NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.02

A Puccini Itáliája évad első darabjaként szombaton mutatták be az Erkel Színházban az olasz szerző A Nyugat lánya című operáját. Vaszilij Barkatov orosz rendező a cselekményt vadnyugatról a mai Európába helyezte. A fiatal művészt az újszerű megközelítésről is kérdeztük az Eiffel Műhelyház bokrétaünnepén.

Egy ipari műemlék épületében vagyunk. Akár ez is lehetne a helyszíne a 21. századi körülmények közé helyezett A Nyugat lányának?

A budapesti produkcióban is sok a sisakos, láthatósági mellénybe öltözött munkás, akárcsak itt, az Eiffel Műhelyházban. Az eredeti Puccini-történetet a vadnyugatról egy nyugat-európai, illegális munkástáborba helyeztem, amilyenből sok van kontinensünkön. Ez nem egy olyan vidám közeg, mint a mostani bokrétaünnep helyszíne. Öröm látni, hogy megnyílik egy ilyen új tér. Ritkán történik manapság olyan, hogy nem plázát, hanem művészeti központot építenek. Azt hiszem, ez nagyszerű döntés volt a kormány részéről, és nagy lépés a Magyar Állami Operaháznak is. Nagyon örültem, hogy része lehettem az ünnepségnek.


Eiffel_A_Nyugat_lanya
Eiffel Műhelyház
Fotó: Csákvári Zsigmond


Puccini operája eredetileg a 19. században játszódik a vadnyugaton, az aranyláz idején. Ön ezúttal a történetet egy 21. századi környezetben álmodta színpadra. Hol látott párhuzamot az Amerikában dolgozó aranyásók és a nyugat-európai illegális munkások világa között?

Mindkét csoport életkörülményei ugyanazok. A librettóban olvasható, hogy A Nyugat lánya olyan férfiakról szól, akik a világ minden tájáról érkeztek: különböző nemzetiségűek, különböző mentalitásúak, akik elhagyták családjukat, gyerekeiket. Ázsiából, az arab országokból, de akár Oroszországból vagy Európából is érkeztek a vadnyugatra szerencsét próbálni. Ugyanez történik most Európában. Különböző nemzetiségű és vallású emberek – akár illegálisan – átlépik a határokat, hogy Nyugat-Európába jussanak. Itt keresnek néhány eurót, amit hazaküldenek. A főszereplőnőnek, Minnie-nek van egy áriája arról, hogy milyen nehéz életük van ezeknek az embereknek. Ezt a dalt Ramarreznek énekli, aki azért érkezett, hogy kirabolja ezeket a szegény, keményen dolgozó munkásokat, akik nyomorognak, éheznek, és az életüket kockáztatják a bányákban, hogy segíthessék az otthon maradottakat. Manapság a „Nyugat” sok embernek maga a mennyország. Szerintem mindenkinek a képzeletében él egy mitikus kép erről a világról. Kisgyerekkoromban nekem, aki a Szovjetunióban éltem, a varázslatos Nyugat – Amerika, Európa – sok rágógumit, Coca-Colát, pénzt, farmernadrágot és Disney-meséket jelentett. Arról álmodoztam, hogy egyszer arrafelé dolgozom majd én is. Először diákként jártam Nyugat-Európában. Később megvalósult az álmom: különböző színházakban dolgoztam, német vagy éppen magyar rendezőkkel. Mindannyian ideákat kergetünk, és a személyes élmény a Nyugatról nagyon különböző lehet, hiszen mindenkinek más vágyai és reményei vannak.


nyugat_lanya_foto_csibi_szilvia_600x528
A Nyugat lánya az Erkel Színházban
Fotó: Csibi Szilvia


Jövőre Puccini Pillangókisasszony című operáját rendezi Bázelben. Azt a történetet is aktualizálja?

A svájci produkció kissé más lesz. Hagyhatom japán és amerikai közegben, de az elmúlt több mint száz évben sokat változott mindkét kultúra. Azért akad most is elég sok párhuzam Ázsia és a Nyugat között. A gazdag európaiak manapság úgy járnak például Thaiföldre, hogy lecserélik a bankban viselt öltönyeiket rövidnadrágra és pólóra, házat és feleséget vesznek maguknak, és egy, a korábbitól teljesen különböző életet kezdenek élni. Ugyanezt jelentette a 20. század elején Japán az amerikaiaknak. Szóval ez egy másik világban játszódó történet, de hasonlóan kemény. Mondok egy példát. A svájci előadásban felhasználom az opera első kiadását is, amelynek librettójában jól látható az amerikai főszereplő, Pinkerton kapitány viszonyulása a helyiekhez. Az első jelenetben bemutatják neki a japán szolgákat, sorolják a neveket, hogy Gyors folyó, Kék felhő… Pinkerton egyszercsak közbeszól: Elég lesz! Ezekre nem tudok emlékezni. Te leszel az első arc, te a második és így tovább... Már ez is megdöbbentő, ráadásul az eredeti szövegből kiderül, hogy nem az arc szót használta, hanem a pofát, mintha kutyák volnának. Ez hasonlít ahhoz, ahogy mostanában sok nyugati ember Délkelet-Ázsiában viszonyul a helyiekhez. Úgy kezeli őket, mintha a játékszerei lennének. Idejöttem Thaiföldre, itt most azt csinálok, amit akarok. A valódi életem az, amit magam mögött hagytam, mondjuk Berlinben. Számára ez az idegen világ nem más, mint játszótér. Ez tehát másról szól, mint A Nyugat lánya, de ami közös bennük, és ami engem izgat, az az emberek története. Nem érdekel a politikai környezet a nyugat-európai illegális munkások esetében sem. Az emberek személyes története mozdít meg bennem valamit, ezért foglalkozom a körülményeikkel is.


Pál Amanda


Indítókép: mikhailovsky.ru

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma