IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.11.06

Megnyílt a HUNFILA 2017 Budapest – 150 év című Nemzeti Bélyegkiállítás és Szalon november 3-án Budapesten, a Stefánia Palotában. A november 5-éig tartó eseményt a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) a 90. Bélyegnap és az első magyar bélyeg megjelenésének 150. évfordulója alkalmából rendezte.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvény megnyitóján felidézte, hogy kultúrtörténeti szempontból a bélyeg az esztétikum és a praktikum, tehát az ember szépérzékének és hasznosság iránti igényének „szerelemgyermekeként” született a 19. században. A 20. század végére félárva lett, és napjainkban a korszellem azon dolgozik, nehogy teljesen árván maradjon, ezért létfontosságú a bélyeggyűjtő emberek szeretete – tette hozzá a házelnök. Kiemelte, hogy szakértők szerint a 150 év alatt több mint hétezer magyar bélyegcímlet látott napvilágot, és minőségük alapján a közízlés a világ legszebb bélyegeinek élvonalába helyezte a magyar bélyeget. Emlékeztetett arra, hogy az első magyar postabélyeget 1848-ban Kossuth Lajos rendelte meg Than Mór festőművésztől, majd az 1867-es kiegyezéssel függetlenné vált magyar posta segítségével megszülethettek a magyar bélyegek. A bélyeggyűjtő közösség át- és túlélte a 20. századot, a bélyeggyűjtés szenvedélye nem hunyt ki Magyarországon – hangsúlyozta Kövér László.


belyeg2
Fotó: Mohai Balázs

 

Dunai Péter, a MABÉOSZ elnöke elmondta: az évfordulóra azt a célt tűzték ki, hogy az elmúlt 150 évnek a bélyeggyűjtés szempontjából legjelentősebb termékeit kiállítsák. Felhívta a figyelmet az 1867-es bélyegkibocsátást feldolgozó Homonnay Géza-gyűjteményre, valamint a versenyosztályokban kiállított gyűjteményekre is. A kiállítás szakmai kísérőprogramjaként november 4-én délelőtt az ifjúsági bélyeggyűjtők vették birtokba a termeket, délután pedig a felnőttek hallhattak előadásokat. A Magyar Posta Zrt. ez alkalomból 2 címletből álló bélyegsort és bélyegblokkot hozott forgalomba, valamint mindhárom nap alkalmi postahivatalt működtetett a helyszínen. Nagy László, a Magyar Posta Zrt. levél termékmenedzsment igazgatója a megnyitón elmondta: a 120 forint névértékű bélyeg József Károly főherceget, lovassági tábornokot ábrázolja, a 155 forint névértékű bélyegen a honvéd lovasság jellegzetes tárgyi emlékei láthatók, az 500+300 forint névértékű, feláras, sorszámozott blokkon a Stefánia Palota homlokzatai és belső terei tekinthetők meg.


belyeg1
Fotó: Mohai Balázs

 

Baráth Ernő dandártábornok, Simicskó István honvédelmi miniszter, a tárlat fővédnöke nevében köszöntve a megjelenteket kiemelte: a bélyeg olyan időkapszula, amely megörökíti a valóságot, a történelmi folyamatokat, eseményeket. Hozzátette, hogy a Magyar Honvédség 2018-ban ünnepli fennállásának 170. évfordulóját, és ezért is öröm számukra a magyar honvédséggel kapcsolatos bélyegek megjelenése. A megnyitón átadták az év legszebb bélyege címet, amelyet a 2016-ban Szent Márton tiszteletére tervezett bélyegéért Baticz Barnabás grafikusművész vehetett át.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Mohai Balázs

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma