Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.11.06

Megnyílt a HUNFILA 2017 Budapest – 150 év című Nemzeti Bélyegkiállítás és Szalon november 3-án Budapesten, a Stefánia Palotában. A november 5-éig tartó eseményt a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) a 90. Bélyegnap és az első magyar bélyeg megjelenésének 150. évfordulója alkalmából rendezte.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvény megnyitóján felidézte, hogy kultúrtörténeti szempontból a bélyeg az esztétikum és a praktikum, tehát az ember szépérzékének és hasznosság iránti igényének „szerelemgyermekeként” született a 19. században. A 20. század végére félárva lett, és napjainkban a korszellem azon dolgozik, nehogy teljesen árván maradjon, ezért létfontosságú a bélyeggyűjtő emberek szeretete – tette hozzá a házelnök. Kiemelte, hogy szakértők szerint a 150 év alatt több mint hétezer magyar bélyegcímlet látott napvilágot, és minőségük alapján a közízlés a világ legszebb bélyegeinek élvonalába helyezte a magyar bélyeget. Emlékeztetett arra, hogy az első magyar postabélyeget 1848-ban Kossuth Lajos rendelte meg Than Mór festőművésztől, majd az 1867-es kiegyezéssel függetlenné vált magyar posta segítségével megszülethettek a magyar bélyegek. A bélyeggyűjtő közösség át- és túlélte a 20. századot, a bélyeggyűjtés szenvedélye nem hunyt ki Magyarországon – hangsúlyozta Kövér László.


belyeg2
Fotó: Mohai Balázs

 

Dunai Péter, a MABÉOSZ elnöke elmondta: az évfordulóra azt a célt tűzték ki, hogy az elmúlt 150 évnek a bélyeggyűjtés szempontjából legjelentősebb termékeit kiállítsák. Felhívta a figyelmet az 1867-es bélyegkibocsátást feldolgozó Homonnay Géza-gyűjteményre, valamint a versenyosztályokban kiállított gyűjteményekre is. A kiállítás szakmai kísérőprogramjaként november 4-én délelőtt az ifjúsági bélyeggyűjtők vették birtokba a termeket, délután pedig a felnőttek hallhattak előadásokat. A Magyar Posta Zrt. ez alkalomból 2 címletből álló bélyegsort és bélyegblokkot hozott forgalomba, valamint mindhárom nap alkalmi postahivatalt működtetett a helyszínen. Nagy László, a Magyar Posta Zrt. levél termékmenedzsment igazgatója a megnyitón elmondta: a 120 forint névértékű bélyeg József Károly főherceget, lovassági tábornokot ábrázolja, a 155 forint névértékű bélyegen a honvéd lovasság jellegzetes tárgyi emlékei láthatók, az 500+300 forint névértékű, feláras, sorszámozott blokkon a Stefánia Palota homlokzatai és belső terei tekinthetők meg.


belyeg1
Fotó: Mohai Balázs

 

Baráth Ernő dandártábornok, Simicskó István honvédelmi miniszter, a tárlat fővédnöke nevében köszöntve a megjelenteket kiemelte: a bélyeg olyan időkapszula, amely megörökíti a valóságot, a történelmi folyamatokat, eseményeket. Hozzátette, hogy a Magyar Honvédség 2018-ban ünnepli fennállásának 170. évfordulóját, és ezért is öröm számukra a magyar honvédséggel kapcsolatos bélyegek megjelenése. A megnyitón átadták az év legszebb bélyege címet, amelyet a 2016-ban Szent Márton tiszteletére tervezett bélyegéért Baticz Barnabás grafikusművész vehetett át.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma