2017.11.06

Megnyílt a HUNFILA 2017 Budapest – 150 év című Nemzeti Bélyegkiállítás és Szalon november 3-án Budapesten, a Stefánia Palotában. A november 5-éig tartó eseményt a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) a 90. Bélyegnap és az első magyar bélyeg megjelenésének 150. évfordulója alkalmából rendezte.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvény megnyitóján felidézte, hogy kultúrtörténeti szempontból a bélyeg az esztétikum és a praktikum, tehát az ember szépérzékének és hasznosság iránti igényének „szerelemgyermekeként” született a 19. században. A 20. század végére félárva lett, és napjainkban a korszellem azon dolgozik, nehogy teljesen árván maradjon, ezért létfontosságú a bélyeggyűjtő emberek szeretete – tette hozzá a házelnök. Kiemelte, hogy szakértők szerint a 150 év alatt több mint hétezer magyar bélyegcímlet látott napvilágot, és minőségük alapján a közízlés a világ legszebb bélyegeinek élvonalába helyezte a magyar bélyeget. Emlékeztetett arra, hogy az első magyar postabélyeget 1848-ban Kossuth Lajos rendelte meg Than Mór festőművésztől, majd az 1867-es kiegyezéssel függetlenné vált magyar posta segítségével megszülethettek a magyar bélyegek. A bélyeggyűjtő közösség át- és túlélte a 20. századot, a bélyeggyűjtés szenvedélye nem hunyt ki Magyarországon – hangsúlyozta Kövér László.


belyeg2
Fotó: Mohai Balázs

 

Dunai Péter, a MABÉOSZ elnöke elmondta: az évfordulóra azt a célt tűzték ki, hogy az elmúlt 150 évnek a bélyeggyűjtés szempontjából legjelentősebb termékeit kiállítsák. Felhívta a figyelmet az 1867-es bélyegkibocsátást feldolgozó Homonnay Géza-gyűjteményre, valamint a versenyosztályokban kiállított gyűjteményekre is. A kiállítás szakmai kísérőprogramjaként november 4-én délelőtt az ifjúsági bélyeggyűjtők vették birtokba a termeket, délután pedig a felnőttek hallhattak előadásokat. A Magyar Posta Zrt. ez alkalomból 2 címletből álló bélyegsort és bélyegblokkot hozott forgalomba, valamint mindhárom nap alkalmi postahivatalt működtetett a helyszínen. Nagy László, a Magyar Posta Zrt. levél termékmenedzsment igazgatója a megnyitón elmondta: a 120 forint névértékű bélyeg József Károly főherceget, lovassági tábornokot ábrázolja, a 155 forint névértékű bélyegen a honvéd lovasság jellegzetes tárgyi emlékei láthatók, az 500+300 forint névértékű, feláras, sorszámozott blokkon a Stefánia Palota homlokzatai és belső terei tekinthetők meg.


belyeg1
Fotó: Mohai Balázs

 

Baráth Ernő dandártábornok, Simicskó István honvédelmi miniszter, a tárlat fővédnöke nevében köszöntve a megjelenteket kiemelte: a bélyeg olyan időkapszula, amely megörökíti a valóságot, a történelmi folyamatokat, eseményeket. Hozzátette, hogy a Magyar Honvédség 2018-ban ünnepli fennállásának 170. évfordulóját, és ezért is öröm számukra a magyar honvédséggel kapcsolatos bélyegek megjelenése. A megnyitón átadták az év legszebb bélyege címet, amelyet a 2016-ban Szent Márton tiszteletére tervezett bélyegéért Baticz Barnabás grafikusművész vehetett át.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Mohai Balázs

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma