonban nemcsak a középkorba repítenek vissza bennünket. Székesfehérvár ad otthont a Hetedhét Játékmúzeumnak is, amelyben számtalan régi baba, bababútor és játék emlékeztet a 100 és 200 évvel korábbi polgári otthonok gyerekszobájára. Miről árulkodnak az akkori babák és berendezések? A kiállításon újra gyermeknek érezhetjük magunkat. Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Magyarországon és Európában is egyedülálló játékgyűjteménye a 18–19. századi polgári játékkultúra rendkívül míves tárgyi világát mutatja be.

 

A Moskovszky-gyűjtemény története egy osztrák származású kislányról, Auer Erzsébetről szól, akinek családja 1880-ban települt át Magyarországra. A kislánynak boldog gyermekkora volt, mert édesapja gyönyörű játékokkal halmozta el. Ez az idill azonban nem tartott sokáig, mert az apa korán meghalt. A család új házba költözött, s az akkor 13 éves Auer Erzsébetnek – amellett, hogy elveszítette édesapját – meg kellett válnia kedves gyermekkori játékaitól is. A Moskovszky-gyűjtemény sorsa ezzel a szomorú történettel kezdődik... – olvashatjuk a Hetedhét Játékmúzeum oldalán.

 

10632655_739376246161383_8769322600898201770_n_600x398
Fotó: Hetedhét Játékmúzeum Facebook-oldala


A múzeum oldalán arról is írnak, hogyan vált szenvedélyévé a játékgyűjtés az időközben felnőtté vált kislánynak – és később lányának, Moskovszky Évának is. Mint olvasható: megbecsülte a régi játékok készítőit, de érezte bennük egykori kis tulajdonosaik szeretetét is. Moskovszky Éva a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a latin és a történelem mellett régészeti és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott, majd később ókori történelemből doktorált. Tudományos szinten, több síkon is foglalkozott játéktörténettel. Kapcsolatba került német, osztrák, dán, amerikai játékgyűjtőkkel, játéktörténészekkel, „babaológusokkal”, publikált külföldi szaklapokban, és a hazai játékkutatás kiemelkedő egyéniségévé vált. A gyűjtemény minden darabjának története van. Sokról tudható, hogy ki készítette, ki volt az eredeti tulajdonosa, hogyan alakult a sorsa, amíg a gyűjteménybe került. A többiek attól értékesek, hogy ehhez az együtteshez tartoznak. A több ezer apró játékeszköz egy része eredetileg is játéknak készült, a műtárgyak más része azonban mesteremberek remekeiként vagy mintadarabjaiként később váltak játékká. A tárgyegyüttesek szinte kivétel nélkül olyan babaszobák, amelyeket eredetileg maguk a gyűjtők rendeztek be. Tevékenységüknek köszönhetően a kiállítás megtekintése során könnyedén beleélhetjük magunkat régi korok világába és azonosulhatunk elődeink örökségével.

 

A belvárost elhagyva mindenképpen érdemes felkeresnünk a Bory várat is, ha kedveljük a romantikát, a virágokat és a meséket. A különleges épületet Bory Jenő (1879–1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szobrásztanára építette saját tervei és fantáziája alapján, gyakran két keze munkájával 40 nyáron keresztül. Emléket emelt művészi álmainak, a munkának és a hitvesi szeretetnek – olvasható a vár oldalán. Az oszlopok, kupolák, korlátok, kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek tarkította várat benépesítették a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona saját műalkotásai.

 

13230176_1149081558476671_7294277195745112338_n_600x398
Fotó: Bory vár Facebook-oldala


Az épület mellett lenyűgözőek a vár kertjei is. Különösen izgalmas ezek közül a rózsakert és a művészgaléria. Mint írják: a kertben hátul, a második terasz támfala alatt Bory mester egyfajta panteonként – a középpontban Munkácsy Mihály egész alakos szobrával (ez azonos az 1921-es emlékműpályázatra készült tervével) – jórészt kortársainak, művész barátainak, köztük festőknek: Benczúr Gyulának, Karlovszky Bertalannak, Nádler Róbertnek és másoknak; Hüttl Gyula és Wälder Gyula építészeknek; a színészkirálynőnek, Blaha Lujzának az arcmásait sorakoztatta föl. „A panteon előtt, az aranyos mozaikdíszű pádimentumon rövid, kijelentő mondatot olvashatunk: A kövek beszélnek. Rövid, de súlyos mondat: benne van a várépítő egész ars poeticája. Ezen túl a mondat tartalma rávilágít Bory mesternek múltat tisztelő, a tartós, megállapodott értékekhez ragaszkodó egész életszemléletére, hosszú pályáját döntően meghatározó művészi magatartására” – írják a múzeum oldalán.

 

„A kövek beszélnek” – ez a mondat nemcsak a Bory várat fémjelzi, de egész Székesfehérvárt is, ahol a történelmi múlt találkozik a jelennel és a jövő ígéretével.



Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/vorosmartyszinhaz.hu/MTI/deakgyujtemeny.hu/bory-var.hu

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma