2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.05.21

Májustól Bodolay Géza rendező vezeti az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet. Nem tervez radikális változtatásokat, de szeretné megszólítani – ahogyan fogalmazott, a nagybetűs – Ifjúságot. Kérdéseinkre írásban válaszolt.

bodolay
Bodolay Géza
Fotó forrása: szinhaz.org


Miért pályázta meg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vezetését?

67 esztendővel ezelőtt egy neves színházrendező, Hont Ferenc volt az alapító-igazgatója a Színházi Intézetnek. Egykori bölcsészként és 35 éve gyakorló színházrendezőként úgy gondoltam: ismét itt lehet az ideje, hogy e két fontos tevékenységet egyben gyakoroljuk.

 

Rendezőként továbbra is vállal feladatokat?

Természetesen. Legközelebb Kolozsváron például az egyetem hallgatóival rendezek egy vizsgaelőadást. Amúgy alkati kérdés: akad közöttünk, aki boldogan hagyta abba a rendezést, ugyanakkor mások akár száz évig is folytatnák, ha tehetnék.


Mizantrop_Bodolay_portreR
Bodolay Géza a Mizantrópot rendezi Marosvásárhelyen 2018-ban
Fotó: Tompa Miklós Társulat

 

Milyen célokat tűzött ki a pályázatában? Tervez-e komolyabb átalakításokat?

A legfontosabb célkitűzés az évtizedeken át gyűjtött komoly múzeumi, dokumentációs, tudományos anyagaink megőrzése, továbbfejlesztése és minél szélesebb körű bővítése. Nem gondolom, hogy bármely radikális változtatás jót tenne az intézetnek, ugyanakkor legfontosabbnak az Ifjúság minél szélesebb körű bevonását tartom.

 

Nyilvánosságra hozza a pályázatot?

A pályázatomból minden érdeklődésre számot tartó gondolatot és részletet rendszeresen publikálok különböző fórumokon, például éppen az ilyen interjúkban.


Bodolai_Marosvasarhely
Fotó forrása: nemzetiszinhaz.ro

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum filiájaként működik az intézmény. Ez mennyiben korlátozza az Ön hatáskörét?

Nem gondolom, hogy kihelyezett leányvállalat volnánk, ezt szerencsére senki nem gondolja így. A munkáltatói jogokat természetesen a PIM főigazgatója gyakorolja, de ez igazából egyfajta könnyebbség. Ugyanakkor a Petőfi Irodalmi Múzeum lendülete számunkra is új távlatokat nyithat meg. Erősen remélem, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni tudunk. A Károlyi-palota vagy a mostanában bekapcsolódó A38 Hajó rendezvényei is az irodalomhoz szorosan kötődő színházi vonalat erősíthetik. A Bajor Gizi Színészmúzeumot is teljes körű színházi helyszínként óhajtjuk működtetni, ám az érdeklődőkkel mégis fontos közölni azt is: nem óhajtunk újabb alternatív (avagy ’főternatív’) színházat nyitni a fővárosban.


Milyen az OSZMI finanszírozása és mire elegendő?

Mint említettem: szorosan összefügg a Petőfi Irodalmi Múzeum költségvetésével. Igen komoly beszerzéseink vannak folyamatban. Talán az egyik legérdekesebb Paál István rendezői hagyatéka, aki a magyarországi lázadó színház egyik legnagyszerűbb alakja volt, bár ő maga bizonyosan nem használta volna az „ikonikus” kifejezést.

 

oszmi
Az OSzMI központi épülete

 

Korábban felmerült, hogy vidékre költöztetik az intézményt. Erről letett a kormányzat?

Hallottam róla, hogy volt ilyen kezdeményezés, de múzeumaink és intézetünk közös örömére immár tárgytalan.

 

Régi épületekben működnek; milyen állapotban vannak ezek? Akad felújítási munka, vagy más sürgős teendő?

Ahogy a színházépületek közül is sokkal ez a helyzet, a mi épületeinkre is ráfér egy komoly felújítás. A több éve húzódó raktár kialakítása végre a megvalósításhoz közelít.


Emlekszoba-a-Bajor-Gizi-emlekmuzeumban
Enteriőr a Bajor Gizi Színészmúzeumban
Fotó: Eifert János

 

Az intézet elsősorban színházi szakembereket, kutatókat fogad, míg a múzeum a széles közönségnek kínál programokat. Miként lehet megtalálni az egyensúlyt a szakma és a nagyközönség igényei közt?

A nagyközönség számára szervezett rendezvényeink több helyszínen, olykor vándorkiállításokon és egyéb kulturális események kiegészítőjeként is megjelennek, ugyanakkor a könyvtár, a dokumentáció, az archívumok Buda szívében kutathatók. A két feladat semmiképpen nem keresztezi egymást.

 

Május elsején lépett hatályba a kinevezés. Hol tart az átadás-átvétel?

Folyamatosan tanulok kiváló munkatársaimtól – ám miután szervezetileg nem történik átalakítás, így elmarad a színházaink egy részénél többször látott átadás- átvétel mutatványa.

 

SzS

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma