2016.01.15

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 22 éve a magyar kulturális élet megkerülhetetlen, a hazai és a határon túli kultúrafinanszírozás meghatározó intézménye, amely miközben átalakul, ellátja feladatát. A magyar kultúra napja előtt Doncsev András alelnökkel beszélgettünk. Doncsev Andrást az NKA jövőjéről, a Cseh Tamás Programról, a tavaly decemberben bejelentett, a népzenei kultúrát támogató Halmos Béla Programról kérdeztük és arról, hogy vajon ma Magyarországon képes-e tömegeket megmozgatni a kultúra.

Az elmúlt hetekben több cikk jelent meg arról, hogy átalakul az NKA, esetleg megszűnik függetlensége. Igazak a hírek?

A Nemzeti Kulturális Alap 22 éve a magyar kulturális élet megkerülhetetlen intézménye, bátran mondhatjuk, hogy a hazai kulturális élet motorja, támogatása nélkülözhetetlen szinte minden szervezet számára. Az elmúlt két évtizedben ugyan többször átalakult a belső szerkezete, jelenleg is változás előtt állunk – új struktúrája lesz a kollégiumoknak, illetve azok delegálási rendjének –, ám a céljai változatlanok: a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása. Ezért dolgozunk most is és a jövőben is.


Mit érzékelhet a változásokból a kulturális szcéna?

A jelenleg zajló tisztújítás várhatóan februárban lezárul. Így legkésőbb március elején megalakulhatnak az új állandó kollégiumok, amelyek ezután megkezdhetik a munkájukat. Fontos azonban, hogy erre az átmeneti időszakra is felkészültünk, hiszen számos terület pályázatait még tavaly meghirdettük, például a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma kulturális-művészeti fesztiválok megrendezésének támogatására szóló felhívását (http://www.nka.hu/palyaztatas/kulturalis-fesztivalok). A pályázat időbeni megjelenésével és elbírálásával már jóval a fesztiválszezon előtt biztosítani tudjuk a rendezőknek a támogatást. Ugyanígy meghirdettük 200 milliós kerettel az idei folyóirat-támogatásokat (http://www.nka.hu/palyaztatas/folyoirat-kiadas). Azt azonban ne felejtsük el, hogy az NKA kiegészítő támogatást nyújt a kulturális élet szereplőinek, tehát nem várható el az NKA-tól, hogy minden megvalósuló programot, könyvkiadást, folyóirat megjelenést, épület felújítást és még sorolhatnám 100 százalékban finanszírozzon.


HalmosBelaProgram_sajto
Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszere, az NKA elnöke és Doncsev András, az NKA alelnöke bejelentik a Halmos Béla Programot.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)


Milyen aktuális kiírások vannak még?

Még két nagy területet érintő pályázati felhívásunk jelent meg tavaly, amelyekről már az idén születik döntés. Az egyik az építőművészeti és örökségvédelmi, ami 200 millió forinttal segíti műemlék épületek állagmegóvását, felújítását és restaurálási munkálatait (http://www.nka.hu/palyaztatas/epitomuveszet-oroksegvedelem). Azzal, hogy előrehoztuk a pályázat kiírásának és döntésének ciklusát, és tavasszal már az döntések tükrében kezdődhetnek el a műemlékek restaurálásai, a szakma számára fontos és életbevágó döntést hoztunk. A másik nagy szakterület a könyvkiadás, ahol kiadói programra lehet pályázni maximum 8 könyvcímmel. Szeretnénk tovább folytatni a könyvtámogatási programunkat is, aminek a lényege, hogy az NKA által támogatott könyvek eljussanak az ország 56 megyei és városi könyvtárába, valamint 8 határon túli intézménybe (http://www.nka.hu/palyaztatas/konyvkiadas). Az állandó kollégiumok mellett a Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégiumnak is vannak aktuális felhívásai. A nemzetközi alprogram keretében három témában írt ki nyílt pályázatot, amelyek már a tavalyi évben is nagyon népszerűek voltak, így reméljük, idén is sok előadó viszi majd Magyarország jó hírét külföldre, és szép lassan bekapcsolódunk a könnyűzene nemzetközi vérkeringésbe. Az ideiglenes kollégium egyébként számos új elemmel gazdagította a programot: az idei évtől a határon túli klubok is be tudnak kapcsolódni a programba, illetve a média jelenlét erősítése érdekében a nyomtatott és internetes médiumok, illetve zenei témájú mellékleteket megjelentető kiadók jelentkezését is várják (http://www.nka.hu/palyaztatas/cstp_id). Az említett kiírások beadási határidejei január végén, február elején járnak le, érdemes tehát figyelni a www.nka.hu oldalt.


Hogyan értékeli a Cseh Tamás Program elmúlt évét, illetve milyen új lehetőségeket lát benne? Indítanak esetleg más programot is a jövőben? A Halmos Béla Programról már lehetett hallani.

A Cseh Tamás Program sikeres évet tudhat maga mögött, ám nem szabad itt megállnunk, tovább kell lépnünk, új területek felé kell nyitnunk a fejlődése érdekében. Többször hangsúlyoztam: a Program legnagyobb erénye, hogy nem egy külföldről megvásárolt licenc alapján működik, hanem mi magunk, a benne dolgozó, és nap, mint nap a Programmal foglalkozó munkatársaim, zenészek, előadók, zenei szakemberek alakítják. A projektben résztvevő előadóknak, zenekaroknak vagy akár említhetném a klubokat, médiákat rengeteg új lehetőséget biztosítunk és folyamatosan követjük pályájuk, tevékenységük alakulását, tehát a történet nem áll meg ott, hogy valaki nyert egy pályázaton. Ez egy építkező program, elkezdjük az alapoknál és több éven keresztül, különböző pályázatok révén segítjük például egy induló zenekar szakmai útjukat, ha úgy adódik, a nemzetközi megjelenésig. A Programnak köszönhetően tavaly több mint 200 új dal született, közel 1000 koncert valósult meg, 32 fesztiválon voltunk jelen, nagyjából 1500 közreműködővel dolgoztunk, és még sorolhatnám. A második évadra megduplázódott az induló zenekari támogatásra a jelentkezők száma, közel 400-an küldték be pályázatukat, akik közül 30 kezdhette meg a munkáját októbertől. Úgy vélem, maximálisan teljesítjük az program eredeti célkitűzéseit. Ehhez kapcsolódik az a kezdeményezésünk, hogy a magyar kultúra napját január 22-én, a Budapest Music Centerben, a kulturális élet meghatározó személyiségeivel, szervezeteivel, valamint Cseh Tamás születésnapjának alkalmából a Programban sikeresen pályázó zenekarokkal, szakemberekkel együtt ünnepeljük. Ugyanezek elvek mentén épül fel a Halmos Béla Program is, amelynek indulását tavaly decemberben jelentettük be Balog miniszter úrral.


_DSC6646
Mongooz And The Magnet, az egyik Cseh Tamás Program által támogatott zenekar
(Fotó: Csákvári Zsigmond)


Kiknek szól a Halmos Béla Program, és mikor várhatók az első pályázati felhívások?

A Fölszállott a páva tehetségkutató műsor és a Cseh Tamás Program sikeréből jött az ötlet, hogy a népzenei kultúrát is érdemes hasonló módon támogatni. Ez a program is egy széles körű összefogásnak és konszenzusnak köszönhetően jött létre, a nép- és világzenei terület részéről teljes legitimitást élvez. Az indulásához 150 millió forintos keretet biztosítunk, de még idén szeretnénk kibővíteni az üres adathordozókból befolyó bevételekkel, amelyből a Cseh Tamás Program is gazdálkodik. Terveink szerint az első negyedévben felállítjuk a program megvalósulását segítő ideiglenes kollégiumot, akik majd kiírják az első pályázatokat. A könnyűzene és a népzene mellett természetesen a zeneművészet minden ágát nagyra becsüljük és támogatjuk. A Virtuózokban bemutatkozott fiatalokat is segítjük, tavaly 10 millió forintot biztosítottunk a győztesek hangversenyeire a külföldi magyar kulturális intézetekben. Ebben az évben pedig 50 milliót hagytunk jóvá a Virtuózok támogatására. Mind a Cseh Tamás Program, mind a Halmos Béla Program, illetve az előbb említett Virtuózok program egy olyan koncepció részei, amelynek lényege, hogy átfogó támogatási célokat, elsősorban a pályakezdőket, fiatalokat, az aktív alkotói réteget célzó projekteket működtessünk. Hiszem, hogy stratégiánk a lehető legsikeresebb, ennek ékes bizonyítéka a hétről hétre tömegeket megmozgató Virtuózok vagy a Fölszállott a páva nézettsége a TV-ben.


Nemcsak az NKA alelnöke, hanem az MTVA kulturális főszerkesztője is. Hogy látja, mennyire érdekes ma Magyarországon a kultúra? Képes tömegeket megmozgatni?

Több mint másfél éve neveztek ki az MTVA kulturális főszerkesztőjének. Hivatalba lépésemkor egyik célkitűzésem volt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap tevékenységét, vagyis az itt támogatott programok média megjelenését a köztelevízióban segítem, hiszen a két feladatom kiegészíti egymást. Olyan fontos értékek valósulnak meg NKA-támogatásból, amelyeket vétek lenne nem bemutatni. Elindítottuk a Cseh Tamás Programot, majd a sikeresen pályázó zenekarok szerepelhettek a közmédia különböző csatornáin. És ugyanez fordítva is igaz: nézők százezrei ámultak el a jövő generációjának tehetségein a Virtuózokban, vagy a Fölszállott a pávában, és most az NKA elindította a Halmos Béla Programot. Tapasztaljuk, hogy a kultúra képes tömegeket megmozgatni, és ami még fontosabb, felemelni.


Írta: Kőszeghy Béla

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma