2018.12.02

A Puccini Itáliája évad első darabjaként szombaton mutatták be az Erkel Színházban az olasz szerző A Nyugat lánya című operáját. Vaszilij Barkatov orosz rendező a cselekményt vadnyugatról a mai Európába helyezte. A fiatal művészt az újszerű megközelítésről is kérdeztük az Eiffel Műhelyház bokrétaünnepén.

Egy ipari műemlék épületében vagyunk. Akár ez is lehetne a helyszíne a 21. századi körülmények közé helyezett A Nyugat lányának?

A budapesti produkcióban is sok a sisakos, láthatósági mellénybe öltözött munkás, akárcsak itt, az Eiffel Műhelyházban. Az eredeti Puccini-történetet a vadnyugatról egy nyugat-európai, illegális munkástáborba helyeztem, amilyenből sok van kontinensünkön. Ez nem egy olyan vidám közeg, mint a mostani bokrétaünnep helyszíne. Öröm látni, hogy megnyílik egy ilyen új tér. Ritkán történik manapság olyan, hogy nem plázát, hanem művészeti központot építenek. Azt hiszem, ez nagyszerű döntés volt a kormány részéről, és nagy lépés a Magyar Állami Operaháznak is. Nagyon örültem, hogy része lehettem az ünnepségnek.


Eiffel_A_Nyugat_lanya
Eiffel Műhelyház
Fotó: Csákvári Zsigmond


Puccini operája eredetileg a 19. században játszódik a vadnyugaton, az aranyláz idején. Ön ezúttal a történetet egy 21. századi környezetben álmodta színpadra. Hol látott párhuzamot az Amerikában dolgozó aranyásók és a nyugat-európai illegális munkások világa között?

Mindkét csoport életkörülményei ugyanazok. A librettóban olvasható, hogy A Nyugat lánya olyan férfiakról szól, akik a világ minden tájáról érkeztek: különböző nemzetiségűek, különböző mentalitásúak, akik elhagyták családjukat, gyerekeiket. Ázsiából, az arab országokból, de akár Oroszországból vagy Európából is érkeztek a vadnyugatra szerencsét próbálni. Ugyanez történik most Európában. Különböző nemzetiségű és vallású emberek – akár illegálisan – átlépik a határokat, hogy Nyugat-Európába jussanak. Itt keresnek néhány eurót, amit hazaküldenek. A főszereplőnőnek, Minnie-nek van egy áriája arról, hogy milyen nehéz életük van ezeknek az embereknek. Ezt a dalt Ramarreznek énekli, aki azért érkezett, hogy kirabolja ezeket a szegény, keményen dolgozó munkásokat, akik nyomorognak, éheznek, és az életüket kockáztatják a bányákban, hogy segíthessék az otthon maradottakat. Manapság a „Nyugat” sok embernek maga a mennyország. Szerintem mindenkinek a képzeletében él egy mitikus kép erről a világról. Kisgyerekkoromban nekem, aki a Szovjetunióban éltem, a varázslatos Nyugat – Amerika, Európa – sok rágógumit, Coca-Colát, pénzt, farmernadrágot és Disney-meséket jelentett. Arról álmodoztam, hogy egyszer arrafelé dolgozom majd én is. Először diákként jártam Nyugat-Európában. Később megvalósult az álmom: különböző színházakban dolgoztam, német vagy éppen magyar rendezőkkel. Mindannyian ideákat kergetünk, és a személyes élmény a Nyugatról nagyon különböző lehet, hiszen mindenkinek más vágyai és reményei vannak.


nyugat_lanya_foto_csibi_szilvia_600x528
A Nyugat lánya az Erkel Színházban
Fotó: Csibi Szilvia


Jövőre Puccini Pillangókisasszony című operáját rendezi Bázelben. Azt a történetet is aktualizálja?

A svájci produkció kissé más lesz. Hagyhatom japán és amerikai közegben, de az elmúlt több mint száz évben sokat változott mindkét kultúra. Azért akad most is elég sok párhuzam Ázsia és a Nyugat között. A gazdag európaiak manapság úgy járnak például Thaiföldre, hogy lecserélik a bankban viselt öltönyeiket rövidnadrágra és pólóra, házat és feleséget vesznek maguknak, és egy, a korábbitól teljesen különböző életet kezdenek élni. Ugyanezt jelentette a 20. század elején Japán az amerikaiaknak. Szóval ez egy másik világban játszódó történet, de hasonlóan kemény. Mondok egy példát. A svájci előadásban felhasználom az opera első kiadását is, amelynek librettójában jól látható az amerikai főszereplő, Pinkerton kapitány viszonyulása a helyiekhez. Az első jelenetben bemutatják neki a japán szolgákat, sorolják a neveket, hogy Gyors folyó, Kék felhő… Pinkerton egyszercsak közbeszól: Elég lesz! Ezekre nem tudok emlékezni. Te leszel az első arc, te a második és így tovább... Már ez is megdöbbentő, ráadásul az eredeti szövegből kiderül, hogy nem az arc szót használta, hanem a pofát, mintha kutyák volnának. Ez hasonlít ahhoz, ahogy mostanában sok nyugati ember Délkelet-Ázsiában viszonyul a helyiekhez. Úgy kezeli őket, mintha a játékszerei lennének. Idejöttem Thaiföldre, itt most azt csinálok, amit akarok. A valódi életem az, amit magam mögött hagytam, mondjuk Berlinben. Számára ez az idegen világ nem más, mint játszótér. Ez tehát másról szól, mint A Nyugat lánya, de ami közös bennük, és ami engem izgat, az az emberek története. Nem érdekel a politikai környezet a nyugat-európai illegális munkások esetében sem. Az emberek személyes története mozdít meg bennem valamit, ezért foglalkozom a körülményeikkel is.


Pál Amanda


Indítókép: mikhailovsky.ru

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma